Szoci�lpolitika


FEJEZETEK

A magyar szoci�lis gondoskod�s t�rt�nete a nemzetk�zi fejl�d�ssel �sszhangban t�bb peri�dusra bonthat�. A legfontosabb korszakhat�rok 1867, a polg�ri fejl�d�s beindul�sa, 1945, a szocialista �talakul�s kezdete �s 1989, a rendszerv�lt�s. Az els� szakasz a szeg�nypolitika id�szaka, amelyen bel�l az �llam – egyel�re k�ls� szab�lyoz�k�nt – csak a peri�dus v�g�n jelent meg. A 19. sz�zad utols� harmad�t�l a polg�ri fejl�d�s felgyorsul�sa nyom�n megjelent az �llami szoci�lpolitika, fokoz�dott az �llam szerepv�llal�sa, �j gondoz�si form�k jelentek meg, s b�v�lt a gondoskod�sba bevontak k�re, de a nyugati fejl�d�shez k�pest v�gig jelent�s maradt a szeg�nypolitikai orient�ci�. A szocializmus az adott ter�leten is jelent�s v�ltoz�sokhoz vezetett, de (a politikai �s gazdas�gi alrendszerhez k�pest) a szoci�lis ell�t�rendszer mindv�gig szerves �sszef�gg�st mutatott a m�lttal (s ugyan�gy a fejlett nyugati orsz�gok fejl�d�s�vel). Az 1989-es rendszerv�lt�s ut�n megkezd�d�tt a szoci�lpolitika �talakul�sa, a kialakul� piacgazdas�g k�vetelm�nyeihez igaz�t�sa.

A magyar kapitalista fejl�d�s saj�toss�gai hatottak a kialakul� szoci�lpolitikai gyakorlatra is. A megk�sett gazdas�gi �s t�rsadalmi fejl�d�s k�vetkezt�ben a munk�ss�g munkaviszonyai, l�tfelt�telei az eur�pai korai kapitalizmus viszonyait t�kr�zt�k; bizonyos v�delmet jelentett azonban sz�mukra a kapitaliz�l�d�ssal {II-254.} egy id�ben kialakul� munk�smozgalom �s a nyugat-eur�pai szoci�lis t�rv�nyhoz�s p�ld�ja. Egyfajta biztons�gi szelepk�nt m�k�d�tt, a f�k�nt a mez�gazdas�gi szeg�nys�get mozg�s�t� kiv�ndorl�s. A korszakban v�gig megfigyelhet� az az �llami t�rekv�s, hogy egym�st�l elk�l�n�lten kezelj�k az egyes n�pcsoportok szoci�lis probl�m�it. A h�rom elk�l�n�l� sz�l, az ipari munk�ss�g v�delme (a tulajdonk�ppeni szoci�lpolitika), a mez�gazdas�gi n�pess�ggel kapcsolatos int�zked�sek �s az �llami t�rekv�sekben v�gig nagy szerepet j�tsz� szeg�nypolitika.

A t�rv�nyes munk�sv�delem k�r�be tartozott az 1872-es els� �s az 1884-es m�sodik Ipart�rv�ny, amelyek p�nzb�ntet�s kil�t�sba helyez�s�vel kimondt�k, hogy a munkaad� k�teles gy�r�ban biztos�tani az eg�szs�ges �s biztons�gos munkav�gz�shez sz�ks�ges k�r�lm�nyeket. Fokozottabb �llami beavatkoz�st jelentett a munk�ltat� munkav�delmi k�teless�g�t k�zelebbr�l k�r�l�r� �s a gy�rfel�gyeletet gyakorl� iparfel�gyelet fel�ll�t�s�t elrendel� 1893. �vi XXVIII. tc. K�t �vvel kor�bban t�rv�nyben r�gz�tett�k az ipari munka vas�rnapi sz�neteltet�s�t. Az ipari t�rv�nyhoz�s m�sik fontos ter�lete volt a n�i �s gyermekmunka szab�lyoz�sa. Mivel az 1868-as k�zoktat�si t�rv�ny kimondta a 12 �ves korig tart� tank�telezetts�get, a t�rv�ny megtiltotta az enn�l fiatalabbak foglalkoztat�s�t, �s az �jszakai m�szakot nem enged�lyezve 8, illetve 10 �r�ban r�gz�tette a 12–14 �s 14–16 �vesek napi munkaidej�t. Az ipart�rv�ny 4 hetes sz�l�si szabads�got �rt el� a n�k sz�m�ra, az 1911. �vi XIX. tc. pedig megtiltotta �jszakai foglalkoztat�sukat. Az adott rendelkez�sekkel �s a k�s�bb sz�letett munk�sv�delmi t�rv�nyekkel kapcsolatban is az egyik legnagyobb probl�ma az volt, hogy gyakran nem tartott�k be �ket.

A munk�sv�delmi t�rv�nyhoz�s messze elmaradt a nyugati t�rsadalmak teljes�tm�ny�t�l. K�l�n�sen kir�v� volt ez a mez�gazdas�gban. Az I. vil�gh�bor� el�tt szinte semmi sem t�rt�nt a mez�gazdas�gi dolgoz�k v�delme ter�n. Az �llam – a testi feny�t�st is megengedve – l�nyeg�ben a munk�ltat�k hat�sk�r�be utalta a k�rd�st. Az 1876. �vi XII. tc. szerint a munkaid� napkelt�t�l napnyugt�ig tart, csak az 1898. �vi II. tc. �rta el� a napsz�mosok d�li egy�r�s pihen�idej�t (ezt a csel�deknek az 1907. �vi XLV. tc. biztos�totta).

A k�t vil�gh�bor� k�z�tt nagyon lass� volt a jogkiterjeszt�s. Az 1922-es �j ipart�rv�ny l�nyeg�ben v�ltozatlanul hagyta a kor�bbi viszonyokat, az 1928. �vi XII. tc. �jraszab�lyozta a n�k �s fiatalkor�ak munkaidej�t, s 12 hetes szabads�got enged�lyezett a sz�l� n�knek.

Az 1930-as �vekben az �vtizedes munk�sk�vetel�sek, a nemzetk�zi munk�sszervezetek nyom�s�ra �s a gazdas�gi v�ls�g nyom�n t�megess� v�l� munkan�lk�lis�g hat�s�ra fokozatosan, el�bb egy 1935-�s minisztereln�ki rendeletben, majd k�t �v m�lva t�rv�nyben is szab�lyozva bevezett�k a heti 48 �r�s munkaid�t, s int�zked�st hoztak a minim�lb�rr�l. Az 1937. �vi XXI. tc. a tisztvisel�k munkaidej�t heti 44 �r�ban hat�rozta meg. A fizetett szabads�g legkevesebb �vi 6, a tisztvisel�k eset�ben maximum 24 nap lehetett. 1938 v�g�ig az ipari munk�sok 60%-�nak b�r�t rendezt�k a t�rv�ny szerint, de a h�bor� kit�r�sekor a korm�ny felf�ggesztette a t�rv�ny v�grehajt�s�t. A munk�scsal�dok gyermekeinek nevel�s�hez val� hozz�j�rul�sk�nt vezett�k be 1938-ban – nem utols�sorban a kereszt�nyszocialista eszm�k hat�s�ra – az alacsony �sszeg� gyermeknevel�si p�tl�kot. Az egyes kateg�ri�k elk�l�n�tett kezel�se e t�ren is megmutatkozott; az �llami tisztvisel�knek m�r 1912-t�l j�rt a csal�di p�tl�k.

Magyarorsz�gon a t�rsadalombiztos�t�s – a n�met mint�t k�vetve – a munk�s �nseg�lyez� egyletek tev�kenys�g�b�l {II-255.} n�tt ki. A munk�s �nseg�lyez� szervezetek a II. vil�gh�bor�ig fennmaradtak, de szerep�ket a 19. sz�zad v�g�t�l egyre ink�bb a munk�sbiztos�t�s vette �t. K�zvetlen�l a t�rsadalombiztos�t�s megjelen�se el�tt a t�rsadalmi szervezetek t�bb mint fele valamilyen �nseg�lyez� egylet volt, k�z�l�k a legjelent�sebb az 1870-ben alakult Budapesti �ltal�nos Munk�s Betegseg�lyz� �s Rokkantp�nzt�r, amelynek tagl�tsz�ma 1890-ben el�rte a 40 ezret. Az �ltal�nos P�nzt�r �nk�ntes t�rsul�son alapult, tagjai befizet�seib�l gazd�lkodott �s p�nzseg�lyt, illetve ingyenes eg�szs�g�gyi ell�t�st biztos�tott. Az �nseg�ly m�sik, kisebb jelent�s�g� form�ja a nagyipari munk�sokat t�m�r�t�, a munk�ltat�knak nagy belesz�l�st biztos�t� v�llalati p�nzt�r volt.

Az els� magyarorsz�gi t�rsadalombiztos�t�si t�rv�ny az ipari foglalkoztatottak k�telez� betegbiztos�t�s�r�l sz�l� 1891. �vi XIV. tc. volt. A j�rul�kokat k�tharmad-egyharmad ar�nyban a dolgoz�k �s a munk�ltat�k fizett�k, ennek fej�ben a biztos�t� 20 h�tig ingyenes orvosi ell�t�st �s t�pp�nzt, sz�l�si �s temetkez�si seg�lyt foly�s�tott. A majdnem feler�szben budapesti biztos�tottak l�tsz�ma 1905-ben el�rte a 630 ezret, de ez az akkori lakoss�gnak csak a 3,3%-�t tette ki. Az �nseg�ly �r�k�lt int�zm�nyeire �p�l�, szervezetileg er�sen sz�tforg�csolt (453, k�zt�k sok k�l�nb�z�, kev�s taggal rendelkez� p�nzt�rb�l �ll�) biztos�t� megalakul�s�t�l kezdve p�nz�gyi probl�m�kkal k�zd�tt, nem utols�sorban a szak�rtelem hi�nya miatt, aminek k�vetkezt�ben gyakoriak voltak a cs�d�k.

A k�vetkez� t�rsadalombiztos�t�si t�rv�ny a k�telez� baleset- �s betegbiztos�t�sr�l int�zked� 1907. �vi XIX. tc., amely igyekezett orvosolni a kor�bbi gyakorlat hi�nyoss�gait. A t�rv�ny egys�ges�tette �s centraliz�lta a szervezetet, a ker�leti �s v�llalati p�nzt�rak h�l�zat�t az Orsz�gos Munk�sbetegseg�lyez� �s Balesetbiztos�t� P�nzt�r (OMBI) fogta �ssze, amely az �llami Munk�sbiztos�t�si Hivatal ellen�rz�se al� tartozott. A betegbiztos�t�sban a j�rul�kfizet�s �s a k�pviselet feler�szben oszlott meg a munkaad�k �s a munk�ltat�k k�z�tt, a baleset-biztos�t�st teljes eg�sz�ben a munk�ltat�k finansz�rozt�k. N�mileg n�tt a biztos�tottak k�re (1911-ben a betegbiztos�t�si �gban 1147 ezren, a baleset-biztos�t�sban 845 ezren vettek r�szt), de tov�bbra is csak az ipari nagy- �s k�z�p�zemek dolgoz�ira terjedt ki a rendszer hat�lya. A betegbiztos�t� szolg�ltat�sai l�nyeg�ben v�ltozatlanok maradtak, a baleset-biztos�t�s 10 hetes ingyenes kezel�st, munkak�ptelens�g eset�n a munkab�r 60%-�t kitev� j�rad�kot ny�jtott.

A mez�gazdas�gi dolgoz�k tov�bbra is k�v�l rekedtek a t�rsadalombiztos�t�son, szoci�lis biztons�guk a munk�ltat�t�l f�gg�tt. Az 1898. �vi II. tc. (az �n. „rabszolgat�rv�ny”) szerint a beteg munk�sr�l 8 napig a munkaad�ja tartozott gondoskodni. Az 1907. �vi XLV. tc. rendelkez�se �rtelm�ben a beteg csel�dek gy�gykezel�se 45 napig a munk�ltat�ra h�rult. A sz�zadel� rendelkez�sei csak a gazdas�gi csel�dek k�telez� baleset-biztos�t�s�t int�zm�nyes�tett�k a munkav�llal�k, munk�ltat�k �s az �llam h�rmas finansz�roz�s�val, s az 1912. �vi VIII. tc. is csak sz�mukra tette lehet�v� az �nk�ntes nyugd�jbiztos�t�st.

A k�t vil�gh�bor� k�z�tt, a stabiliz�ci� ut�n, az 1920-as �vek m�sodik fel�ben k�t jelent�s t�rsadalombiztos�t�si t�rv�ny sz�letett. A Vass J�zsef n�pj�l�ti �s munka�gyi miniszter 1923-as javaslata alapj�n megszavazott 1927. �vi XXI. tc. alapj�n az eg�sz ipari munk�ss�got bevont�k a betegbiztos�t�sba, az �vi 3600 peng� kereset f�l�tti mag�nalkalmazottak azonban a biztos�t�s keretein k�v�l maradtak. A fele r�szben a munk�ltat� �ltal fizetett j�rul�k az �tlagos napib�r 6%-a volt (a biztos�t�sba bevont h�ztart�si {II-256.} csel�dek eset�ben a 3%-os j�rul�kot a munk�ltat� fizette), ami�rt a biztos�tott 55%-os kompenz�ci�s r�t�j�, 1 �vig foly�s�that� t�pp�nzt, ingyenes eg�szs�g�gyi ell�t�st, gyermeksz�l�shez kapcsol�d� seg�lyeket kaphatott. A baleset-biztos�t�sban nem t�rt�nt jelent�s v�ltoz�s. A t�rv�ny v�grehajt�s�ra 1928-ban l�trehozt�k az Orsz�gos T�rsadalombiztos�t�si Int�zetet (OTI). Bizonyos foglalkoztat�si csoportok biztos�t�s�t a Mag�nalkalmazottak Biztos�t� Int�zete (MABI) v�gezte. Az OTI-n �s a MABI-n k�v�l csak a b�nyat�rsl�d�k k�thettek �nk�ntes biztos�t�st. A t�rv�ny �ltal kialak�tott szervezeti rendszer a j�r�szt a szoci�ldemokrata szakszervezetek ellen�rz�se alatt lev� �nkorm�nyzatok �n�ll�s�g�nak csorb�t�s�t, �llami ellen�rz�s�t jelentette. Az elk�vetkez� �vekben az �t�venk�nti �nkorm�nyzati v�laszt�sok a t�rsadalombiztos�t�s k�r�li politikai k�zdelmek alapvet� terep�v� v�ltak.

Az 1928. �vi XL. tc. val�s�totta meg az ipari �s kereskedelmi alkalmazottak k�telez� �regs�gi, rokkants�gi, �zvegys�gi �s �rvas�gi biztos�t�s�t. A v�rom�nyfedezeti nyugd�jrendszert forma szerint a munk�ltat�k finansz�rozt�k a napib�r maximum 3,5%-�t kitev� j�rul�kkal, de ennek fel�t r�terhelhett�k a munkav�llal�kra. Az 1930-as �vekben kisebb m�rt�kben az �llam is hozz�j�rult a nyugd�jalap felt�lt�s�hez. A nyugd�jkorhat�rt 65 �vben �llap�tott�k meg (1944-ben 60 �vre sz�ll�tott�k le). A rendszer jelleg�b�l k�vetkez�en rokkants�gi, �rvas�gi �s �zvegyi nyugd�jat 200, �regs�gi nyugd�jat pedig – nagyon alacsony szinten – 400 hetes v�rakoz�si id� ut�n kezdtek fizetni. Ez a nyugd�jrendszer a biztos�t� vagyon�t el�rt�ktelen�t� infl�ci� �s a h�bor�s k�rok nyom�n 1944–1945-ben �sszeomlott.

Az 1930-as �vek els� fel�nek t�rsadalombiztos�t�ssal kapcsolatos rendelkez�sei cs�kkentett�k a jogosults�gokat (a t�pp�nz �s a terhess�gi-gyermek�gyi seg�ly lesz�ll�t�sa, receptfel�r�s�rt t�r�t�si d�j bevezet�se stb.), az �vtized m�sodik fel�nek gazdas�gi fellend�l�se �s a foglalkoztat�si helyzet javul�sa k�vetkezt�ben viszont n�tt a biztos�tottak sz�ma (1943-ban az OTI-n�l 1,25 milli� biztos�tott volt), �s javult a szolg�ltat�sok sz�nvonala.

A t�rsadalombiztos�t�s eredm�nyei, a munk�sok l�tbiztons�g�ban bet�lt�tt szerepe ellen�re elmaradt a nyugati fejl�d�st�l. K�t alapvet� hi�nyoss�ga volt: egyr�szt – f�k�nt a munk�ltat�k ellen�ll�sa miatt – nem val�sult meg a munkan�lk�lis�g elleni biztos�t�s, m�sr�szt csak a lakoss�g kis r�sz�re terjedt ki. B�r az 1936. �vi XXXVI. tc. bevezette a gazdatisztek nyugd�jbiztos�t�s�t, az 1938. �vi XII. tc. pedig lehet�v� tette a mez�gazdas�gi munk�sok v�rom�nyfedezeti alap� �regs�gi biztos�t�s�t, a lakoss�g nagyobb r�sz�t kitev� mez�gazdas�gi dolgoz�k ell�t�sa v�gig megoldatlan maradt.

A 19. sz�zad v�g�t�l s�lyos szoci�lis probl�m�t jelentettek a v�rosi munk�sok rossz lak�sk�r�lm�nyei. A szoci�lis lak�spolitika a sz�zadfordul� t�j�n jelent meg a v�llalati szoci�lpolitika �s az �llami-k�zs�gi lak�s�p�t�s keret�ben. A paternalista v�llalati szoci�lpolitika a nagy�zemeket, f�k�nt az �llami v�llalatokat (M�V, b�nyav�llalatok) jellemezte, ahol a megbecs�lt dolgoz�knak biztos�tott, t�bbnyire szoba-konyh�s szolg�lati lak�s a munkab�r term�szetben adott r�sz�t alkotta. A k�t vil�gh�bor� k�z�tt csak az 1930-as �vekben folyt sz�mottev� v�llalati lak�s�p�t�s, amelynek eredm�nyek�nt p�ld�ul az �vtized v�g�n a b�ny�szok 44%-a �lt v�llalati kol�ni�kban. A legt�bb v�llalat azonban els�sorban a tisztvisel�inek biztos�tott szolg�lati lak�st.

A hat�s�gi lak�spolitika az 1890-es �vekben kezd�d�tt, mikor a f�v�rosban munk�s mintalak�telepek �p�t�s�t ir�nyozt�k el�. A lak�s�p�t�s az 1908. �vi {II-257.} XXIX. tc. nyom�n vett lend�letet. 1927-ben elk�sz�lt a z�mmel �llami v�llalatokban dolgoz� szakmunk�sokb�l kiv�logatott, 20 ezres n�pess�gnek kertv�rosi k�rnyezetben otthont ad� kispesti Wekerle-telep. �sszess�g�ben a f�v�rosban �s k�rny�k�n az I. vil�gh�bor� el�tti �vekben els�sorban k�zs�gi beruh�z�sban 10–12 ezer �j kislak�s �p�lt, n�gy�t�d�k telepeken.

A k�t vil�gh�bor� k�z�tt az elcsatolt ter�letekr�l az orsz�gba k�lt�z� t�bb sz�zezres n�pess�g tov�bb fokozta a s�lyos f�v�rosi lak�shi�nyt. Az 1920-as �vekben csak sz�ks�glak�telepek �p�ltek; 17 ilyen �llami telepet hoztak l�tre, t�bb mint 6 ezer nyomorlak�ssal. A vid�ki v�rosok az 1920-as �vekt�l fogtak szer�nyebb m�rt�k� k�zs�gi lak�s�p�t�sbe. Az �llami hitelekb�l finansz�rozott szoci�lis lak�sok k�zel fele telepeken lev� sz�ks�glak�s volt, k�s�bb sok v�rosban �p�ltek b�rh�zak a tisztvisel�i nyomorenyh�t� akci� keret�ben.

A falusi lak�s�p�t�s t�mogat�sa a sz�zadel�n az agr�rprolet�ri�tus szoci�lis fesz�lts�geinek enyh�t�s�re indult be. Nagyobb v�ltoz�st a Nagyat�di-f�le 1926-os f�ldreform hozott, amelynek r�v�n a k�vetkez� �vtized v�g�ig a falvakban 260 ezer h�zhelyet osztottak ki. A lak�s�p�t�seket az 1920-as �vek m�sodik fel�t�l hossz� lej�rat� hitelekkel t�mogatt�k, az akci� keret�ben t�bb mint 40 ezer falusi �p�tkez� kapott t�mogat�st. Az 1940-es �vek legl�tv�nyosabb �llami lak�s�p�t�si akci�ja az Orsz�gos N�p- �s Csal�dv�delmi Alap (ONCSA) fel�ll�t�s�hoz f�z�dik. Az akci� sor�n �t �v alatt 12 ezer telepszer� lak�s �p�lt fel, t�lnyom�r�szt a falvakban.

Az �llam k�zvetett eszk�z�kkel is igyekezett serkenteni a lak�s�p�t�st. Ezek k�z� tartozott az ad�kedvezm�ny ny�jt�sa (1923. �vi XXXIV. tc.), a h�z�p�t� sz�vetkezetek tev�kenys�g�nek el�mozd�t�sa, vagy az, hogy p�tl�lagos forr�st szabad�tott fel a mag�n�p�tkez�sek t�mogat�s�ra. Az 1927. �s 1928. �vi t�rsadalombiztos�t�si t�rv�nyek p�ld�ul arr�l is rendelkeztek, hogy az OTI �s a MABI tartal�kalapjuk 30%-�ig p�nz�ket lak�s�p�t�sek t�mogat�s�ba fektethetik.

A k�rh�zak �s szeg�nyh�zak 1856-os kett�v�laszt�sa ut�n az 1876. �vi XIV. tc. �llami feladatnak nyilv�n�totta a k�zeg�szs�g�gyet, l�nyeg�ben a k�zs�gekre b�zva az eg�szs�g�gy hat�s�gi ell�t�s�t. Az 1871-es k�zs�gi t�rv�ny az illet�s�gi k�zs�gek feladatk�r�be sorolta a szeg�ny betegek k�rh�zi ell�t�s�nak finansz�roz�s�t. Az �llam �s a k�zs�gek k�z�tti munkamegoszt�st a k�zeg�szs�g�gyi gondoskod�st int�zm�nyes�t�, az Orsz�gos Beteg�pol�si Alapot fel�ll�t� 1898. �vi XXI. tc. mondta ki. Az �llam mag�ra v�llalta a szeg�ny betegek �pol�si k�lts�geit, finansz�rozta a fert�z� betegs�gek elleni k�zdelmet �s �llamos�totta a lelencgondoz�st. A szoci�lhigi�nia azonban ezut�n is j�r�szt a karitat�v szervezetek feladata maradt. A szoci�lhigi�niai kult�ra fejleszt�s�ben jelent�s szerepet j�tszott az 1901-ben a kereskedelem�gyi miniszter �ltal alap�tott T�rsadalmi M�zeum, amely 1928-t�l M. Kir. T�rsadalom-eg�szs�g�gyi Int�zet �s M�zeum n�ven folytatta munk�ss�g�t; feladata volt a helyes szoci�lpolitika int�z�s�hez sz�ks�ges hazai �s k�lf�ldi anyagok �sszegy�jt�se, feldolgoz�sa, a munk�sv�delem �s int�zm�nyeinek n�pszer�s�t�se. A v�rosokban fontos szerepe volt a sz�l�otthonokat, v�d�int�zeteket fenntart�, 1916-ban alap�tott Stef�nia Sz�vets�gnek, a falusi k�zeg�szs�g�gyben pedig az 1927-ben indul�, 1934-t�l orsz�goss� b�v�l� Z�ldkeresztes szolg�latnak.

A kiegyez�st�l a II. vil�gh�bor�ig terjed� id�szakban a szoci�lis gondoskod�snak kiemelt ter�lete maradt a szeg�ny�gy, a k�zigazgat�s szakemberei szerint a szoci�lpolitika l�nyege. A hivatalos szeg�ny�gy sz�m�ra v�gig dilemm�t jelentett, hogy a szeg�nyek seg�t�se az �llam, {II-258.} az egyh�z vagy a t�rsadalom feladata-e, �gy a megold�sok saj�tos kompromisszumot t�kr�ztek.

A szeg�nypolitika c�lja sok�ig – a m�ltbeli trad�ci�kkal �sszhangban – a koldul�s korl�toz�sa, az erre k�sztet� k�r�lm�nyek t�neti kezel�se volt. Az 1871-es k�zs�gi t�rv�ny els�sorban a j�t�konys�gi int�zetek �s a mag�nj�t�konykod�s k�r�be utalta a k�rd�st, ennek el�gtelens�ge eset�n pedig az illet�s�gi k�zs�gek tartoztak a „helyi viszonyokhoz k�pest” gondoskodni szeg�nyeikr�l. Az 1879-es �n. kih�g�si t�rv�ny elz�r�ssal b�ntette a koldul�st �s a csavarg�st. Csak az illet�s�gi k�zs�g ter�let�re �rv�nyes koldul�si enged�lyeket nem alkalmazt�k sz�lesk�r�en.

A seg�ts�gre szorul� szeg�nyek seg�lyez�se teh�t az illet� sz�let�si hely�t terhelte. Ez a gyakorlat 1931-ig �llt fenn. Addig a szeg�nygondoz�s k�t szervezeti pill�ren nyugodott. Az �llam 1898-ban mag�ra v�llalta a szeg�ny betegek ell�t�s�t, a 7 �ven aluli tal�lt vagy elhagyott gyerekek �s a k�rh�zban sz�l� n�k gondoz�s�t. A k�zs�gek a k�zs�gi szeg�nyalapb�l seg�lyezt�k a feln�tt szeg�nyeket, ha a karitat�v egyes�letek nem gondoskodtak r�luk. Az illet�s�gi k�zs�gi szeg�nygondoz�sban a diszkrecionait�s, �s a nagyon alacsony seg�lyek mellett alapvet� probl�m�t jelentett, hogy az ezzel kapcsolatos rendelkez�seket sokszor nem tartott�k be (p�ld�ul kev�s k�zs�g tartott fenn seg�lyalapot), �s t�megesek voltak az illet�s�g el nem ismer�se miatti perek. Enn�l is szer�nyebb eredm�nyt �rt el a k�zs�gi z�rt szeg�nygondoz�s, amely csak a r�szorul�k t�red�k�nek biztos�tott int�zeti elhelyez�st.

A szeg�nygondoz�s legl�that�bb szolg�ltat�i a t�rsadalmi karitat�v egyes�letek voltak. A 20. sz�zad elej�n t�bb sz�z egylet foglalkozott ny�lt szeg�nyseg�lyez�ssel, k�zt�k a katolikus Szoci�lis Misszi�t�rsulat, a reform�tus Lor�ntffy Zsuzsanna Egyes�let �s sz�mos izraelita n�egylet. Jelent�s volt a vil�gi szervezetek szerepe is, k�zt�k az 1879-ben alap�tott Magyar V�r�skereszt Egylet�.

A gazdas�gi v�ls�g eredm�nyezte tov�bbi nagym�rt�k� elszeg�nyed�s �j megold�sokra �szt�n�zte az �llami szeg�nygondoz�st. 1931-ben elt�r�lt�k a seg�lyez�s k�zs�gi illet�s�ghez k�t�s�t, hely�be a lak�hely gondoz�si k�teless�ge l�pett. A szeg�nypolitika p�nz�gyi �s szervez�si terheit az �llam ezut�n is j�r�szt a helyhat�s�gokra �s a mag�nj�t�konykod�sra h�r�totta. A leg�rdekesebb �j k�s�rlet Oslay Oszwald egri ferences rendh�zf�n�k nev�hez f�z�dik, aki 1927-ben kidolgozta az egyh�z, a t�rsadalom �s az �llam egy�ttm�k�d�s�re �p�tett, ny�lt szeg�nygondoz�si rendszer�t. Az „egri norma” n�ven ismertt� v�lt rendszert 1936-ban a korm�ny „magyar norma” elnevez�ssel bevezettette a nagyobb telep�l�seken. A falusi lakoss�g szeg�nygondoz�s�t az �n. „kom�romi norma” volt hivatva megoldani. Mivel ennek terheit j�r�szt a munk�ltat�knak kellett volna �llniuk, a kom�romi norma a magyar norm�s szeg�nygondoz�sn�l is kisebb k�rben terjedt el.

Az 1930-as �vek v�g�n dolgozta ki Eszterg�r Lajos a „szoci�lis �llam” eszm�j�hez k�t�d�, �n. produkt�v szoci�lpolitika rendszer�t. Az elk�pzel�s l�nyege szerint a passz�v t�mogat�s helyett akt�v eszk�z�ket kell alkalmazni, a seg�lyez�s mellett az �n�ll� �letvitelhez sz�ks�ges sokoldal� seg�ts�get kell ny�jtani a r�szorul�knak. A P�csr�l kiindul� kezdem�nyez�s legfontosabb eredm�nye a m�r eml�tett ONCSA volt, amely a lak�s�p�t�s t�mogat�s�n k�v�l azt t�zte ki c�lul, hogy a megseg�tett n�gy- �s t�bbgyermekes csal�dok kiker�ljenek a szeg�nys�gi ciklus k�r�b�l. A produkt�v szoci�lpolitika korai megnyilv�nul�sa volt a szeg�ny csal�doknak sokoldal� – anyagi, eg�szs�g�gyi, kultur�lis – nevel�st �s t�mogat�st biztos�t� {II-259.} settlement-mozgalom. A K�zgazdas�gi Egyetem tan�rai �s di�kjai 1912-ben alap�tott�k meg Budapesten a F�iskolai Szoci�lis Telepet (k�s�bbi nev�n Orsz�gos Szoci�lpolitikai Int�zetet), s a mozgalom k�r�be sorolhat� a szegedi egyetemist�k 1930-as �vekbeli tev�kenys�ge is, akik a tanyasi n�pess�g k�r�ben k�s�rleteztek a settlement-t�pus� szeg�nygondoz�s megval�s�t�s�val.

Az �j k�s�rletek ellen�re a hagyom�nyos szeml�let� szeg�nypolitika maradt a meghat�roz�. A r�szorults�got sohasem hat�rozt�k meg k�zelebbr�l, nagy tere maradt a diszkrecionalit�snak, az anyagi mellett m�s – p�ld�ul mor�lis, „hazafias” – szempontok �rv�nyes�t�s�nek. A seg�lyez�s szempontj�b�l k�l�nbs�get tettek munkak�ptelenek, munkan�lk�liek �s munkaker�l�k k�z�tt. K�zt�mogat�sra legink�bb az „�rdemesnek” min�s�l� els� csoportba tartoz�k sz�m�thattak, az „�rdemtelen” munkaker�l�ket minden k�zseg�lyez�sb�l kiz�rt�k. Az �ns�gesk�nt nyilv�ntartott munkak�pes munkan�lk�liek sz�m�ra csak a sokszor �rtelmetlen munkav�gz�s – �ns�gmunka, sz�ks�gmunka – fej�ben j�rt a seg�ly.

Az 1945 ut�ni �vekben az �talakul�s a szoci�lpolitika relat�v auton�mi�j�t meghagy� programmal indult. Az 1945-�s f�ldreform a paraszts�g r�gi k�vetel�s�t v�ltotta val�ra, tulajdonhoz, �s �gy meg�lhet�si alaphoz juttatva a szeg�nyparaszts�g jelent�s r�sz�t. A f�ldreform mellett a megindul� �llamos�t�sokra akart�k �p�teni a teljes foglalkoztat�st biztos�t� gazdas�got, a piac korl�toz�s�val �s a fogyaszt�i sz�ks�gletek fokozott m�rt�kben k�zalapokb�l t�rt�n� kiel�g�t�s�vel. A k�zponti alapokb�l automatikusan megval�s�tand�nak tekintett�k a hagyom�nyos szoci�lpolitikai k�vetel�sek (ingyenes eg�szs�g�gyi ell�t�s �s oktat�s, a t�rsadalombiztos�t�s kiterjeszt�se) teljes�t�s�t. Ezzel egy�tt, a II. vil�gh�bor� el�tti szeg�nypolitikai gyakorlatot elutas�tva, az univerz�lis ell�t�sok gyors t�rh�d�t�s�t tervezt�k. Az elm�let szerint a kapitalista orsz�gokhoz k�pest nagyobb s�ly�nak kellett volna lennie a nem piaci jelleg� egy�ni �s kollekt�v sz�ks�gletkiel�g�t�snek. Ennek alapj�n alak�tott�k ki 1946-ban a viszonylag alacsony b�rsz�nvonalat. A kereseteket nagym�rt�kben nivell�l� b�rreform egyenl�s�t� c�lokat is szolg�lt. A b�rek nem tartalmazt�k a kollekt�v sz�ks�gletek (oktat�s, eg�szs�g�gy, gyermekint�zm�nyek stb.) fedezet�t, amelyet az �llam v�llalt mag�ra. �llami feladatnak min�s�lt sok egy�ni sz�ks�glet (lak�s, k�zleked�s, alapvet� �lelmiszerek) kiel�g�t�s�nek k�lts�gvet�si finansz�roz�sa vagy t�mogat�sa is.

A szoci�lis kiad�sok n�veked�se azonban nem t�kr�zte vissza az elm�leti elk�pzel�seket. A nemzeti j�vedelem ar�ny�ban a szoci�lis kiad�sokra ford�tott �sszeg �vekig a II. vil�gh�bor� el�tti

4-5%-os szinten maradt, csak az 1950-es �vekben indult lass� n�veked�snek, s a jogosults�gok kiterjeszt�s�nek �s az ell�t�sok sz�nvonal-emelked�s�nek k�vetkezt�ben az 1960-as 10,7%-r�l az 1980-as �vekben �rte el a 18%-ot. Ezzel p�rhuzamosan n�vekedett a szoci�lis ell�t�sok lakoss�gi j�vedelmeken bel�li r�szesed�se, amely 1960-ban 20% alatt volt, �s az 1980-as �vek k�zep�re meghaladta az egyharmados ar�nyt.

A koal�ci�s �vek (1945–1947) szoci�lpolitikai elk�pzel�seib�l a k�vetkez� n�h�ny �vben kev�s val�sult meg. Ennek oka az anyagi forr�sok sz�k�ss�ge mellett az 1948–1949-es diktat�rikus fordulat volt, amely alapvet�en befoly�solta a szoci�lpolitika meg�t�l�s�t �s a szoci�lpolitikai gyakorlatot is. M�r a 3 �ves tervben t�bbf�le �rtelmez�s tal�lhat� a szoci�lpolitik�r�l. Az �ltal�nos n�pj�l�ti politika mellett felbukkant az a gondolat is, hogy nincs sz�ks�g �n�ll� szoci�lpolitik�ra, mivel az �j gazdas�gi rendszer �nmag�ban elegend� garanci�t jelent {II-260.} a szoci�lis ig�nyek kiel�g�t�s�re. Az ut�bbi felfog�s jegy�ben sz�letett az MDP 1948. j�niusi programja: mivel „a n�pi demokr�cia minden tette szoci�lpolitika”, felesleges az elk�l�n�lt int�zm�nyrendszer fenntart�sa. E felfog�s vezetett a N�pj�l�ti Miniszt�rium 1950-es megsz�ntet�s�hez �s a szoci�lis szakszolg�latok felsz�mol�s�hoz.

A t�rsadalombiztos�t�sra �s munkav�delemre sz�k�l�, �n�ll�s�g�t vesztett szoci�lpolitika al�rendel�d�tt a gazdas�gnak �s a hatalmi-ideol�giai �rdekeknek. A hagyom�nyosan a munk�ss�ggal kapcsolatos szoci�lis k�rd�sek (t�rsadalombiztos�t�s, munkav�delem, �d�ltet�s) kezel�s�t a szakszervezetekre b�zt�k, a szoci�lpolitika t�bbi ter�let�t pedig vagy megsz�ntett�k (seg�lyez�s, szoci�lis munka), vagy h�tt�rbe szor�tott�k (lak�s�gy). A voluntarista gazdas�gpolitika, az er�szakolt felhalmoz�s nyom�n az er�forr�sokat az �n. produkt�v �gazatokba koncentr�lt�k. A tervekben �s a forr�sok eloszt�s�ban is m�sodlagos fontoss�g�nak tekintett szoci�lpolitika ter�n a marad�kelv�s�g �rv�nyes�lt. A szoci�lpolitika eszk�zeit k�zvetlen�l a gazdas�gi �s politikai c�lok szolg�lat�ba �ll�tott�k. Csak az e c�lokkal egybees� szoci�lis ig�nyek (munkahelyteremt�s, n�k munk�ba �ll�sa, gyermekell�t� int�zm�nyek fejleszt�se) kiel�g�t�s�re ny�lt nagyobb lehet�s�g. A szoci�lis ell�t�sok a munkaviszonyhoz k�t�dtek, ami lehet�s�get adott a politikailag nemk�v�natos r�tegekkel szembeni diszkrimin�ci�ra. A n�pess�g fel�t kitev� paraszts�got kiz�rt�k az ingyenes eg�szs�g�gyi ell�t�sb�l �s a t�rsadalombiztos�t�sb�l. A nem �llami alkalmazottakra vonatkoz� rendelkez�sek (pl. az 1953-as csal�dip�tl�k-t�rv�ny) szigor�bb jogosults�gi felt�telekkel alacsonyabb szint� juttat�sokat biztos�tottak. A munk�ss�got szolg�l�, sz�ban meghirdetett szoci�lpolitika esetenk�nt az ipari munk�ss�gra vonatkoz�an is a politikai megf�leml�t�s, az ipari munkafegyelembe val� bet�r�s eszk�z�v� v�lt (pl. a t�pp�nzcsal�k elleni kamp�nyok). Az alulr�l j�v� �rdekk�pviseletet feleslegesnek �t�lve a szoci�lpolitika tartalm�t, form�j�t, a juttat�sok szintj�t �s szervezeti kereteit csak a „k�z�rdeket” elismer� politikai k�zpont alak�totta ki. Ennek k�vetkezt�ben a szoci�lis ell�t�sok nem jogk�nt, hanem jutalomk�nt, a paternalista �llam, illetve p�rt aj�nd�kak�nt jelentek meg.

A szoci�lpolitika gyors mennyis�gi fejl�d�se – a kor�bbi elvekkel val� szak�t�s deklar�l�sa n�lk�l – 1956 ut�n indult be. A v�ltoz� politikai c�lokkal �sszhangban, az �letsz�nvonal emel�se jegy�ben javult az akt�v keres�k helyzete, a t�rsadalombiztos�t�st – egyel�re elk�l�n�lt rendszerben – fokozatosan kiterjesztett�k a mez�gazdas�gban dolgoz�kra is. A paraszts�g tov�bbra is h�tr�nyos, elk�l�n�lt kezel�s�t �s a rendszer egys�ges�t�s�t csak az 1975-�s t�rsadalombiztos�t�si t�rv�ny v�gezte el. Az 1960-as �vek elej�t�l emelkedtek a szoci�lis j�vedelmek �s b�v�ltek a k�z�ss�gi ell�t�rendszerek (eg�szs�g�gy, gyermekint�zm�nyek). �j ell�t�si form�k jelentek meg, mint p�ld�ul a foglalkoztat�s- �s n�pesed�spolitikai megfontol�sokb�l 1967-ben bevezetett gyermekgondoz�si seg�ly, amelyhez 1984-ben t�rsult a gyermekgondoz�si d�j. A nagy mennyis�gi fejl�d�s a kor�bbi jogi-int�zm�nyes keretben ment v�gbe, a centraliz�lt, fel�lr�l ir�ny�tott tervez�s a szoci�lpolitik�ban �rintetlenebb maradt, mint a gazdas�gban. A fejl�d�s ellen�re megl�v� tartalmi megoldatlans�gokat �s probl�m�kat jelent�s m�rt�kben elfedte a gazdas�gi forr�sok �s munkalehet�s�gek k�t �vtizedes b�v�l�se �s az �letsz�nvonal emelked�se.

Az 1970-es �vek v�g�t�l – a gazdas�gi fejl�d�s megtorpan�s�val �sszef�gg�sben – el�bb stagn�lni, majd cs�kkenni kezdett az �letsz�nvonal. Az anyagi �s munkahelyi {II-261.} l�tbiztons�g �vtizedei ut�n megjelent a l�tbizonytalans�g, n�ttek a t�rsadalmi egyenl�tlens�gek, �s – �vtizedek �ta tart� tendenci�t megszak�tva – n�vekedni kezdett a szeg�nyek sz�ma is. �j probl�m�t jelentett az 1980-as �vek m�sodik fel�ben jelentkez� ny�lt munkan�lk�lis�g. Az �remelked�sek nemcsak a re�lkereseteket cs�kkentett�k, hanem a szoci�lis ell�t�sok re�l�rt�k�t is. Ellentmond�sos helyzet alakult ki: a szoci�lpolitika feladatai a k�r�lm�nyek v�ltoz�s�val b�v�ltek, ugyanakkor cs�kkentek a gazdas�gi forr�sok. Egyes ter�leteken m�r ebben az id�szakban megkezd�d�tt a szoci�lis ell�t�rendszer piacos�t�sa, a k�zfinansz�roz�s szerep�nek cs�kken�se (pl. a lak�shoz jut�s k�lts�geinek a lakoss�gra terhel�se, a gyermekint�zm�nyek t�r�t�si d�jainak emel�se). Sokasodtak a sz�ks�gmegold�sok (seg�lyez�s), a szoci�lpolitikai rendszer egyre alkalmatlanabbnak bizonyult a probl�m�k kezel�s�re.

Az 1989-es rendszerv�lt�s napirendre t�zte a szoci�lpolitika �tfog� reformj�t is. A piaci rendszerre t�rt�n� �tt�r�ssel megsz�nt a foglalkoztat�si biztons�g, s magas szinten �lland�sul� munkan�lk�lis�g alakult ki. A funkci�specifikus szervezetekk� alakul� v�llalatok gyorsan megszabadultak a legt�bb kor�bbi szoci�lis feladatukt�l. Az �rliberaliz�l�s felsz�molta az �rszubvenci�k rendszer�t, fokozva az infl�ci�s nyom�st �s cs�kkentve a re�lj�vedelmeket. A piacos�t�s �s a privatiz�l�s megteremtette a gazdas�gt�l funkcion�lisan elk�l�n�l�, relat�ve �n�ll� szoci�lis int�zm�nyrendszer ir�nti ig�nyt, amely k�pes az �j probl�m�k kezel�s�re. A legnagyobb probl�m�t a finansz�roz�s jelentette. A cs�kken� forr�sok miatt a szoci�lis kiad�sok r�szar�ny�nak n�veked�se ellen�re romlott a szoci�lis ell�t�sok �ltal�nos sz�nvonala. Fokozta a neh�zs�geket, hogy az �talakul� szoci�lpolitika egy id�ben k�nyszer�lt gyors megold�sokat ig�nyl� „t�zolt�munk�ra” �s az �j int�zm�nyrendszer kialak�t�s�ra.

A r�gi ideol�giai terhekt�l megszabadulva, az �j helyzetben, �j lehet�s�gek is ad�dtak a szoci�lpolitika sz�m�ra. Ezek k�z� tartozik a rendszer pluraliz�l�s�nak es�lye, a demokratiz�l�s �s decentraliz�l�s, valamint a kor�bban elhanyagolt szoci�lis sz�ks�gletek figyelembev�tele.

Lak�sviszonyok, lak�spolitika

Lak�ter�let �s lak��p�let: egy telep�l�s ter�let�nek az a r�sze, amelyet a lakoss�g lak��p�letei �s a lak�kat kiszolg�l� l�tes�tm�nyek elhelyez�s�re jel�ltek ki, illetve haszn�lnak. A lak��p�leteken k�v�l teh�t tartalmaz k�zint�zm�nyeket (eg�szs�g�gyi �s oktat�si stb.), k�zter�leteket (utakat, z�ldter�leteket) is. A lak�ter�let ter�letegys�g�re (1 ha-ra) jut� n�pess�g mutat�ja a laks�r�s�g. A be�p�tetts�g mutat�ja az 1 km2-re jut� lak�h�zak vagy lak�sok sz�ma.

Lak��p�letek a kiz�r�lag vagy t�lnyom� r�szben lak�sokat magukban foglal� �p�tm�nyek, ezek lehetnek lak�h�zak, otthonh�zak, lakott �d�l�h�zak, id�szakosan, dologid�ben haszn�lt lak��p�letek (pl. �res tanyai lak�h�zak). A lak��p�letek v�ltozatos form�i a termel�si �s t�rt�nelmi viszonyok fejl�d�s�vel �sszef�gg�sben, valamint a term�szeti (�ghajlati stb.) k�rnyezettel kapcsolatosan alakultak ki.

54. t�bl�zat. A lak��p�let-�llom�ny Magyarorsz�gon szint, lak�ssz�m, �p�t�si �v �s �tlagos lak�sz�m, telep�l�st�pusok szerint, 1990-ben
Telep�l�st�pus A lak�h�zak 100 lak� h�zra jut�
sz�ma �p�t�si �ve k�z�l
1000 db % –1899 1900–1944 1945–1969 1970–1990 emeletes egylak�sos lak�s lak�
Budapest 170 7,1 6,3 42,3 25,6 25,8 20,8 64,9 466 1147
T�bbi v�ros 837 35,0 10,2 24,5 28,1 37,2 6,9 88,2 191 507
K�zs�gek 1394 57,9 8,5 26,4 32,5 32,6 0,5 97,8 105 282
�sszesen 2391 100,0 9,0 26,9 30,4 33,7 4,2 92,1 161 422

Magyarorsz�gon – sz�mos m�s, ak�r fejlettebb orsz�gban is – a leggyakoribb lak��p�let az egylak�sos, �ltal�ban az egy h�ztart�sban �l�k, vagy az egy csal�d �ltal lakott csal�di h�z. Ezek ar�nya Magyarorsz�gon 1990-ben 92,1%. Az �p�letek legnagyobb r�sze, mintegy 96%-a f�ldszintes �p�let volt. A csal�di h�zak saj�t vagy k�z�s telken, szabadon �ll�an vagy ikerh�zk�nt, z�rtsor�an, csoporth�zas megold�sk�nt t�m�rebben �ll� sorh�zak, (l�nch�z, sz�nyegh�z, �triumh�z, teraszh�z elnevez�ssel). Egy- {II-262.} vagy t�bbszintes megold�ssal, k�t- vagy t�bblak�sos lak��p�letk�nt is �p�lnek t�bb csal�d sz�m�ra. Ma m�r azonban leggyakoribb a magas anyag �s kivitelez�si k�lts�gek miatt a t�rsash�z �s a r�gi elnevez�ssel ismert b�rh�z. A t�rsash�zak, b�rh�zak lehetnek f�ldszintesek �s emeletesek, szabadon�ll�ak, z�rtsor�ak vagy oldalhat�rosan �ll�ak. A lak�sok elrendez�se �s megk�zel�t�si m�dja szerint vannak fogatolt, t�bblak�sos, k�z�pfolyos�s, esetleg eltolt szintekkel, k�ls� folyos�s vagy kombin�lt elrendez�s� h�zak. A 19. sz�zad m�sodik fel�ben, a 20. sz�zad els� �vtizedeiben t�bbnyire soklak�sos b�rh�zak �p�ltek, els�sorban a v�rosokban. Jellemz�j�k volt a z�rtudvar, a f�gg�folyos�s, az udvari, ritk�n vil�gos �s legt�bbnyire el�- �s f�rd�szoba n�lk�li, 1-2 szoba, konyha, kamra helyis�gekb�l �ll�, sok helyen k�z�s �rny�ksz�kkel �p�tett lak�s �s az utcai, magasabb b�r� nagylak�s, komfortos megold�ssal, felszerelts�ggel. Az I. vil�gh�bor� ut�n Magyarorsz�gon z�rtudvaros, t�bblak�sos �p�let, az �p�t�s�gyi el��r�sok szerint m�r nem volt �p�thet�.

A k�t vil�gh�bor� k�z�tt viszont gyakori volt a bels� kertekkel leveg�sebb�, naposabb� kialak�tott �n. kertes be�p�t�s�, t�bblak�sos lak��p�let �p�t�se, majd a II. vil�gh�bor�t k�vet�en a s�vos be�p�t�s� soklak�sos lak��p�let, valamint a kockah�z (ponth�z), toronyh�z. A h�zgy�rak l�trej�tte ut�n a t�meges lak�s�p�t�s �rdek�ben, a j�rul�kos beruh�z�sok (k�zm�vek, utak, parkok, eg�szs�g�gy, oktat�s, kereskedelem stb.) legc�lszer�bb, legkedvez�bb kihaszn�l�s�t szem el�tt tartva �p�ltek a lak�telepek, a nagym�ret� lak�egy�ttesek, dombh�zak, halmazh�zak, s�vh�zak stb. Ezek eg�sz v�rosr�szeket alkotnak.

A lak��p�letek csoportos�that�k m�szaki jellemz�ik (pl. f�gg�leges teherhord�-, alapoz�-, fed�lszerkezetek rendszere �s anyaga; �p�t�si technol�gia, id�, �llag), az �p�ttet�k, kivitelez�k, az ig�nybe vett anyagi forr�s vagy a demogr�fiai, foglalkoz�si ism�rvei; az �p�t�s helye (telep�l�st�pus, telep�l�sr�sz, lak�ter�let, �p�t�si �vezet stb.) szerint. A f�gg�leges teherhord� szerkezetek k�sz�lhetnek hagyom�nyos m�don k�zi falaz� elemmel, helysz�nen k�sz�tett v�zszerkezettel �s korszer� megold�ssal k�z�p vagy nagy blokk (beton, k�nny�beton), h�zgy�ri vagy �zemi panelelem (vasbeton), hagyom�nyos vagy t�r- (alag�t-) zsaluzatos �nt�ttbeton, k�nny�beton, vasbeton, el�regy�rtott v�zszerkezet (beton, vasbeton, ac�l) �p�t�s� lak��p�letk�nt; valamint egy�b �s vegyes falszerkezet� lak��p�letk�nt, mint pl. a v�lyog, d�ng�ltf�ld-, paticsfal�, a term�sk�, a fa (gerenda, deszka, l�c) vagy fasz�rmaz�k (pozdorja, furn�r stb.) �s a {II-263.} fentiekkel vagy m�s anyagb�l k�sz�lt vegyes falazattal.

Az �p�let lak�ssz�m�t a lakott �s a nem lakott (�res) lak�sok egy�ttes sz�ma k�pezi. A lak��p�let tulajdoni jelleg�t az �llami �s szem�lyi �n. vegyes tulajdon� lak�h�zak kiv�tel�vel a lak�stulajdonosok t�bbs�ge alapj�n hat�rozz�k meg.

Lak�s�p�t�s. E fogalom alatt els�sorban az �j �p�t�ssel, tov�bb� az egy�b lak�sl�tes�t�ssel (lak�smegoszt�s, lak�ss� �talak�t�s stb.) l�trej�tt lak�salap n�veked�st �rtj�k.

A lak�salap cs�kken�s�t a bont�s (avul�s, szan�l�s, telep�l�srendez�s), az elemi csap�s, lak�s�sszevon�s stb. miatt {II-264.} megsz�ntetett lak�sok sz�ma eredm�nyezi. Lak�sokat l�tes�teni (vagy megsz�ntetni) – az erre vonatkoz� �s �rv�nyben l�v� t�rv�nyek, rendelkez�sek el��r�sait betartva – csak a telep�l�si �nkorm�nyzatok �p�t�s�gyi feladatokat ell�t� szerve (mint �p�t�si hat�s�g) �ltal, lak�s�p�t�s (lak�smegsz�ntet�s) c�lj�ra kiadott enged�ly alapj�n szabad.

1970 �ta az �p�tett lak�sok k�z�l egyre gyakoribb, 1981 �ta m�r az 50%-ot, 1990 �ta a 60%-ot meghalad� ar�ny� a legal�bb 2 �s f�l szob�val �p�tett lak�s. Az �p�tett lak�sok �tlagos alapter�lete az 1970-es �vek els� fel�ben 63 m2, az 1980-as �vek m�sodik fel�ben m�r 85 m2, s�t az 1993-ban �p�tett lak�sokn�l m�r el�rte a 95 m2-t. Jelent�s az 1971–1993 k�z�tt a k�l�n�ll� tiszt�lkod� helyis�ggel (86%-r�l 100%-ra), a vezet�kes iv�v�zzel (83%-r�l k�zel 100%-ra) �s a k�zpontos f�t�ssel (36%-r�l 88%-ra) ell�tott lak�sok ar�ny�nak emelked�se. A h�zgy�ri panel falazattal �p�tett lak�sok ar�nya az 1976-1985 k�z�tti �vtizedekben meghaladta a 34%-ot, majd magas ar�nyuk fokozatosan cs�kkenve 1993-ra – az ilyen lak�sokban �l�k kedvez�tlen tapasztalatai miatt is – 3,5%-ra esett vissza. Ugyanezen id� alatt a lak�s�p�tkez�sek sz�ma is visszaesett. A v�lyog �s vertf�ld falazat� lak�sok ar�nya az 1970-es �vek 7%-os m�rt�k�r�l az 1980-as �vekben 0,2%-ra cs�kkent, azonban a sz�ks�g, a szer�nyebb anyagi h�tt�rrel rendelkez� �p�tkez�k miatt 1991 �ta fokozatosan emelkedett. 1993-ban m�r a lak�sok 1%-a ilyen falazat� volt.

55. t�bl�zat. Az �p�tett lak�sok sz�ma, 1938–1993
Id�szak, �v �sszesen Budapesten a t�bbi
v�rosban
a k�zs�gekben 1000 lakosra
az orsz�gban Budapesten a t�bbi
v�rosban
a k�zs�gekben
(1000 db)
1938 23 2,5
1951–1960 442 4,5
1961–1970 610 110 211 2889 6,0 5,6 8,4 5,1
1971–1980 891 163 384 344 8,5 7,9 11,7 6,6
1981–1990 642 119 284 239 6,0 5,8 7,1 5,2
1991 33 5 15 13 3,2 2,4 3,3 3,5
1992 26 4 11 11 2,5 1,9 2,5 2,8
1993 21 3 9 9 2,0 1,8 1,9 2,3

Lak�s, felszerelts�g, ell�totts�g. A lak�s �lland� vagy huzamos emberi tart�zkod�sra, legal�bb egy szem�ly r�sz�re, vagy a legkisebb emberi k�z�ss�g, a csal�d �lettere, otthona c�lj�ra k�sz�tett, haszn�lt, �sszef�gg� helyis�ggel kialak�tott, �n�ll� bej�rattal rendelkez� lak�hely, amely valamelyik komfortfokozatba sorolhat�.

A lak�s az emberis�g fejl�d�s�vel, a civiliz�ci�, a kultur�lts�g v�ltoz�s�val, a benne lak�k ig�nyeinek, lehet�s�geinek hat�s�ra, a term�szeti, k�rnyezeti, t�rt�nelmi k�r�lm�nyekkel, v�ltoz�sokkal egy�tt alakult ki. A mai lak�sfogalomnak megfelel� lak�hely t�rt�neti, technikai fejl�d�s eredm�nye. Ezt szem el�tt tartva az ENSZ illet�kes bizotts�gai r�gi�nk�nt egys�ges�teni, �ltal�nosan elfogadhat�v�, �sszehasonl�that�v� k�v�nt�k tenni, t�bbek k�z�tt a lak�shelyis�gek (a lak�- �s mell�khelyis�gek), az alapter�let, a felszerelts�g, ell�totts�g stb. defin�ci�it, el��r�sait. A kezdeti lak�helyk�nt haszn�lt term�szeti vagy alkotott, �p�tett l�tes�tm�ny „lak�sa” legt�bbnyire csak egyetlen, kollekt�ven haszn�lt helyis�gb�l �llt. A n�pess�g sz�m�nak emelked�s�vel, a civiliz�ci� �s a kult�ra fejl�d�s�vel, az ig�nyek n�veked�s�vel megv�ltozott a lak�sok szerkezete. Kialakult, b�v�lt a t�bbf�le haszn�lati ig�ny kiel�g�t�s�re szolg�l� lak�shelyis�gek sz�ma, jellege. Ennek alapj�n a lak�s helyis�gei, haszn�lati jelleg�k szerint lehetnek – lak�helyis�gek, ezek els�sorban a k�zvetlen, term�szetes megvil�g�t�ssal �s szell�z�ssel (ablakkal) rendelkez�, megfelel� alapter�let� (Magyarorsz�gon kor�bban 12 m2 ma m�r 17 m2) �s belmagass�g�, falakkal lehat�rolt szob�k, mint a h�l�-, nappali �s gyermekszob�k, az eb�dl�k, az �tkez�-, a lak�konyh�k; – mell�khelyis�gek, mint az egy�b f�z�helyis�gek (teakonyha, ablak n�lk�li konyha), a tiszt�lkod�si �s az eg�szs�g�gyi helyis�gek (f�rd�-, mosd�-, zuhanyoz� helyis�g, WC stb.), a k�zleked� helyis�gek (el�szoba, bel�p�, lak�el�t�r, z�rt veranda, t�likert, hall stb.), amelyek elszigetelik a lak�s bels� ter�t a k�ls� zavar� {II-265.} t�nyez�kt�l, (h�- �s zajhat�st�l, port�l) �s egyr�szt �sszekapcsolj�k, m�sr�szt elk�l�n�tik egym�st�l a lak�s k�l�nb�z� rendeltet�s� helyis�geit, tov�bb� mentes�tik a szob�kat egyes zavar� t�nyez�kt�l az itt elhelyezhet� berendez�si t�rgyak r�v�n (ruhafogas, cip�-, ruhat�rol�k, m�r��r�k stb.), a t�rol�helyis�gek (�l�skamra, gardr�bszoba, z�rhat� szekr�ny stb.).

Magyarorsz�gon a lak�s helyis�geinek �s tartoz�kainak m�szaki le�r�s�t, hivatalos el��r�sait az Orsz�gos �p�t�s�gyi Szab�lyzat (O�SZ) tartalmazza, mint pl. a h�- �s hangszigetel�si, padozati, alapter�leti, belmagass�gi stb. k�v�nalmakat.

Nem sz�m�that�k egy lak�s helyis�gsz�m�ba, alapter�let�be a lak�s lak�i �ltal kiz�r�lagosan vagy m�s lak�kkal k�z�sen haszn�lt, a lak�shoz csak k�zvetve tartoz� �p�lethelyis�gek (pince, padl�s, mos�konyha, sz�r�t�-, vasal�szoba, szersz�mkamra, bark�cs-, k�z�ss�gi j�tsz�szoba, g�pj�rm�t�rol� stb.), a k�zleked�si ter�letek (kapualj, l�pcs�h�z, nyitott vagy z�rt folyos�k), a k�z�sen haszn�lt eg�szs�g�gyi �s tiszt�lkod� helyis�gek (szauna, uszoda, k�z�s illemhely), a k�l�n bej�rat�, csak gazdas�gi c�l� helyis�gek (iroda, �zlet, m�hely, rakt�r stb.).

Magyarorsz�g jelenlegi ter�let�n a lak�s�llom�ny nagys�g szerinti alakul�sa a k�vetkez�:

56. t�bl�zat. A legut�bbi �vtizedekben, �vekben Magyarorsz�gon �p�tett lak�sok nagys�ga, felszerelts�ge sz�zal�kban
Id�szak, �v 2 1/2 �s t�bb szob�s
lak�s az �sszes
�p�tett lak�s sz�zal�k�ban (%)
�tlagos lak�salapter�let
(m2)
Tiszt�lkod� helyis�ggel Vezet�kes* v�zzel K�zpontos** f�t�ssel Panel- V�lyog-, vertf�ld
falazattal
�p�tett lak�s (%)
* H�l�zati �s h�zi v�zvezet�k egy�tt.
** K�zponti �s et�zs f�t�s egy�tt.
1961–1970 14,2
1971–1980 35,5 64 91,5 89,9 45,3 29,7 4,1
1981–1990 54,8 80 99,4 99,3 73,8 30,2 0,2
1991 60,6 90 99,9 99,9 74,5 10,5 0,4
1992 60,4 93 100 99,9 86,9 5,9 0,7
1993 60,4 95 100 99,9 88,1 3,5 1,0

A lak�sok bels� szintsz�m alapj�n is csoportos�that�k, b�r a legnagyobb r�szben egyszintesek, de k�t vagy m�g t�bb szinten is �p�lnek. K�l�n eml�thet� m�g a f�lszint eltol�d�s�, ugyancsak l�pcs�kkel �sszek�t�tt lak�sforma.

A lak�sok, �p�letek felszerelts�ge, ell�totts�ga alatt els�sorban a k�zm�vi, azaz a legt�bbnyire k�z�leti tulajdonban �s kezel�sben �ll� (vagy ilyen jelleg�), k�zsz�ks�gletet ell�t� l�tes�tm�nyb�l h�l�zati vezet�ken t�rt�n� (v�z, g�z, csatorna, �ram, f�t�s stb.) ell�t�st �s az azt {II-266.} biztos�t� berendez�si t�rgyak felszerelts�g�t kell �rteni. A lak�sfelszerelts�get, ell�totts�got egyedi haszn�lat� mag�n- vagy jogi szem�lyek tulajdon�ban �ll� berendez�sek is biztos�thatj�k, mint pl. h�zi �ramfejleszt�, h�zi v�z- �s csatornavezet�s, et�zsf�t�s, tart�lyos g�zvezet�k. Hazai vonatkoz�sban – elterjedt haszn�lata miatt – a palackos g�zell�t�st, mint r�szleges k�nyelmet ny�jt� berendez�st is ide sorolj�k.

57. t�bl�zat. A lak�sok sz�ma, nagys�ga, laks�r�s�ge Magyarorsz�gon (1920–1990)
�v Lak�sok sz�ma
�sszesen
(1000 db)
N�veked�s az el�z�
�ssze�r�si id�szakhoz
k�pest
Ar�nya (%) 100 lak�sra jut�
n�pess�g
egy kett� h�rom �s t�bb
szob�s
1920 1827 430
1930 2182 19,5 392
1941 2398 9,9 382
1949 2467 2,9 70,5 24,6 4,9 366
1960 2758 11,8 62,7 32,6 4,7 343
1970 3122 13,2 46,1 43,2 10,7 318
1980 3542 13,5 27,5 48,6 23,9 292

T�gabb �rtelmez�s szerint a lak�sok felszerelts�ge, {II-267.} ell�totts�ga meghat�rozhat� a lak�k k�nyelm�t szolg�l� m�szaki berendez�sek �s a higi�nikus �letk�r�lm�nyeket biztos�t�, illetve azokkal felszerelt helyis�gek �sszess�g�vel vagy teljes hi�ny�val, azaz a lak�s komfortoss�g�nak m�rt�k�vel.

A lak�sok komfortfokozatba sorol�s�t az 1/1971. (II.8.) Korm. sz. rendelet, valamint az az�ta kiadott m�dos�t� rendeletek alapj�n kell v�grehajtani, csoportos�tani. E tekintetben a helyis�gek (szoba, f�z�- �s tiszt�lkod� helyis�gek), WC-, k�zm�ves�tetts�g, melegv�z-ell�totts�g, f�t�si m�d alapj�n kell meghat�rozni, hogy a lak�s �sszkomfortos, komfortos, f�lkomfortos, illetve komfort n�lk�li, vagy csak sz�ks�glak�snak min�s�l.

A legut�bbi �vtizedekben �p�tett �s kism�rt�kben a fel�j�tott lak�sok jobb ell�totts�ga, felszerelts�ge kedvez� v�ltoz�sokat eredm�nyezett Magyarorsz�gon a lak�sok komfortoss�g�ban. Az 1990-ben �ssze�rt �sszes lakott lak�s 57%-a 1960 �ta �p�lt. Ezeknek a lak�soknak ar�nya telep�l�st�pusonk�nt v�ltoz�: Budapesten �s a k�zs�gekben k�zel 50, a vid�ki v�rosokban pedig 67%-a 1960–1990 k�z�tt �p�lt.

58. t�bl�zat. A lakott lak�sok �p�t�si �ve telep�l�st�pusonk�nt 1990-ben (%)
�p�t�si �v Az orsz�gban Budapesten A t�bbi v�rosban A k�zs�gekben
1000–1899 9,2 13,9 7,5 8,3
1900–1919 8,1 12,3 5,8 8,3
1920–1944 14,4 18,9 10,0 16,9
1945–1959 11,8 6,9 9,5 17,1
1960–1969 15,4 12,1 16,9 15,5
1970–1979 23,2 20,2 28,8 18,8
1980–1989 17,9 15,7 21,5 15,1
�sszesen 100,0 100,0 100,0 100,0
Sz�mokban 3�687�996 775�523 1�540�585 1�371�888

Az 1960. �vi lak�s�ssze�r�skor a lak�soknak m�g k�zel 80%-a komfort n�lk�li volt, ezek ar�nya 1990-re 19%-ra cs�kkent, ami m�g mindig 690 ezer lak�st jelent orsz�gosan. Ezzel is �sszef�gg, hogy a f�rd�- (zuhanyoz�-) helyis�gek sz�ma 100 lak�sra sz�m�tva az 1960. �vi 18-r�l, 1990-re 83-ra emelkedett, a v�z�bl�t�ses WC-ell�totts�g – ugyanezen id� alatt – a lak�sok 16%-�r�l 74%-�ra n�tt. Hasonl�k�ppen emelkedett a k�zm�vel (v�z-, csatorna-, g�zvezet�k) ell�tott lak�sok ar�nya.

59. t�bl�zat. 100 lak�sra jut� helyis�gsz�m Magyarorsz�gon (1920–1990)
�v �sszes helyis�g Szoba Konyha F�rd�szoba,
mosd�helyis�g
Az 1960. �vi �s a kor�bbi adatok az �d�l�egys�gek helyis�geinek sz�m�t is tartalmazz�k.
* Az �sszes f�z�helyis�gek (konyh�k, f�z�f�lk�k egy�ttes sz�ma)
1920 315 150 91 5
1930 339 151 92 6
1941 338 151
1949 338 141 93 10
1960 374 147 97 18
1970 475 164 96 32
1980 565 199 99 60
1990 237 105* 81

Az 1990-es �vek v�g�n minden magyar telep�l�s �s majdnem minden lakott lak�s rendelkezett villany�rammal. Villany�rammal rendelkez� az a lak�s (�p�let), amelynek legal�bb egy helyis�g�ben vil�g�t�sra, f�z�sre, f�t�sre, illetve m�s elektromos h�ztart�si vagy egy�b k�sz�l�kek haszn�lat�ra alkalmas k�z�zemi elektromos h�l�zatb�l vagy egy�ni �ramfejleszt�b�l villany�ramot vezettek be.

Az eg�szs�ges iv�v�z, a komfortoss�got biztos�t� vezet�kes v�z a higi�nikus ig�nyek kiel�g�t�s�hez igen fontos. H�l�zati v�zell�t�s�nak min�s�l az a lak�s, amelynek hidegv�z-ell�t�s�t k�z�zemi vagy k�z�zemi jelleg� v�zer�m�b�l, cs�vezet�ken �t, a lak�s legal�bb egy helyis�g�ben felszerelt kifoly� csapon �t biztos�tj�k. H�zi vezet�kes v�zell�t�s� az a lak�s, amelynek hidegv�z-ell�t�sa a lak�s legal�bb egy helyis�g�ben felszerelt kifoly�csapon �t – �ltal�ban a lak�s �p�let�nek telk�n l�v� k�tb�l – motoros vagy k�zi szivatty�val, nyom�ssal, vagy egy felt�lt�tt ejt�ses tart�lyba bek�t�tt cs�vezet�ken kereszt�l t�rt�nik.

A lak�sok komfortoss�g�t, az eg�szs�ges lak�sk�r�lm�nyeket a lak�helyis�gek (szob�k �s konyh�k) padozat�nak min�s�ge is befoly�solja. A vertf�ldes szob�k ar�nya a szob�k sz�zal�k�ban 1920-ban 49,2%, 1960-ban 33,2%, de m�g 1970-ben is 14,7% (t�bb mint 700 ezer szoba) volt, 1980-ra m�r 3,2%-ra cs�kkent.

A melegv�z-ell�t�s a civiliz�ci�, a higi�nia, a technika �s a kult�ra fejl�d�s�vel egy�tt n�tt. 1990-ben a lak�sok 76,9%-�ban volt m�r k�zponti vezet�kr�l vagy helyi berendez�sb�l sz�rmaz� melegv�z-ell�t�s.

A v�zell�t�ssal szorosan �sszef�gg a h�ztart�sok szennyv�zelvezet�se �s a szennyv�z tiszt�t�sa, ennek megold�sa, sz�nvonala k�zeg�szs�g�gyi, k�rnyezetv�delmi okb�l is fontos. A k�zcsatorna-h�l�zat 1990-ben orsz�gosan a lak�sok szennyviz�nek 44%-�t, Budapesten 89%-�t, a t�bbi v�rosban mintegy 59%-�t sz�ll�totta el. A k�zs�gek szennyviz�nek csak alig 4%-a t�vozik vezet�ken. Jelent�s a h�zi szennyv�zelvezet�, -t�rol� �s -tiszt�t� berendez�sek alkalmaz�sa is, orsz�gosan 40%.

60. t�bl�zat. A lak�sok felszerelts�ge, ell�totts�ga Magyarorsz�gon (1920–1990)
�v, ter�let V�zveze-
t�kkela
G�zzalb Szenny-
csatorna-
vezet�kkelc
WC-veld Meleg-
v�zzel
K�zpontos
f�t�ssele
Villany-
�rammal
Komfort n�lk�lf 100 lak�sra jut� f�rd�-, zuhanyoz� helyis�gg Vertf�ldes szoba,
a szob�k sz�zal�-
k�ban
Lakott �zlet, m�hely stb. (1000 db)
felszerelt, ell�tott lak�s (%)
a) H�l�zati �s h�zi v�zvezet�k egy�tt b) H�l�zati �s palack- (tart�ly-) g�z egy�tt c) K�z-, h�l�zati csatorna egy�tt d) V�z�bl�t�ses WC e) K�zponti (t�v-, t�mb-, egyedi h�zkaz�n, geometrikus) �s et�zsf�t�s egy�tt f) Lakott lak�s g) T�bb f�rd�szob�val, illetve zuhanyoz�f�lk�vel is rendelkez� lak�s
1920 5 49,2 2,7
1930 13,1 5,0 10,0 25,1 6 44,8 3,3
1941 6,3
1949 17,1 7,1 12,4 46,2 10 38,8 10,8
1960 22,5 13,5 16,0 74,0 79,8 18 33,2 28,4
1970 35,9 50,7 37,9 27,2 90,8 65,9 32 14,7 18,7
1980 64,0 75,7 66,8 52,5 19,1f 97,4 37,7 60 3,2 11,1
1990 83,3 85,0 83,8 74,1 76,9 41,2 18,7 81 1,9
1990
Budapest 98,7 84,3 89,9 90,5 90,8 40,8 8,2 88 0,3
T�bbi v�rosok 89,1 85,1 89,6 82,2 83,5 48,8 13,1 85 0,6
K�zs�gek 68,5 85,2 69,1 56,1 61,9 28,1 33,5 65 1,0

{II-268.} A lak�sok ell�totts�g�t jellemzi a h�ztart�si szem�t �s hullad�k szervezett elsz�ll�t�s�nak m�dja (z�rt vagy nyitott t�rol�ed�nyb�l, j�rm�vel), a sz�ll�t�s gyakoris�ga, valamint a megsemmis�t�s form�ja (szem�ttelep, �get�s).

A vezet�kes f�ldg�z, a v�rosi g�z, vagy a kevert g�z haszn�lata a fogyaszt�k k�nyelm�t figyelembe v�ve, a legide�lisabb f�z�s, melegv�z-ell�t�s, f�t�s (esetleg h�t�s) c�lj�ra. Magyarorsz�gon 1990-ben a lak�sok 40%-�ban volt ilyen g�zell�t�s, de a f�v�rosban m�r k�zel 79%-�ban, a t�bbi v�rosban a lak�sok k�zel fel�ben, m�g a k�zs�gekben alig haladta meg a 8%-ot. A g�zt haszn�l� lak�sok 85%-os orsz�gos ar�ny�t f�leg a prop�n-but�n, palackos g�zt haszn�l�k adj�k. Ar�nyuk orsz�gosan 45%-ot, a k�zs�gekben 77%-ot, a v�rosokban 35%-ot, addig Budapesten csak 6%-ot tett ki.

A lak�sok (�p�letek) f�t�se a haszn�lt f�t�berendez�seknek megfelel�en lehet k�zpontos megold�s� vagy egyedi (helyi). A f�t�si energiahordoz� lehet �ram, g�z, foly�kony (olaj, pakura stb.) vagy szil�rd (faf�les�g, sz�nf�les�g stb.) f�t�anyag. Magyarorsz�gon 1980-ban az egyedi helyis�gf�t�s� lak�sok 1,7%-�ban villany, 11,2%-�ban g�z, 21,7%-�ban olaj, 12,5%-�ban faf�les�g, 33,8%-�ban sz�nf�les�g �s egy�b energiahordoz�t haszn�ltak.

A lak�sok (�p�letek) kl�maberendez�se is a lak�k eg�szs�gmeg�rz� k�nyelm�t, a t�rolt anyagok, �lelmiszerek kedvez� t�rol�si lehet�s�g�t biztos�tja. A berendez�s lehet k�zponti vagy egyedi megold�s� �s az elsz�v�-berendez�st is mag�ban foglalhatja.

Lakb�r. Lak�sb�rleti jogviszony eset�n a lak�s haszn�lat��rt �s a jogviszony keret�ben a b�rbead� �ltal ny�jtott – jogszab�lyokban meg�llap�tott – lak�sszolg�ltat�s�rt j�r� b�r�sszeg a lakb�r.

61. t�bl�zat. A lak�sok felszerelts�ge, ell�totts�ga Magyarorsz�gon (1990)
Ter�let V�zvezet�k G�z Szennyv�zcsatorna
h�l�zati h�zi egyedi h�l�zati h�zi egyedi h�l�zati h�zi egyedi
Orsz�g 78,0 5,3 83,3 40,2 44,8 85,0 43,8 40,0 83,8
Budapest 98,4 0,3 98,7 78,6 5,7 84,3 86,9 12,0 98,9
T�bbi v�ros 86,9 2,2 89,1 49,9 35,2 85,1 58,7 30,8 89,6
K�zs�gek 56,9 11,6 68,5 8,4 76,8 85,2 3,8 65,4 69,2

Az 1924. IV. tc. �s m�s jogszab�lyok is int�zkedtek – az I. vil�gh�bor�t k�vet� infl�ci�t, majd a stabiliz�ci�t figyelembe v�ve – a lakb�rek m�rt�k�r�l, a fizet�si felt�telekr�l. Az 1936., 1938. �s 1940. �vi lak�sb�rleti rendelkez�sek ut�n ism�t �sszefoglal� szab�lyoz�st adott az 5777/1941. M. E. sz. rendelet, rendezve a lakb�r fizet�si idej�t �s m�dj�t. A II. vil�gh�bor� ut�ni igen neh�z lak�shelyzetben is sz�mos lak�s�gyi rendelkez�s l�tott napvil�got, ezek k�z�l a 8000/1946. M. E. sz., majd a 12840/1948. Korm. sz. rendelet szab�lyozta a lak�sok b�r�t. Ezek a rendeletek 1971-ig voltak �rv�nyben �s k�tf�le lakb�rrendszert vezettek be. Az 1945 el�tt �p�lt lak�sokn�l az 1939. szept. 1-j�n peng�ben fizetett lakb�r h�romszoros�t tekintett�k alapb�rnek. Az �j lakb�reket a szobasz�m alapj�n hat�rozt�k meg, �gy az 1 �s 2 szob�s lak�sok�rt az alapb�r 40%-�t, a h�romszob�sok�rt az alapb�r 50%-�t, a n�gyszob�sok�rt az alapb�r 60%-�t, az �t �s enn�l t�bbszob�sok�rt az alapb�r 100%-�t kellet fizetni. Az �j lak�sokn�l n�gyzetm�terenk�nti �rat r�gz�tettek: ez vid�ken 2,10 Ft, a f�v�rosban 2,70 Ft volt. A lakb�ren fel�li, a lak�st terhel� egy�b k�lts�gekr�l a 8000/1946. M. E. sz. rendelet int�zkedett. A lak�shi�ny �s {II-269.} a lakb�rek viszonylag alacsony �sszege miatt lakb�rp�tl�k fizet�s�re k�telezt�k azokat a lak�shaszn�l�kat, akik ig�nyjogosults�gukat meghalad� m�ret�, szobasz�m� lak�st b�reltek. A p�tl�k m�rt�ke szob�nk�nt 120 Ft, f�lszob�nk�nt 60 Ft lakb�rt�bbletet jelentett. Az alb�rleti alapd�jat a f�v�rosban 250 Ft-ban, vid�ken 150, illetve 100 Ft-ban maxim�lt�k, amihez hozz�sz�m�that� volt a k�l�nszolg�ltat�sok (b�tor, �gynem� stb. haszn�lat) d�ja, de ezek egy�ttes �sszege az alapd�j h�romszoros�t nem haladhatta meg.

Az 1971. �vi lak�srendelet, majd az azt k�vet�k k�z�l t�bb is a lakb�r emel�s�t �rta el�. A n�vel�s indokai k�z�tt a lak�sok (�p�letek) fenntart�si, fel�j�t�si k�lts�geinek nagys�g�t, az �llami t�mogat�s cs�kken�s�t, ehhez k�pest a lakb�rbev�tel el�gtelens�g�t eml�tik meg. 1971 szeptember�t�l k�tszeres�re n�tt a lakb�r, majd 1983 j�lius�t�l – �vente fokozatosan – tov�bb emelkedett. 1990 janu�rj�ban el�rte az 1971 el�tti b�r h�tszeres�t. A lakb�r mellett 1990-t�l a b�rl�ket terhelik a k�zm�ell�t�si k�lts�gek (v�z, csatornahaszn�lati d�j), ennek m�rt�ke 1990 �s 1995 k�z�tt nyolc �s f�lszeres�re n�tt. A h�ztart�sok az 1990-es �vek m�sodik fel�ben j�vedelmi viszonyaikt�l f�gg�en lakb�rt�mogat�sban, k�z�zemi d�jkieg�sz�t� seg�lyben r�szes�lnek. A seg�lyek �sszege az �nkorm�nyzatok d�nt�s�t�l, anyagi lehet�s�geit�l f�gg. A k�z�zemi d�jkieg�sz�t�st rendeletek szab�lyozz�k.

Lak�spolitika, lak�sgazd�lkod�s. Lak�spolitika azoknak az elveknek, c�lkit�z�seknek �s int�zked�seknek az �sszess�ge, amelyeket a korm�nyzat az �llampolg�rok lak�sell�t�sa �rdek�ben �rv�nyes�t. A lak�spolitika k�t f� feladata a lak�sgazd�lkod�s �s a lak�s�llom�ny mennyis�g�nek n�vel�se, valamint min�s�gi �sszet�tel�nek jav�t�sa.

Az �llamok t�bbs�ge alkotm�ny�ban nem min�s�tette a lak�shoz val� jogot az �llampolg�rok alanyi jogak�nt. Azonban a felmer�lt lak�sig�nyek t�rsadalmi jelent�s�ge, m�rete m�gis megk�v�nta a lak�sk�rd�s megold�s�ra ir�nyul� �llami beavatkoz�st, az �llami lak�spolitika kialak�t�s�t. A lak�spolitik�t az adott �llam jellege, gazdas�gi felt�telei hat�rozz�k meg �s ez a legk�l�nb�z�bb m�don – politikai, gazdas�gi, jogi stb. eszk�z�kkel – realiz�l�dik. A lak�smegold�s alapvet�en gazdas�gi feladat. Azonban a lak�sk�rd�sben is ki�lez�d�tt t�rsadalmi ellent�tek megold�sa, valamint a rendk�v�li k�r�lm�nyek (pl. a h�bor�k �s k�vetkezm�nyeik) k�nyszer�tett�k az �llamot, hogy a k�t�tt lak�sgazd�lkod�st, illetve annak egyik l�nyeges r�sz�t, a lak�seloszt�st �llami szervekre b�zza. A lak�sb�rleti jogviszonyt, felmond�st lak�st�rv�nyek, -rendeletek �tj�n szab�lyozza, a lak�seloszt�s lehet�s�g�t a lak�salap, lak�s�llom�ny n�veked�s�vel biztos�tsa, el�seg�tse, t�mogassa.

A t�rsadalomnak �s a csal�doknak is �rdeke, hogy minden szem�ly – a lehet�s�gek szerint – a legmegfelel�bb lak�sk�r�lm�nyek k�z�tt �lhessen.

A lak�ssz�ks�glet, a lak�sig�nyek kiel�g�t�se mind az �llam, mind a lakoss�g sz�m�ra fontos �s nagy, els�sorban anyagi befektet�st, megterhel�st jelent. Ez�rt Magyarorsz�gon az �llam m�r 1971 �ta a kor�bbin�l nagyobb takar�koskod�st k�v�nt meg az �j lak�spolitikai koncepci�k realiz�l�sa �rdek�ben polg�rait�l. T�bbek k�z�tt megsz�nt az ingyenes b�rlak�sjuttat�s, �s aki az �llamt�l b�rlak�st kapott, annak lak�s�p�t�si hozz�j�rul�st, illetve lak�s-haszn�latbav�teli d�jat kellett fizetnie. Ez ut�bbi nagys�ga f�gg�tt a lak�s nagys�g�t�l, min�s�g�t�l, fekv�s�t�l. A lak�sell�t�s fejleszt�se kezdetben az �llami lak�s�p�t�st, az �llami b�rlak�s�p�t�st k�v�nta megoldani, majd 1990-ig fokozatosan cs�kkentette az �llami r�szv�telt a lak�stermel�sben. A lakoss�g lak�s�p�t�si (-v�s�rl�si) ig�ny�nek n�veked�s�t {II-270.} nemcsak a cs�kken� �llami lak�s�p�t�s, de k�l�nb�z� demogr�fiai, gazdas�gi t�nyez�k (a nyugd�jasok, az egyed�l�ll�k, a p�lyakezd�k sz�m�nak n�veked�se, az alb�rleti d�jak jelent�s emelked�se, a lak�s�llom�ny avul�sa, az ig�nyek v�ltoz�sa stb.) is jelent�sen befoly�solt�k. A lak�spolitika kialak�t�s�n�l mindezekre �s a re�lis lehet�s�gekre egyar�nt figyelemmel kell lenni. Az �llampolg�rok indokolt lak�sig�nyeinek kiel�g�t�se c�lj�b�l, az anyagi tehervisel�-k�pess�g ar�ny�ban, az �llam 1985-t�l az 1990-es �vek els� fel�ig els�sorban a szervezett (OTP, sz�vetkezeti, v�llalati) lak�s�p�tkez�seket, a telepszer�, csoportos, a korszer�bb technol�gi�val, t�pusterveken alapul�, nagyobb termel�kenys�g�, a m�rt�ktart� mag�n�p�tkez�seket szorgalmazta, �s k�zm�ves�tett telkekkel, kedvez� hitelekkel, ad�kedvezm�nyekkel stb. is t�mogatta. Ezt k�vet�en a gazdas�gi, politikai v�ltoz�sok hat�s�ra csak a nagyobb anyagi er�forr�ssal rendelkez�, ig�nyesebb v�rosi, t�rsash�zi lak�st vagy a vid�ki csal�d h�zat �p�t�k �s a legnagyobb lak�shi�nyban szenved�k szer�ny ig�ny� mag�n�p�tkez�sei n�velt�k a lak�s�llom�nyt – cs�kkentett �llami t�mogat�ssal. A lak�s�p�t�s p�nz�gyi forr�sai Magyarorsz�gon a 20. sz�zad folyam�n jelent�sen v�ltoztak, a kezdeti mag�ner�s �p�tkez�sek ut�n az �llami �p�tkez�sek, majd 1990 ut�n ism�t a mag�ner�forr�sok felhaszn�l�sa volt a jellemz�.

Szoci�lis lak�s�gy a II. vil�gh�bor� el�tt. A szoci�lis lak�s�gy: a h�tr�nyos helyzet� t�rsadalmi csoportok (h�ztart�sok) lak�shoz jut�s�val, lak�shelyzet�vel (zs�folts�g, rossz lak�smin�s�g), illetve a lak�sk�lts�gek megfizethet�s�g�vel kapcsolatos probl�m�k �sszess�ge. Kezdetben a k�zeg�szs�g�gyi k�vetelm�nyek betart�sa volt az �llami beavatkoz�s c�lja. A 19. sz�zad m�sodik fel�ben gyors �temben megindul� iparos�t�s k�vetkezt�ben felgyorsult a v�rosba �raml�s, a zs�folt �s szab�lyozatlan lak�sviszonyok j�rv�nyok �s t�zv�szek kialakul�s�hoz vezettek. Az urbaniz�ci�t nem tudta k�vetni a v�rosi lak�s�p�t�s, a gy�rak �s a nagyobb (sokszor �llami) v�llalatok lak�telepeket (�n. kol�ni�kat) �p�tettek munk�saik sz�m�ra.

Magyarorsz�gon a v�rosok lak�s�p�t� tev�kenys�ge az �tmenetileg Budapestre ker�lt vid�ki munk�sok elhelyez�s�re szolg�l� barakklak�sok �s menhelyek �p�t�s�vel kezd�d�tt. 1896-ban a Soroks�ri �t �s K�n utca sark�n meg�p�lt az els� f�v�rosi munk�slak�s-telep (barakklak�sok). 1908-ban megindult a hat�s�gi lak�s�p�t�s. 1909–1912 k�z�tt 6120 lak�s �p�lt, amelynek d�nt� r�sze m�r kislak�s, nem sz�ks�glak�s. F�leg munk�sok �s az als� k�z�poszt�lyba tartoz� csal�dok kapt�k a lak�sokat, de egy-k�t b�rh�z �p�lt a v�rosi tisztvisel�k sz�m�ra is. A lak�sokra hatszoros volt a t�ljelentkez�s.

Az I. vil�gh�bor� ut�ni lak�shelyzet katasztrof�lisnak min�s�thet�. Az elcsatolt ter�letekr�l a f�v�rosba �rkez� menek�ltek k�z�l 1920 okt�ber�ben m�r k�zel 5000 vagonlak� volt, ez�rt a f�v�ros az �llamhoz fordult seg�ts�g�rt. A kapott p�nzb�l 17 sz�ks�glak�telepet �p�tettek, 6200 lak�ssal. A sz�ks�glak�telep egyik t�pusa pl. a M�ria Val�ria-telep, a fabarakkok 1050 egyszob�s lak�s�ban 8000 ember �lt. A m�sik t�pus pl. a Pongr�cz �ti telep, itt a k�h�zak k�tszob�s lak�saiban tisztvisel�k kaptak �tmeneti sz�ll�st.

Az 1920-as �vek els� fel�ben �llami er�b�l 6545 lak�s �p�lt a f�v�rosban, 94%-a sz�ks�glak�s (3/4 r�sz�k barakklak�s) �s csak 3 telep �s n�h�ny b�rh�z volt a kiv�tel. A f�v�ros teh�t csak nyomorenyh�t�st v�gzett. A h�bor� ut�n a mag�nt�ke a lakb�remel�si �s felmond�si korl�toz�sok miatt nem �p�tett. 1926–1929 k�z�tt Budapesten k�lf�ldi hitelfelv�telekb�l 1500 f�v�rosi, 2600 banki finansz�roz�s� lak�s �p�lt, melynek {II-271.} csak a fele volt egyszob�s. �gy az �vtized m�sodik fel�ben az �j budapesti lak�s�p�t�s 30%-a m�r k�z�leti beruh�z�s� volt, de 1930-ra ennek v�ge szakadt. Az 1930-as �vek k�zep�ig a f�v�ros egyetlen beruh�z�sa (MABI-k�lcs�nb�l) a k�l�n-k�l�n telkeken �p�lt szoba-konyh�s lak�sokb�l �ll� V�rossz�li telep meg�p�t�se. 1937-ben h�rom kislak�sos b�rh�ztelep k�sz�lt el, k�zt�k az Illatos �ti, 28 m2, egyhelyis�ges lak�sokkal. 1939–

1943 k�z�tt Orsz�gos T�rsadalombiztos�t�si Int�zeti (OTI) k�lcs�nnel �s 40 �vi ad�mentess�ggel 1860 kislak�s �p�lt, pl. a Pongr�c �ti telep (20 db h�romszintes h�zban 818 lak�s).

A korszak m�s lak�sform�i k�z�tt kell eml�teni a v�llalati lak�s�p�t�si akci�kat, a munk�skol�ni�kat. F�leg �llami �s k�zs�gi �zemek �p�tettek, pl. a M�V, BSZKRT, ELM�, G�zgy�r. Egy m�sik fontos forma a nyugd�jp�nzt�rak, biztos�t�int�zetek, p�nzint�zetek lak�s�p�tkez�se, illetve p�nz�gyi akci�i. A bankok seg�ts�g�vel 1928-ban alakult meg az Orsz�gos Lak�s�p�t� Hitelsz�vetkezet (OLH), k�tv�nyeinek fel�t a MABI �s az OTI birtokolta. Az Orsz�gos N�p �s Csal�dv�delmi Alap (ONCSA) t�bb mint 10�000 lak�st �p�tett az 1930-as �vekben.

A II. vil�gh�bor� el�tti id�szakig a szoci�lis lak�spolitika Magyarorsz�gon kieg�sz�t� szerepet j�tszott, a mag�nb�rlak�s-�p�t�s hi�nyoss�gait volt hivatva korrig�lni r�szben k�zvetlen lak�s�p�t�ssel, r�szben pedig az egy�nek t�rsul�sainak legk�l�nb�z�bb form�ban t�rt�n� t�mogat�s�val. A szoci�lis lak�sok olcs�bbak voltak a piaci �rn�l. A korszak szoci�lis lak�spolitik�ja egyr�szt sz�ks�glak�sokkal a „szeg�nyek, r�szorultak” megseg�t�s�re, m�sr�szt egyes c�lzott r�tegekre (tisztvisel�k, gy�ri munk�sok stb.) ir�nyult.

A szoci�lis lak�spolitika az �llamszocializmus id�szak�ban. A korai szocializmus gazdas�gpolitikai elk�pzel�sei szerint a lak�sokr�l az �llamnak kell gondoskodnia, a nemzeti j�vedelem lak�sberuh�z�sokra ford�that� r�sz�t k�zpontos�tani kell, �s ezeket az eszk�z�ket (�s a bel�l�k �p�tett lak�sokat) az �llami int�zm�nyeken kereszt�l kell elosztani. A szoci�lis lak�spolitik�t az �llami lak�spolitika v�ltotta fel. A lak�spolitik�t az 1946–1956 k�z�tti id�szakban a megl�v� lak�s�llom�ny �jraeloszt�s domin�lta. A lak�spolitika arra sz�k�lt le, hogy a lak�s�p�t�si beruh�z�sok visszaszor�t�sa �s a gazdas�g struktur�lis �talak�t�sa (gyors�tott iparos�t�s) miatt az elengedhetetlen lak�sig�nyeket el�g�tse ki. 1953 ut�n a a lak�skoncepci� m�dosult. A politika felismerte, hogy a lak�s�p�t�s a politikai rendszer legitim�ci�j�nak egyik fontos eleme, �s ez a t�rekv�s eg�szen az 1980-as �vek k�zep�ig fennmaradt. A sz�k�s er�forr�sok miatt megjelent a „CS” (cs�kkentett �rt�k�) lak�sok �p�t�s�nek koncepci�ja: az �p�tett lak�sok sz�m�nak n�vel�se �rdek�ben cs�kkenteni kellett a min�s�get. �gy 1954-ben az �p�tett lak�sokon bel�l 4% volt a f�rd�szoba n�lk�li lak�sok ar�nya, ez 1957-re 50%-ra n�tt.

1958-ban meghirdett�k a 15 �ves lak�s�p�t�si programot, amely 1 milli� lak�s �p�t�s�t ir�nyozta el�. Az akkori sz�m�t�sok szerint ez megoldotta volna a mennyis�gi lak�shi�nyt. A tervek szerint a lak�sok 60%-a �llami er�b�l �p�lt volna fel, amelynek technol�giai b�zis�t az 1960-as �vek v�g�n megkezdett h�zgy�ri program szolg�ltatta. Az adminisztrat�v szervek szerepe fokozatosan n�vekedett a lak�sok eloszt�s�ban. 1968-ban az �j �s meg�resedett lak�sok 46%-�t a tan�csok, 37%-�t az �llami szervek (miniszt�riumok, honv�ds�g stb.), 17%-�t a v�llalatok oszthatt�k el. A korszak lak�spolitik�ja azonban deklar�lt c�ljait nem volt k�pes megoldani. A lak�sk�rd�s �s a lak�seloszt�si rendszer is saj�tos ellentmond�shoz vezetett. A legink�bb t�mogatott, ingyen juttatott {II-272.} lak�sok nagyobb h�nyad�t a magasabb st�tus� t�rsadalmi csoportok szerezt�k meg. Az alacsonyabb j�vedelm�, szoci�lisan r�szorul� r�tegek jelent�s r�szben kimaradtak az �llami lak�sell�t�sb�l �s a t�mogat�sokb�l szinte egy�ltal�n nem r�szes�l� saj�t lak�s�p�t�sre, illetve a piaci lak�sv�s�rl�sokra k�nyszer�ltek.

A t�bbcsatorn�s lak�sfinansz�roz�si rendszer. Az 1960-as �vek k�zep�t�l fokozatosan ki�p�lt egy t�bbcsatorn�s lak�shoz jut�si rendszer, megfogalmaz�dott a lak�seloszt�s �jraszab�lyoz�s�nak �s a szoci�lis szempontok figyelembev�tel�nek ig�nye is. Az �j gazdas�gi mechanizmus logik�j�nak megfelel� szab�lyoz�s 1971-es bevezet�sekor ugyan tov�bbra is az �llami lak�sform�k kapt�k a k�ts�gvet�si t�mogat�sok jelent�sebb r�sz�t, de megn�tt a saj�tlak�s�p�t�s �s a piaci lak�s�p�t�s hitelt�mogat�sa. Megjelentek a lak�s�p�t� sz�vetkezetek, amelyek a t�rsash�zakn�l kedvez�bb p�nz�gyi felt�telekkel rendelkez� konstrukci�k voltak. M�g ebben az �vben a lakb�reket – l�nyeg�ben els� �zben a szocialista lak�srendszer kialak�t�sa �ta – felemelt�k. Az 1973–1978-as �vekben, kapcsol�d�an a gazdas�gi reform visszafog�s�hoz (a recentraliz�ci�hoz) az �llami t�mogat�sok �jra, a kor�bbin�l is nagyobb m�rt�kben az �llami lak�sszf�r�ra, ezen bel�l a kiemelt lak�sform�kra koncentr�l�dtak. 1975-t�l bevezett�k a t�bbgyermekes programot, amely szerint a lak�shoz jut�si es�ly egyik meghat�roz�ja a gyermeksz�m maradt. Az 1970-es �vek v�g�n a tan�csi lak�shoz jut�s v�rakoz�si ideje �tlagosan 10 �v volt. A lak�sig�nyl�knek eloszthat� lak�sok sz�ma tov�bbra is sz�k volt, kb. 100 ezer ig�nyl�re 9 ezer lak�s jutott.

1980-as �vek – nyit�s a piac fel�. Az 1980-as �vek elej�t�l megfigyelhet� volt az �llami szektor v�ls�ga: m�r a lakoss�gi terhek n�vel�s�vel sem volt finansz�rozhat� tov�bb az �llami lak�s�p�t�s a kor�bbi m�rt�kben. A lak�spolitika ez�rt egyre n�vekv� m�rt�kben t�mogatta a mag�nszf�r�t (pl. a kor�bban �llami lak�s�p�t�s c�lj�ra lefoglalt ter�leteket felszabad�tott�k, k�zm�ves�tett�k, telkenk�nt kiosztott�k). Megv�ltozott a saj�tlak�s-�p�t�s helye a lak�s�llom�ny hierarchi�j�n bel�l. Az 1970-es �vek k�zep�t�l kezdve ezek a lak�sok a kev�sb� �rt�kes ter�leteken �p�ltek, de a h�zak m�r j�l felszereltek �s nagy alapter�let�ek voltak. Az �llami lak�s�p�t�s keret�ben l�tes�l� lak�sok sz�nvonala v�ltozatlan, vagy rosszabb volt a kor�bbin�l. Az 1980-as �vekben a v�rosok j� �kol�giai ter�letein megjelentek a piaci lak�s�p�t�si form�k. J� �kol�giai poz�ci�j� ter�leteken, sz�nvonalas lak�sok �p�ltek.

A b�rlak�sszektor, mint szoci�lis lak�s kialakul�sa. A II. vil�gh�bor�t megel�z� id�szakban a magyar lak�srendszerben az �llami tulajdonban l�v� lak�h�zak ar�nya eleny�sz� volt (pl. Budapesten 1% alatti). A mag�nb�rleti szektor igen vegyes t�rsadalmi �sszet�tel� volt, a legt�bb esetben egy-egy lak�h�zon bel�l is keveredtek: a jobb, utcai lak�sokban lak� k�zepes �s magasabb st�tus� csal�dok a rosszabb min�s�g�, udvari lak�sokban lak� szeg�nyebb csal�dokkal �ltek egy�tt. M�r az els� lak�sk�dex (1948) tartalmazta az �n. szocialista b�rlak�sszektor jogi szab�lyoz�s�nak alapvet� elemeit. Els�k�nt a b�rl� v�delm�t kell kiemelni: a b�rleti jog rendes felmond�ssal nem volt megsz�ntethet�, ha m�gis, akkor a b�rbead�nak cserelak�sr�l kellett gondoskodnia; a b�rl�k lak�suk egy r�sz�t alb�rletbe adhatt�k, lak�sukat elcser�lhett�k. M�sik fontos von�s a lak�s�gyi hat�s�g sz�les jogk�re, amely lehet�v� tette, hogy a hat�s�g ig�nybe vehesse �s kiutalhassa a lakatlan vagy elhagyott, a meg�resedett lak�sokat, az �lland� lak�s c�lj�ra alkalmas ny�ri lak�sokat, azoknak a mag�nszem�lyeknek a lak�s�t, akiknek t�bb lak�suk {II-273.} volt, s�t a k�t- vagy t�bbszob�s lak�soknak azt a r�sz�t is, amely meghaladta b�rl�j�nek indokolt lak�ssz�ks�glet�t. Ugyanekkor j�tt l�tre a b�rlak�sok kezel� szervezete a K�z�leti Ingatlan K�zpont, amely az �llami tulajdon�, illetve k�zc�lra hasznos�tott lak�sok felett gyakorolta a kezel�i jogokat.

A b�rleti szektor hat�s�gi kontrollja, egy�ttal fokozatos, „spont�n” �llamos�t�st is jelentett: a h�ztulajdon gazdas�gilag �s politikailag is h�tr�nyoss� v�lt. 1952-ben Magyarorsz�gon nagyar�ny� �llamos�t�st hajtottak v�gre, melynek sor�n minden hatszob�s, illetve ann�l nagyobb ingatlant �llami tulajdonba vettek, �s bevontak a hat�s�gi lak�sgazd�lkod�s kereteibe. Az �llamos�t�s eredm�nyek�nt Budapesten a k�z�ss�gi b�rlak�sok ar�nya 30%-r�l 75%-ra emelkedett, t�bb mint 200 ezer mag�ntulajdon� lak�s ker�lt �llami tulajdonba. Az ekkor kialakul� b�rlak�sszektor legsz�nvonalasabb r�sz�t az �j hatalmi elit, az �llamappar�tus foglalta el, amely a kezdeti id�szakban polg�ri (pl. FIK-felv�s�rl�s), majd k�s�bb er�szakos (kitelep�t�s) eszk�z�kkel „szabad�totta fel” a jobb helyeken l�v� b�rlak�sok egy r�sz�t.

Az �j b�rlak�sok eloszt�s�t az 1970-es �vek elej�ig csak eloszt�si elvek szab�lyozt�k, jogszab�lyok nem. Az 1960-as �vekben az �llami (lak�telepi) lak�seloszt�s a magasabb st�tus� t�rsadalmi csoportoknak kedvezett. Azonban az 1970-es �vek elej�t�l fokozatos v�ltoz�sok k�vetkeztek be a b�rlak�sok eloszt�s�nak rendszer�ben. A lak�telep-�p�t�s t�megess� v�l�s�val, egyre javultak a szoci�lisan r�szorul�k b�rlak�shoz jut�s�nak es�lyei. Ez a fordulat 1983 ut�n felgyorsult. A b�rlak�sok birtokl�sa mintegy t�kek�nt funkcion�lt. Az 1980-as �vek kezdet�n – a lak�smobilit�s felgyors�t�sa �rdek�ben – bevezett�k a b�rlak�sok visszaad�s�val vagy kisebbre cser�l�s�vel j�r�, egyre n�vekv� �s a piachoz alkalmazkod�, bizonyos esetekben a piaci �rat ir�ny�t� kompenz�ci�t. Ez tov�bb er�s�tette a b�rlak�s, mint t�ke hivatalos elfogad�s�t.

Az 1981. janu�r 1-j�n �letbe l�pett �j jogszab�ly egyik l�nyeges t�rekv�se volt, hogy n�velje a tan�csi lak�sokban �l�k �rdekelts�g�t arra, hogy b�rlak�sukat a tan�csnak adj�k vissza �s mag�ntulajdon� lak�st �p�tsenek vagy v�s�roljanak. A b�rleti jog �rt�k�t az �j jogszab�ly a leadott lak�s haszn�latbav�teli d�j�nak h�romszoros �rt�k�ben hat�rozta meg, de k�tszeres d�j annak is j�rt, aki b�rlak�s�t kisebbre cser�lte a tan�cson kereszt�l. A m�sik jellemz� von�sa a b�rleti szektoron bel�li t�nyleges gyakorlatnak a lak�shaszn�lat feletti b�rl�i jogok kiterjeszt�se volt. A lak�sok alb�rletbe ad�sa, vagy �jabban idegenforgalmi hasznos�t�sa a b�rl� jog�v� v�lt.

Lakb�rek, lak�sfel�j�t�s. A b�rlak�sszektor 1946-os �jraszab�lyoz�sakor alacsony lakb�reket alak�tottak ki. 1949–1953 k�z�tt is csak 4%-os volt a lakb�remelked�s, szemben a k�zsz�ks�gleti cikkek �r�nak 80%-os emelked�s�vel. A lakb�rek ezut�n csak 1971-ben m�dosultak: az �sszkomfortos lak�sok lakb�re 6 Ft/m2, m�g a komfort n�lk�liek� 2,50 Ft/m2 emelkedett. A k�vetkez� k�zponti lakb�remel�sre 1982-ben ker�lt sor: az �sszkomfortos lak�sok lakb�re 5 �v alatt fokozatosan 15 Ft/m2, a komfort n�lk�liek� 4,50 Ft/m2 emelkedett. Az 1980-as �vek v�g�n a lakb�rek m�g a k�tszeri, 100–150%-os emel�s ellen�re is alacsonyak voltak, amit j�l mutat, hogy a csal�dok k�lts�gvet�s�n bel�li s�lya 5–7% k�z�tt ingadozott.

Az 1950-es �vekben, az akkori gazdas�gpolitik�nak megfelel�en az �llam nem adott t�mogat�sokat a b�rlak�sokhoz, de m�g el is vonta a lakb�rbev�tel egy r�sz�t. Mindez abban az id�szakban t�rt�nt, amikor pl. Budapesten az IKV gondoz�s�ban l�v� lak�h�zak 31%-a teljes, 23%-a r�szleges fel�j�t�sra szorult volna. Az 1950-es �vek v�g�t�l az �llam {II-274.} m�r a k�lts�gvet�sb�l t�mogatta a k�z�ss�gi b�rlak�sszektort. A jelent�s �llami t�mogat�s ellen�re a b�rh�zak �llapota az �llamos�t�s �ta l�nyeg�ben folyamatosan romlott.

A szoci�lis lak�sprobl�ma az 1990-es �vekben. Az 1989–1990-es rendszerv�lt�s ut�n gyakorlatilag megsz�nt a t�bbcsatorn�s lak�seloszt�si rendszer, az �llami t�mogat�sok re�l�rt�ke cs�kkent, a lak�s�p�t�s visszaesett az 1950-es �vek szintj�re. A rendszerv�lt�s ut�n a b�rlak�sok k�zponti �llami tulajdonb�l �nkorm�nyzati tulajdonba ker�ltek. �vekig tiszt�zatlan volt, hogy az �nkorm�nyzat emelhet-e lakb�rt; az �rt�rv�ny szerint igen, az �rv�nyben l�v� lak�st�rv�ny szerint azonban nem. V�g�l a korm�ny 1993. j�liust�l egy�ves lakb�remel�si morat�riumot rendelt el, amelynek lej�rta ut�n szabadd� v�lt az �nkorm�nyzatok lakb�r-meg�llap�t�si joga. Az 1993. �prilisi lak�st�rv�ny elrendelte a b�rlak�sok megv�s�rl�s�ra val� jogosults�got, ami megsz�ntette a helyi m�rlegel�s lehet�s�g�t. A megv�s�rl�si jogosults�g m�sf�l esztendeje (1994. �prilis 1.–1995. november 30.) alatt a b�rlak�s�llom�ny jelent�sen cs�kkent. Budapesten a b�rlak�sok ar�nya, az elad�sok ut�n, az 1990. �vi 49%-r�l 10-12%-ra esett vissza, orsz�gos �tlagban 18%-r�l 5-7%-ra.

A szoci�lis lak�sprobl�m�nak az 1990-es �vek magyar lak�srendszer�ben k�t alapvet� eleme van: 1. a folyamatos lak�skiad�sok a h�ztart�sok j�vedelm�nek jelent�s r�sz�t teszik ki, ezzel m�s, alapvet� sz�ks�gletek kiel�g�t�s�t�l vonnak el forr�sokat (illetve ennek elker�l�s�re a h�ztart�sok egyes d�jak fizet�s�t nem teljes�tik, h�tral�koss� v�lnak); 2. a lak�ssal nem rendelkez� vagy t�rsadalmilag elfogadhatatlan min�s�g� lak�sokban �l�k, alacsony j�vedelm� h�ztart�sok nem k�pesek �n�ll�, illetve elfogadhat� min�s�g� lak�shoz jutni.

Hajl�ktalans�g

A hajl�ktalans�g vagy otthontalans�g �sszetett hi�ny�llapot. A lak�st�l, a folyamatos meg�lhet�st biztos�t� munk�t�l val� megfosztotts�got, a fizikai �s lelki eg�szs�g s�lyos vesz�lyeztetetts�g�t hordozza. Szembet�n� a t�rsadalmi megbecs�l�s hi�nya is. Megk�l�nb�ztethetj�k az effekt�v �s a potenci�lis hajl�ktalan embereket. Effekt�v hajl�ktalanok azok, akik semmilyen biztos, biztons�gos, viszonylag stabil lakhat�si megold�ssal nem rendelkeznek. �jszak�ikat utc�kon, p�lyaudvarokon, parkokban, barlangokban, �res �p�letekben, pinc�kben, kaz�nh�zakban stb. t�ltik. A hajl�ktalans�g vesz�ly�ben �lnek – potenci�lis hajl�ktalanok – azok, akik jelenleg m�g rendelkeznek valamilyen lakhat�si lehet�s�ggel, de ezt b�rmikor elvesz�thetik �s esetlegesen az utc�ra k�nyszer�lnek (pl. csal�ddal egy�tt �l� lak�stalan fiatalok, alb�rl�k, rossz lak�sban �l�k, j�vedelem n�lk�liek, hosszabb ideig int�zm�nyekben – k�rh�z, b�rt�n, munk�ssz�ll� stb. – �l�k).

Hajl�ktalans�g a II. vil�gh�bor� el�tt. A hajl�ktalans�g, illetve annak kezel�se nem volt ismeretlen a magyar szoci�lis gondoskod�s t�rt�net�ben �s sokszor k�t�d�tt a szeg�nys�ghez, a szeg�nygondoz�shoz. A hajl�ktalans�g k�zvetlen rendez�s�t szolg�l� jogszab�ly azonban nem volt a k�t vil�gh�bor� k�z�tti jogrendszerben. A 4780/1932. M. E. sz. rendelet szerint hajl�ktalannak tekintett�k azt „…aki k�r�lm�nyein�l fogva k�ptelen arra, hogy mag�nak �s csal�dj�nak lak�st biztos�tson”, tov�bb� azt az egyed�l�ll�t is, aki a munk�ssz�ll� jelleg� elhelyez�s, az alb�rlet vagy az �gyb�rlet d�j�t sem tudta kifizetni. Az �llam, a t�rv�nyhat�s�g vagy a k�zs�g a hajl�ktalanok elhelyez�s�re sz�ks�glak�sokat l�tes�tett. A sz�ks�glak�sok a hajl�ktalan csal�doknak csak eleny�sz� t�red�k�t tudt�k befogadni. T�bbs�g�k {II-275.} nyomortany�kon �s �sszet�kolt b�d�kban, „b�d�v�rosokban” volt k�nytelen letelepedni. 1931-ben a f�v�rosban 8648 ember (2148 csal�d) lakott b�d�- �s kunyh�lak�sokban. Egyed�l�ll� hajl�ktalan ember sz�ks�glak�st nem kaphatott, �gy �ket k�l�nb�z� �jjeli mened�khelyek, menhelyek fogadt�k be. Budapesten 1930-ban 4 menhelyen 773 �gy volt (1898-t�l 1907-ig �lland�an 1100). 1939-ben 2847, 1940-ben 2207 menhelyi �gyon fogadtak r�szorul�kat. 1932. december 24-t�l az �sszes menhelyi �gy ingyenes volt, kor�bban jelk�pes �sszeg�rt lehetett ig�nybe venni azokat. A f�v�rosi menhelyekre a beutal�st a VI. ker. Angyalf�ldi �t 2. sz�m alatt l�v� k�zponti iroda v�gezte. A munkak�pes hajl�ktalanoknak egyhavi ell�t�suk�rt 10 napon �t, napi 6 �rai k�nny�munk�t kellett v�gezni�k azokon a munkahelyeken, amelyeket a ker�leti el�lj�r�s�gok, illetve a f�v�ros kert�szete kijel�lt. Az �jjeli mened�khelyeken minden lak�nak k�l�n fekhelyet, reggelit, eb�det �s vacsor�t adtak. A menhelyeken �ltal�ban este 7 �r�t�l m�snap reggel 6 �r�ig lehetett tart�zkodni.

A menhelyek mellett a v�ros k�l�nb�z� pontjain nappali meleged�k l�tes�ltek, ahol szer�ny �tkez�sben is r�szes�lhettek a r�szorul�k. Budapest n�gy p�lyaudvar�n �s 14 vid�ki �llom�son m�k�d�tt a P�lyaudvari Misszi�. Az 1930-as �vekben kb. 200 karitat�v, szoci�lis egyes�let tev�kenykedett a f�v�rosban. Ezek a szervezetek k�l�nb�z� menhelyeket �s meleged�ket tartottak fenn, �s olcs� lak�sr�l is gondoskodtak.

Ebben az id�szakban a hajl�ktalans�g legf�bb okai a lak�shelyzet megoldatlans�ga, a szeg�nys�g, az alacsony j�vedelem, a munkan�lk�lis�g voltak. A lak�shi�ny mellett a korabeli hajl�ktalans�g okak�nt a hat�s�gi kilakoltat�sok (a lakb�rfizet�s elmarad�sa miatt) is megjel�lhet�k.

A II. vil�gh�bor� ut�ni �vekben helyre kellett �ll�tani a megrong�l�dott szeg�nyh�zakat, szeretetotthonokat. Ez 261 �llami szeg�nyh�z �s szeg�nyszoba, �sszesen mintegy 8000 �gy korszer�s�t�s�t, tov�bbfejleszt�s�t jelentette. 1947-ben 150 szoci�liskonyha m�k�d�tt, ahol k�zel 33 ezer r�szorul�nak biztos�tottak naponta f�tt �telt. A lak�s n�lk�l marad�knak k�t �tmeneti otthonban 500–500 f�r�helyen adtak ideiglenes elhelyez�st.

1950 ut�n – hivatkozva a munkan�lk�lis�g felsz�mol�s�ra, a dolgoz�k �letsz�nvonal�nak javul�s�ra – a magyar jogszab�lyok nem ismert�k el a hajl�ktalan �llapotot, �gy annak megold�si form�i sem ker�ltek sz�ba. Az �llamos�t�sokat k�vet� els� lak�sk�dexig (1953) a lak�s�gyi jogszab�lyok tartalmaztak el��r�sokat a hajl�ktalan emberekre vonatkoz�an, a hajl�ktalans�got teh�t lak�s�gyi probl�m�nak tekintett�k.

A hajdani mened�khelyek k�z�l Budapesten, egyed�l az �dvhadseregt�l �llamos�tott Dobozi utcai sz�ll�son – a „Lordok H�z�”-ban – maradt meg egy �n. fapados, 16 f�rfi �s 8 n�i f�r�hellyel. Itt els�sorban azok a b�rt�nb�l szabadult emberek h�z�dtak meg, akiknek nem volt otthonuk, csal�di kapcsolataik felbomlottak. A Lordok H�za k�s�bb egyike lett a f�v�ros munk�ssz�ll�inak, ahol sz�mos lak�s n�lk�li ember �lt �vtizedeken kereszt�l.

A hajl�ktalans�g ism�telt megjelen�se. A rendszerv�ltoz�s el�tt Magyarorsz�gon a hajl�ktalans�g probl�m�j�t �vtizedekig elrejtett�k. Az 1980-as n�psz�ml�l�s adataib�l azonban m�r kider�lt, hogy a n�pess�gb�l t�bb mint 360 ezer ember nem lak�sban lakott, ebb�l 191 ezren csecsem�- �s gyermekotthonokban, nevel�int�zetekben, gyermekv�rosokban, di�kotthonokban, tov�bb� 92 ezer ember munk�ssz�ll�kon, barakkokban, alkalmi sz�ll�shelyeken, 60 ezren munkater�pi�s, {II-276.} alkoholelvon� int�zetekben. K�zel 30 ezer olyan embert tal�ltak, akinek a lak�helye �zlet, iroda, gar�zs, pr�sh�z, lak�kocsi, vas�ti kocsi, usz�ly, barlang, kunyh� stb. volt. Lak�sviszonyaik miatt mintegy 200 ezren �ltek a t�nyleges hajl�ktalans�g �llapot�ban.

Az 1982-es munk�ssz�ll�kra vonatkoz� vizsg�latb�l kit�nt, hogy a sz�ll�k mened�kh�z funkci�t t�lt�ttek be. A lak�k �t�d�re volt jellemz�, hogy �lland�an a sz�ll�n laktak. Egy 1987-ben megjelent m�helytanulm�ny 30–60 ezerre becs�lte a hajl�ktalan emberek sz�m�t.

A hajl�ktalans�g hazai t�rt�net�ben az 1989-es �v jelentette a fordul�pontot, amikor a hajl�ktalan emberek t�megei v�ltak hirtelen l�that�v�. 1989 febru�rj�ban alakult meg az els� olyan civil t�rsadalmi szervezet, amely a hajl�ktalan emberek �rdekeinek v�delm�t szorgalmazta. A Hajl�ktalanok�rt T�rsadalmi Bizotts�g alap�t�in kereszt�l kapott el�sz�r sajt�nyilv�noss�got a hajl�ktalans�g probl�m�ja.

A hajl�ktalans�gnak okai k�z�l kiemelhet� a sz�ks�glak�sok m�s c�l� hasznos�t�sa, a lak�s�p�t�sek cs�kken�se, az alb�rleti d�jak gyors emelked�se, a hat�s�gi kilakoltat�sok sz�m�nak n�veked�se, a megn�tt lak�sterhek miatti �nk�ntes lak�sfelad�sok, a rohamos elszeg�nyed�s, valamint a munkan�lk�lis�g n�veked�se. Nagy sz�mban tett hajl�ktalann� embereket sz�mos munk�ssz�ll� megsz�n�se, illetve m�s c�l� hasznos�t�sa. A hajl�ktalan emberek fiatalabb gener�ci�j�ban jelent�s a volt �llami gondozottak ar�nya. Az elmaradott telep�l�sekr�l rossz csal�di k�r�lm�nyek k�z�l sz�rmaz�, iskol�zatlan ember f�k�nt munk�t keresve, valamint a mozgalmasabb, nagyv�rosi �let rem�ny�ben hagyja el sz�rmaz�si hely�t, �s v�lik hajl�ktalann�. Az id�sebbek �let�tj�ra a magasabb t�rsadalmi poz�ci�b�l val� lecs�sz�s a jellemz�. K�z�tt�k nagy sz�mban tal�lhat�k kor�bban csal�dos emberek, nagyr�sz�k k�z�pfok� v�gzetts�g�.

A hajl�ktalanell�t�s �jabb k�zponti szab�lyoz�s�ra 1992-ben ker�lt sor. Ett�l az �vt�l ig�nyelhettek normat�v �llami hozz�j�rul�st mind az �llami, mind a civil szervezetek a hajl�ktalan emberek r�sz�re fenntartott sz�ll�shelyek ut�n. Az 1993. �vi III., a szoci�lis igazgat�sr�l �s szoci�lis ell�t�sokr�l sz�l� t�rv�ny szerint „hajl�ktalan az, akinek nincs bejelentett lak�helye, vagy akinek bejelentett lak�helye a hajl�ktalan sz�ll�s”. Ell�t�s szempontj�b�l „hajl�ktalan az, aki �jszak�it k�zter�leten, vagy nem lak�s c�lj�ra szolg�l� helyis�gben t�lti”.

A szoci�lis t�rv�ny hajl�ktalanell�t�si formak�nt a nappali meleged�t, az �jjeli mened�khelyet �s az �tmeneti sz�ll�st nevezte meg. A telep�l�si �nkorm�nyzatokat lakoss�guk sz�m�t�l f�gg�en k�telezte a hajl�ktalan emberekr�l gondoskod� int�zm�nyek l�trehoz�s�ra. 20 ezern�l t�bb lakos eset�n nappali meleged�t, 30 ezern�l t�bb �lland� lakos eset�n �jjeli mened�khelyet �s �tmeneti sz�ll�st is kell l�tes�teni. A n�pj�l�ti miniszter 1994. �vi rendelet�ben k�t �j hajl�ktalanell�t�si forma is megjelent: a hajl�ktalanok (szoci�lis) otthona �s a hajl�ktalanok rehabilit�ci�s int�zm�nye. A csal�dseg�t�s fogalmak�nt kapott helyet – alapell�t�sk�nt – speci�lis seg�t� szolg�latok n�ven az utcai szoci�lis munka, a szoci�lis inform�ci�s szolg�lat �s a gondoz�si k�zpont int�zm�nye. �tmeneti elhelyez�st az �jjeli mened�khely �s az �tmeneti sz�ll�s ny�jt.

A korm�ny 1995-ben elv�gezte a hajl�ktalanell�t�st v�gz� int�zm�nyek �s szolg�ltat�sok l�tes�t�s�nek, m�k�d�s�nek �s fejleszt�si lehet�s�geinek �tfog� fel�lvizsg�lat�t. 1996 elej�re az orsz�g mintegy 80 telep�l�s�n t�bb mint 6000 sz�ll�shely (50%-a Budapesten) fogadott hajl�ktalan embereket. A sz�ll�shelyeknek csup�n 30%-a az �jjeli mened�khely, vagyis a b�rki sz�m�ra nyitott, �letment� {II-277.} szolg�ltat�st biztos�t� int�zm�ny. A sz�ll�shelyek fenntart�s�ban egyre n�vekszik a nem �llami szervezetek szerepe, 1995-ben a sz�ll�shelyeknek orsz�gosan 38%-�t, Budapesten 49%-�t ezek m�k�dtett�k.

1995–1996-ban nagyobb szerepet kapott a hajl�ktalan emberek foglalkoztat�s�nak sz�ll�srendszeren bel�li megold�sa is. A hajl�ktalan emberek orvosi rendel�i �s kr�zisfektet�i a szeg�nyorvosl�s els� sz�ntereik�nt jelentek meg.