| N�pesed�spolitika �s n�pesed�selm�let | TARTALOM | T�rsadalombiztos�t�s |
FEJEZETEK
A magyar szoci�lis gondoskod�s t�rt�nete a nemzetk�zi fejl�d�ssel �sszhangban t�bb peri�dusra bonthat�. A legfontosabb korszakhat�rok 1867, a polg�ri fejl�d�s beindul�sa, 1945, a szocialista �talakul�s kezdete �s 1989, a rendszerv�lt�s. Az els� szakasz a szeg�nypolitika id�szaka, amelyen bel�l az �llam egyel�re k�ls� szab�lyoz�k�nt csak a peri�dus v�g�n jelent meg. A 19. sz�zad utols� harmad�t�l a polg�ri fejl�d�s felgyorsul�sa nyom�n megjelent az �llami szoci�lpolitika, fokoz�dott az �llam szerepv�llal�sa, �j gondoz�si form�k jelentek meg, s b�v�lt a gondoskod�sba bevontak k�re, de a nyugati fejl�d�shez k�pest v�gig jelent�s maradt a szeg�nypolitikai orient�ci�. A szocializmus az adott ter�leten is jelent�s v�ltoz�sokhoz vezetett, de (a politikai �s gazdas�gi alrendszerhez k�pest) a szoci�lis ell�t�rendszer mindv�gig szerves �sszef�gg�st mutatott a m�lttal (s ugyan�gy a fejlett nyugati orsz�gok fejl�d�s�vel). Az 1989-es rendszerv�lt�s ut�n megkezd�d�tt a szoci�lpolitika �talakul�sa, a kialakul� piacgazdas�g k�vetelm�nyeihez igaz�t�sa.
A magyar kapitalista fejl�d�s saj�toss�gai hatottak a kialakul� szoci�lpolitikai gyakorlatra is. A megk�sett gazdas�gi �s t�rsadalmi fejl�d�s k�vetkezt�ben a munk�ss�g munkaviszonyai, l�tfelt�telei az eur�pai korai kapitalizmus viszonyait t�kr�zt�k; bizonyos v�delmet jelentett azonban sz�mukra a kapitaliz�l�d�ssal {II-254.} egy id�ben kialakul� munk�smozgalom �s a nyugat-eur�pai szoci�lis t�rv�nyhoz�s p�ld�ja. Egyfajta biztons�gi szelepk�nt m�k�d�tt, a f�k�nt a mez�gazdas�gi szeg�nys�get mozg�s�t� kiv�ndorl�s. A korszakban v�gig megfigyelhet� az az �llami t�rekv�s, hogy egym�st�l elk�l�n�lten kezelj�k az egyes n�pcsoportok szoci�lis probl�m�it. A h�rom elk�l�n�l� sz�l, az ipari munk�ss�g v�delme (a tulajdonk�ppeni szoci�lpolitika), a mez�gazdas�gi n�pess�ggel kapcsolatos int�zked�sek �s az �llami t�rekv�sekben v�gig nagy szerepet j�tsz� szeg�nypolitika.
A t�rv�nyes munk�sv�delem k�r�be tartozott az 1872-es els� �s az 1884-es m�sodik Ipart�rv�ny, amelyek p�nzb�ntet�s kil�t�sba helyez�s�vel kimondt�k, hogy a munkaad� k�teles gy�r�ban biztos�tani az eg�szs�ges �s biztons�gos munkav�gz�shez sz�ks�ges k�r�lm�nyeket. Fokozottabb �llami beavatkoz�st jelentett a munk�ltat� munkav�delmi k�teless�g�t k�zelebbr�l k�r�l�r� �s a gy�rfel�gyeletet gyakorl� iparfel�gyelet fel�ll�t�s�t elrendel� 1893. �vi XXVIII. tc. K�t �vvel kor�bban t�rv�nyben r�gz�tett�k az ipari munka vas�rnapi sz�neteltet�s�t. Az ipari t�rv�nyhoz�s m�sik fontos ter�lete volt a n�i �s gyermekmunka szab�lyoz�sa. Mivel az 1868-as k�zoktat�si t�rv�ny kimondta a 12 �ves korig tart� tank�telezetts�get, a t�rv�ny megtiltotta az enn�l fiatalabbak foglalkoztat�s�t, �s az �jszakai m�szakot nem enged�lyezve 8, illetve 10 �r�ban r�gz�tette a 1214 �s 1416 �vesek napi munkaidej�t. Az ipart�rv�ny 4 hetes sz�l�si szabads�got �rt el� a n�k sz�m�ra, az 1911. �vi XIX. tc. pedig megtiltotta �jszakai foglalkoztat�sukat. Az adott rendelkez�sekkel �s a k�s�bb sz�letett munk�sv�delmi t�rv�nyekkel kapcsolatban is az egyik legnagyobb probl�ma az volt, hogy gyakran nem tartott�k be �ket.
A munk�sv�delmi t�rv�nyhoz�s messze elmaradt a nyugati t�rsadalmak teljes�tm�ny�t�l. K�l�n�sen kir�v� volt ez a mez�gazdas�gban. Az I. vil�gh�bor� el�tt szinte semmi sem t�rt�nt a mez�gazdas�gi dolgoz�k v�delme ter�n. Az �llam a testi feny�t�st is megengedve l�nyeg�ben a munk�ltat�k hat�sk�r�be utalta a k�rd�st. Az 1876. �vi XII. tc. szerint a munkaid� napkelt�t�l napnyugt�ig tart, csak az 1898. �vi II. tc. �rta el� a napsz�mosok d�li egy�r�s pihen�idej�t (ezt a csel�deknek az 1907. �vi XLV. tc. biztos�totta).
A k�t vil�gh�bor� k�z�tt nagyon lass� volt a jogkiterjeszt�s. Az 1922-es �j ipart�rv�ny l�nyeg�ben v�ltozatlanul hagyta a kor�bbi viszonyokat, az 1928. �vi XII. tc. �jraszab�lyozta a n�k �s fiatalkor�ak munkaidej�t, s 12 hetes szabads�got enged�lyezett a sz�l� n�knek.
Az 1930-as �vekben az �vtizedes munk�sk�vetel�sek, a nemzetk�zi munk�sszervezetek nyom�s�ra �s a gazdas�gi v�ls�g nyom�n t�megess� v�l� munkan�lk�lis�g hat�s�ra fokozatosan, el�bb egy 1935-�s minisztereln�ki rendeletben, majd k�t �v m�lva t�rv�nyben is szab�lyozva bevezett�k a heti 48 �r�s munkaid�t, s int�zked�st hoztak a minim�lb�rr�l. Az 1937. �vi XXI. tc. a tisztvisel�k munkaidej�t heti 44 �r�ban hat�rozta meg. A fizetett szabads�g legkevesebb �vi 6, a tisztvisel�k eset�ben maximum 24 nap lehetett. 1938 v�g�ig az ipari munk�sok 60%-�nak b�r�t rendezt�k a t�rv�ny szerint, de a h�bor� kit�r�sekor a korm�ny felf�ggesztette a t�rv�ny v�grehajt�s�t. A munk�scsal�dok gyermekeinek nevel�s�hez val� hozz�j�rul�sk�nt vezett�k be 1938-ban nem utols�sorban a kereszt�nyszocialista eszm�k hat�s�ra az alacsony �sszeg� gyermeknevel�si p�tl�kot. Az egyes kateg�ri�k elk�l�n�tett kezel�se e t�ren is megmutatkozott; az �llami tisztvisel�knek m�r 1912-t�l j�rt a csal�di p�tl�k.
Magyarorsz�gon a t�rsadalombiztos�t�s a n�met mint�t k�vetve a munk�s �nseg�lyez� egyletek tev�kenys�g�b�l {II-255.} n�tt ki. A munk�s �nseg�lyez� szervezetek a II. vil�gh�bor�ig fennmaradtak, de szerep�ket a 19. sz�zad v�g�t�l egyre ink�bb a munk�sbiztos�t�s vette �t. K�zvetlen�l a t�rsadalombiztos�t�s megjelen�se el�tt a t�rsadalmi szervezetek t�bb mint fele valamilyen �nseg�lyez� egylet volt, k�z�l�k a legjelent�sebb az 1870-ben alakult Budapesti �ltal�nos Munk�s Betegseg�lyz� �s Rokkantp�nzt�r, amelynek tagl�tsz�ma 1890-ben el�rte a 40 ezret. Az �ltal�nos P�nzt�r �nk�ntes t�rsul�son alapult, tagjai befizet�seib�l gazd�lkodott �s p�nzseg�lyt, illetve ingyenes eg�szs�g�gyi ell�t�st biztos�tott. Az �nseg�ly m�sik, kisebb jelent�s�g� form�ja a nagyipari munk�sokat t�m�r�t�, a munk�ltat�knak nagy belesz�l�st biztos�t� v�llalati p�nzt�r volt.
Az els� magyarorsz�gi t�rsadalombiztos�t�si t�rv�ny az ipari foglalkoztatottak k�telez� betegbiztos�t�s�r�l sz�l� 1891. �vi XIV. tc. volt. A j�rul�kokat k�tharmad-egyharmad ar�nyban a dolgoz�k �s a munk�ltat�k fizett�k, ennek fej�ben a biztos�t� 20 h�tig ingyenes orvosi ell�t�st �s t�pp�nzt, sz�l�si �s temetkez�si seg�lyt foly�s�tott. A majdnem feler�szben budapesti biztos�tottak l�tsz�ma 1905-ben el�rte a 630 ezret, de ez az akkori lakoss�gnak csak a 3,3%-�t tette ki. Az �nseg�ly �r�k�lt int�zm�nyeire �p�l�, szervezetileg er�sen sz�tforg�csolt (453, k�zt�k sok k�l�nb�z�, kev�s taggal rendelkez� p�nzt�rb�l �ll�) biztos�t� megalakul�s�t�l kezdve p�nz�gyi probl�m�kkal k�zd�tt, nem utols�sorban a szak�rtelem hi�nya miatt, aminek k�vetkezt�ben gyakoriak voltak a cs�d�k.
A k�vetkez� t�rsadalombiztos�t�si t�rv�ny a k�telez� baleset- �s betegbiztos�t�sr�l int�zked� 1907. �vi XIX. tc., amely igyekezett orvosolni a kor�bbi gyakorlat hi�nyoss�gait. A t�rv�ny egys�ges�tette �s centraliz�lta a szervezetet, a ker�leti �s v�llalati p�nzt�rak h�l�zat�t az Orsz�gos Munk�sbetegseg�lyez� �s Balesetbiztos�t� P�nzt�r (OMBI) fogta �ssze, amely az �llami Munk�sbiztos�t�si Hivatal ellen�rz�se al� tartozott. A betegbiztos�t�sban a j�rul�kfizet�s �s a k�pviselet feler�szben oszlott meg a munkaad�k �s a munk�ltat�k k�z�tt, a baleset-biztos�t�st teljes eg�sz�ben a munk�ltat�k finansz�rozt�k. N�mileg n�tt a biztos�tottak k�re (1911-ben a betegbiztos�t�si �gban 1147 ezren, a baleset-biztos�t�sban 845 ezren vettek r�szt), de tov�bbra is csak az ipari nagy- �s k�z�p�zemek dolgoz�ira terjedt ki a rendszer hat�lya. A betegbiztos�t� szolg�ltat�sai l�nyeg�ben v�ltozatlanok maradtak, a baleset-biztos�t�s 10 hetes ingyenes kezel�st, munkak�ptelens�g eset�n a munkab�r 60%-�t kitev� j�rad�kot ny�jtott.
A mez�gazdas�gi dolgoz�k tov�bbra is k�v�l rekedtek a t�rsadalombiztos�t�son, szoci�lis biztons�guk a munk�ltat�t�l f�gg�tt. Az 1898. �vi II. tc. (az �n. „rabszolgat�rv�ny”) szerint a beteg munk�sr�l 8 napig a munkaad�ja tartozott gondoskodni. Az 1907. �vi XLV. tc. rendelkez�se �rtelm�ben a beteg csel�dek gy�gykezel�se 45 napig a munk�ltat�ra h�rult. A sz�zadel� rendelkez�sei csak a gazdas�gi csel�dek k�telez� baleset-biztos�t�s�t int�zm�nyes�tett�k a munkav�llal�k, munk�ltat�k �s az �llam h�rmas finansz�roz�s�val, s az 1912. �vi VIII. tc. is csak sz�mukra tette lehet�v� az �nk�ntes nyugd�jbiztos�t�st.
A k�t vil�gh�bor� k�z�tt, a stabiliz�ci� ut�n, az 1920-as �vek m�sodik fel�ben k�t jelent�s t�rsadalombiztos�t�si t�rv�ny sz�letett. A Vass J�zsef n�pj�l�ti �s munka�gyi miniszter 1923-as javaslata alapj�n megszavazott 1927. �vi XXI. tc. alapj�n az eg�sz ipari munk�ss�got bevont�k a betegbiztos�t�sba, az �vi 3600 peng� kereset f�l�tti mag�nalkalmazottak azonban a biztos�t�s keretein k�v�l maradtak. A fele r�szben a munk�ltat� �ltal fizetett j�rul�k az �tlagos napib�r 6%-a volt (a biztos�t�sba bevont h�ztart�si {II-256.} csel�dek eset�ben a 3%-os j�rul�kot a munk�ltat� fizette), ami�rt a biztos�tott 55%-os kompenz�ci�s r�t�j�, 1 �vig foly�s�that� t�pp�nzt, ingyenes eg�szs�g�gyi ell�t�st, gyermeksz�l�shez kapcsol�d� seg�lyeket kaphatott. A baleset-biztos�t�sban nem t�rt�nt jelent�s v�ltoz�s. A t�rv�ny v�grehajt�s�ra 1928-ban l�trehozt�k az Orsz�gos T�rsadalombiztos�t�si Int�zetet (OTI). Bizonyos foglalkoztat�si csoportok biztos�t�s�t a Mag�nalkalmazottak Biztos�t� Int�zete (MABI) v�gezte. Az OTI-n �s a MABI-n k�v�l csak a b�nyat�rsl�d�k k�thettek �nk�ntes biztos�t�st. A t�rv�ny �ltal kialak�tott szervezeti rendszer a j�r�szt a szoci�ldemokrata szakszervezetek ellen�rz�se alatt lev� �nkorm�nyzatok �n�ll�s�g�nak csorb�t�s�t, �llami ellen�rz�s�t jelentette. Az elk�vetkez� �vekben az �t�venk�nti �nkorm�nyzati v�laszt�sok a t�rsadalombiztos�t�s k�r�li politikai k�zdelmek alapvet� terep�v� v�ltak.
Az 1928. �vi XL. tc. val�s�totta meg az ipari �s kereskedelmi alkalmazottak k�telez� �regs�gi, rokkants�gi, �zvegys�gi �s �rvas�gi biztos�t�s�t. A v�rom�nyfedezeti nyugd�jrendszert forma szerint a munk�ltat�k finansz�rozt�k a napib�r maximum 3,5%-�t kitev� j�rul�kkal, de ennek fel�t r�terhelhett�k a munkav�llal�kra. Az 1930-as �vekben kisebb m�rt�kben az �llam is hozz�j�rult a nyugd�jalap felt�lt�s�hez. A nyugd�jkorhat�rt 65 �vben �llap�tott�k meg (1944-ben 60 �vre sz�ll�tott�k le). A rendszer jelleg�b�l k�vetkez�en rokkants�gi, �rvas�gi �s �zvegyi nyugd�jat 200, �regs�gi nyugd�jat pedig nagyon alacsony szinten 400 hetes v�rakoz�si id� ut�n kezdtek fizetni. Ez a nyugd�jrendszer a biztos�t� vagyon�t el�rt�ktelen�t� infl�ci� �s a h�bor�s k�rok nyom�n 19441945-ben �sszeomlott.
Az 1930-as �vek els� fel�nek t�rsadalombiztos�t�ssal kapcsolatos rendelkez�sei cs�kkentett�k a jogosults�gokat (a t�pp�nz �s a terhess�gi-gyermek�gyi seg�ly lesz�ll�t�sa, receptfel�r�s�rt t�r�t�si d�j bevezet�se stb.), az �vtized m�sodik fel�nek gazdas�gi fellend�l�se �s a foglalkoztat�si helyzet javul�sa k�vetkezt�ben viszont n�tt a biztos�tottak sz�ma (1943-ban az OTI-n�l 1,25 milli� biztos�tott volt), �s javult a szolg�ltat�sok sz�nvonala.
A t�rsadalombiztos�t�s eredm�nyei, a munk�sok l�tbiztons�g�ban bet�lt�tt szerepe ellen�re elmaradt a nyugati fejl�d�st�l. K�t alapvet� hi�nyoss�ga volt: egyr�szt f�k�nt a munk�ltat�k ellen�ll�sa miatt nem val�sult meg a munkan�lk�lis�g elleni biztos�t�s, m�sr�szt csak a lakoss�g kis r�sz�re terjedt ki. B�r az 1936. �vi XXXVI. tc. bevezette a gazdatisztek nyugd�jbiztos�t�s�t, az 1938. �vi XII. tc. pedig lehet�v� tette a mez�gazdas�gi munk�sok v�rom�nyfedezeti alap� �regs�gi biztos�t�s�t, a lakoss�g nagyobb r�sz�t kitev� mez�gazdas�gi dolgoz�k ell�t�sa v�gig megoldatlan maradt.
A 19. sz�zad v�g�t�l s�lyos szoci�lis probl�m�t jelentettek a v�rosi munk�sok rossz lak�sk�r�lm�nyei. A szoci�lis lak�spolitika a sz�zadfordul� t�j�n jelent meg a v�llalati szoci�lpolitika �s az �llami-k�zs�gi lak�s�p�t�s keret�ben. A paternalista v�llalati szoci�lpolitika a nagy�zemeket, f�k�nt az �llami v�llalatokat (M�V, b�nyav�llalatok) jellemezte, ahol a megbecs�lt dolgoz�knak biztos�tott, t�bbnyire szoba-konyh�s szolg�lati lak�s a munkab�r term�szetben adott r�sz�t alkotta. A k�t vil�gh�bor� k�z�tt csak az 1930-as �vekben folyt sz�mottev� v�llalati lak�s�p�t�s, amelynek eredm�nyek�nt p�ld�ul az �vtized v�g�n a b�ny�szok 44%-a �lt v�llalati kol�ni�kban. A legt�bb v�llalat azonban els�sorban a tisztvisel�inek biztos�tott szolg�lati lak�st.
A hat�s�gi lak�spolitika az 1890-es �vekben kezd�d�tt, mikor a f�v�rosban munk�s mintalak�telepek �p�t�s�t ir�nyozt�k el�. A lak�s�p�t�s az 1908. �vi {II-257.} XXIX. tc. nyom�n vett lend�letet. 1927-ben elk�sz�lt a z�mmel �llami v�llalatokban dolgoz� szakmunk�sokb�l kiv�logatott, 20 ezres n�pess�gnek kertv�rosi k�rnyezetben otthont ad� kispesti Wekerle-telep. �sszess�g�ben a f�v�rosban �s k�rny�k�n az I. vil�gh�bor� el�tti �vekben els�sorban k�zs�gi beruh�z�sban 1012 ezer �j kislak�s �p�lt, n�gy�t�d�k telepeken.
A k�t vil�gh�bor� k�z�tt az elcsatolt ter�letekr�l az orsz�gba k�lt�z� t�bb sz�zezres n�pess�g tov�bb fokozta a s�lyos f�v�rosi lak�shi�nyt. Az 1920-as �vekben csak sz�ks�glak�telepek �p�ltek; 17 ilyen �llami telepet hoztak l�tre, t�bb mint 6 ezer nyomorlak�ssal. A vid�ki v�rosok az 1920-as �vekt�l fogtak szer�nyebb m�rt�k� k�zs�gi lak�s�p�t�sbe. Az �llami hitelekb�l finansz�rozott szoci�lis lak�sok k�zel fele telepeken lev� sz�ks�glak�s volt, k�s�bb sok v�rosban �p�ltek b�rh�zak a tisztvisel�i nyomorenyh�t� akci� keret�ben.
A falusi lak�s�p�t�s t�mogat�sa a sz�zadel�n az agr�rprolet�ri�tus szoci�lis fesz�lts�geinek enyh�t�s�re indult be. Nagyobb v�ltoz�st a Nagyat�di-f�le 1926-os f�ldreform hozott, amelynek r�v�n a k�vetkez� �vtized v�g�ig a falvakban 260 ezer h�zhelyet osztottak ki. A lak�s�p�t�seket az 1920-as �vek m�sodik fel�t�l hossz� lej�rat� hitelekkel t�mogatt�k, az akci� keret�ben t�bb mint 40 ezer falusi �p�tkez� kapott t�mogat�st. Az 1940-es �vek legl�tv�nyosabb �llami lak�s�p�t�si akci�ja az Orsz�gos N�p- �s Csal�dv�delmi Alap (ONCSA) fel�ll�t�s�hoz f�z�dik. Az akci� sor�n �t �v alatt 12 ezer telepszer� lak�s �p�lt fel, t�lnyom�r�szt a falvakban.
Az �llam k�zvetett eszk�z�kkel is igyekezett serkenteni a lak�s�p�t�st. Ezek k�z� tartozott az ad�kedvezm�ny ny�jt�sa (1923. �vi XXXIV. tc.), a h�z�p�t� sz�vetkezetek tev�kenys�g�nek el�mozd�t�sa, vagy az, hogy p�tl�lagos forr�st szabad�tott fel a mag�n�p�tkez�sek t�mogat�s�ra. Az 1927. �s 1928. �vi t�rsadalombiztos�t�si t�rv�nyek p�ld�ul arr�l is rendelkeztek, hogy az OTI �s a MABI tartal�kalapjuk 30%-�ig p�nz�ket lak�s�p�t�sek t�mogat�s�ba fektethetik.
A k�rh�zak �s szeg�nyh�zak 1856-os kett�v�laszt�sa ut�n az 1876. �vi XIV. tc. �llami feladatnak nyilv�n�totta a k�zeg�szs�g�gyet, l�nyeg�ben a k�zs�gekre b�zva az eg�szs�g�gy hat�s�gi ell�t�s�t. Az 1871-es k�zs�gi t�rv�ny az illet�s�gi k�zs�gek feladatk�r�be sorolta a szeg�ny betegek k�rh�zi ell�t�s�nak finansz�roz�s�t. Az �llam �s a k�zs�gek k�z�tti munkamegoszt�st a k�zeg�szs�g�gyi gondoskod�st int�zm�nyes�t�, az Orsz�gos Beteg�pol�si Alapot fel�ll�t� 1898. �vi XXI. tc. mondta ki. Az �llam mag�ra v�llalta a szeg�ny betegek �pol�si k�lts�geit, finansz�rozta a fert�z� betegs�gek elleni k�zdelmet �s �llamos�totta a lelencgondoz�st. A szoci�lhigi�nia azonban ezut�n is j�r�szt a karitat�v szervezetek feladata maradt. A szoci�lhigi�niai kult�ra fejleszt�s�ben jelent�s szerepet j�tszott az 1901-ben a kereskedelem�gyi miniszter �ltal alap�tott T�rsadalmi M�zeum, amely 1928-t�l M. Kir. T�rsadalom-eg�szs�g�gyi Int�zet �s M�zeum n�ven folytatta munk�ss�g�t; feladata volt a helyes szoci�lpolitika int�z�s�hez sz�ks�ges hazai �s k�lf�ldi anyagok �sszegy�jt�se, feldolgoz�sa, a munk�sv�delem �s int�zm�nyeinek n�pszer�s�t�se. A v�rosokban fontos szerepe volt a sz�l�otthonokat, v�d�int�zeteket fenntart�, 1916-ban alap�tott Stef�nia Sz�vets�gnek, a falusi k�zeg�szs�g�gyben pedig az 1927-ben indul�, 1934-t�l orsz�goss� b�v�l� Z�ldkeresztes szolg�latnak.
A kiegyez�st�l a II. vil�gh�bor�ig terjed� id�szakban a szoci�lis gondoskod�snak kiemelt ter�lete maradt a szeg�ny�gy, a k�zigazgat�s szakemberei szerint a szoci�lpolitika l�nyege. A hivatalos szeg�ny�gy sz�m�ra v�gig dilemm�t jelentett, hogy a szeg�nyek seg�t�se az �llam, {II-258.} az egyh�z vagy a t�rsadalom feladata-e, �gy a megold�sok saj�tos kompromisszumot t�kr�ztek.
A szeg�nypolitika c�lja sok�ig a m�ltbeli trad�ci�kkal �sszhangban a koldul�s korl�toz�sa, az erre k�sztet� k�r�lm�nyek t�neti kezel�se volt. Az 1871-es k�zs�gi t�rv�ny els�sorban a j�t�konys�gi int�zetek �s a mag�nj�t�konykod�s k�r�be utalta a k�rd�st, ennek el�gtelens�ge eset�n pedig az illet�s�gi k�zs�gek tartoztak a „helyi viszonyokhoz k�pest” gondoskodni szeg�nyeikr�l. Az 1879-es �n. kih�g�si t�rv�ny elz�r�ssal b�ntette a koldul�st �s a csavarg�st. Csak az illet�s�gi k�zs�g ter�let�re �rv�nyes koldul�si enged�lyeket nem alkalmazt�k sz�lesk�r�en.
A seg�ts�gre szorul� szeg�nyek seg�lyez�se teh�t az illet� sz�let�si hely�t terhelte. Ez a gyakorlat 1931-ig �llt fenn. Addig a szeg�nygondoz�s k�t szervezeti pill�ren nyugodott. Az �llam 1898-ban mag�ra v�llalta a szeg�ny betegek ell�t�s�t, a 7 �ven aluli tal�lt vagy elhagyott gyerekek �s a k�rh�zban sz�l� n�k gondoz�s�t. A k�zs�gek a k�zs�gi szeg�nyalapb�l seg�lyezt�k a feln�tt szeg�nyeket, ha a karitat�v egyes�letek nem gondoskodtak r�luk. Az illet�s�gi k�zs�gi szeg�nygondoz�sban a diszkrecionait�s, �s a nagyon alacsony seg�lyek mellett alapvet� probl�m�t jelentett, hogy az ezzel kapcsolatos rendelkez�seket sokszor nem tartott�k be (p�ld�ul kev�s k�zs�g tartott fenn seg�lyalapot), �s t�megesek voltak az illet�s�g el nem ismer�se miatti perek. Enn�l is szer�nyebb eredm�nyt �rt el a k�zs�gi z�rt szeg�nygondoz�s, amely csak a r�szorul�k t�red�k�nek biztos�tott int�zeti elhelyez�st.
A szeg�nygondoz�s legl�that�bb szolg�ltat�i a t�rsadalmi karitat�v egyes�letek voltak. A 20. sz�zad elej�n t�bb sz�z egylet foglalkozott ny�lt szeg�nyseg�lyez�ssel, k�zt�k a katolikus Szoci�lis Misszi�t�rsulat, a reform�tus Lor�ntffy Zsuzsanna Egyes�let �s sz�mos izraelita n�egylet. Jelent�s volt a vil�gi szervezetek szerepe is, k�zt�k az 1879-ben alap�tott Magyar V�r�skereszt Egylet�.
A gazdas�gi v�ls�g eredm�nyezte tov�bbi nagym�rt�k� elszeg�nyed�s �j megold�sokra �szt�n�zte az �llami szeg�nygondoz�st. 1931-ben elt�r�lt�k a seg�lyez�s k�zs�gi illet�s�ghez k�t�s�t, hely�be a lak�hely gondoz�si k�teless�ge l�pett. A szeg�nypolitika p�nz�gyi �s szervez�si terheit az �llam ezut�n is j�r�szt a helyhat�s�gokra �s a mag�nj�t�konykod�sra h�r�totta. A leg�rdekesebb �j k�s�rlet Oslay Oszwald egri ferences rendh�zf�n�k nev�hez f�z�dik, aki 1927-ben kidolgozta az egyh�z, a t�rsadalom �s az �llam egy�ttm�k�d�s�re �p�tett, ny�lt szeg�nygondoz�si rendszer�t. Az „egri norma” n�ven ismertt� v�lt rendszert 1936-ban a korm�ny „magyar norma” elnevez�ssel bevezettette a nagyobb telep�l�seken. A falusi lakoss�g szeg�nygondoz�s�t az �n. „kom�romi norma” volt hivatva megoldani. Mivel ennek terheit j�r�szt a munk�ltat�knak kellett volna �llniuk, a kom�romi norma a magyar norm�s szeg�nygondoz�sn�l is kisebb k�rben terjedt el.
Az 1930-as �vek v�g�n dolgozta ki Eszterg�r Lajos a „szoci�lis �llam” eszm�j�hez k�t�d�, �n. produkt�v szoci�lpolitika rendszer�t. Az elk�pzel�s l�nyege szerint a passz�v t�mogat�s helyett akt�v eszk�z�ket kell alkalmazni, a seg�lyez�s mellett az �n�ll� �letvitelhez sz�ks�ges sokoldal� seg�ts�get kell ny�jtani a r�szorul�knak. A P�csr�l kiindul� kezdem�nyez�s legfontosabb eredm�nye a m�r eml�tett ONCSA volt, amely a lak�s�p�t�s t�mogat�s�n k�v�l azt t�zte ki c�lul, hogy a megseg�tett n�gy- �s t�bbgyermekes csal�dok kiker�ljenek a szeg�nys�gi ciklus k�r�b�l. A produkt�v szoci�lpolitika korai megnyilv�nul�sa volt a szeg�ny csal�doknak sokoldal� anyagi, eg�szs�g�gyi, kultur�lis nevel�st �s t�mogat�st biztos�t� {II-259.} settlement-mozgalom. A K�zgazdas�gi Egyetem tan�rai �s di�kjai 1912-ben alap�tott�k meg Budapesten a F�iskolai Szoci�lis Telepet (k�s�bbi nev�n Orsz�gos Szoci�lpolitikai Int�zetet), s a mozgalom k�r�be sorolhat� a szegedi egyetemist�k 1930-as �vekbeli tev�kenys�ge is, akik a tanyasi n�pess�g k�r�ben k�s�rleteztek a settlement-t�pus� szeg�nygondoz�s megval�s�t�s�val.
Az �j k�s�rletek ellen�re a hagyom�nyos szeml�let� szeg�nypolitika maradt a meghat�roz�. A r�szorults�got sohasem hat�rozt�k meg k�zelebbr�l, nagy tere maradt a diszkrecionalit�snak, az anyagi mellett m�s p�ld�ul mor�lis, „hazafias” szempontok �rv�nyes�t�s�nek. A seg�lyez�s szempontj�b�l k�l�nbs�get tettek munkak�ptelenek, munkan�lk�liek �s munkaker�l�k k�z�tt. K�zt�mogat�sra legink�bb az „�rdemesnek” min�s�l� els� csoportba tartoz�k sz�m�thattak, az „�rdemtelen” munkaker�l�ket minden k�zseg�lyez�sb�l kiz�rt�k. Az �ns�gesk�nt nyilv�ntartott munkak�pes munkan�lk�liek sz�m�ra csak a sokszor �rtelmetlen munkav�gz�s �ns�gmunka, sz�ks�gmunka fej�ben j�rt a seg�ly.
Az 1945 ut�ni �vekben az �talakul�s a szoci�lpolitika relat�v auton�mi�j�t meghagy� programmal indult. Az 1945-�s f�ldreform a paraszts�g r�gi k�vetel�s�t v�ltotta val�ra, tulajdonhoz, �s �gy meg�lhet�si alaphoz juttatva a szeg�nyparaszts�g jelent�s r�sz�t. A f�ldreform mellett a megindul� �llamos�t�sokra akart�k �p�teni a teljes foglalkoztat�st biztos�t� gazdas�got, a piac korl�toz�s�val �s a fogyaszt�i sz�ks�gletek fokozott m�rt�kben k�zalapokb�l t�rt�n� kiel�g�t�s�vel. A k�zponti alapokb�l automatikusan megval�s�tand�nak tekintett�k a hagyom�nyos szoci�lpolitikai k�vetel�sek (ingyenes eg�szs�g�gyi ell�t�s �s oktat�s, a t�rsadalombiztos�t�s kiterjeszt�se) teljes�t�s�t. Ezzel egy�tt, a II. vil�gh�bor� el�tti szeg�nypolitikai gyakorlatot elutas�tva, az univerz�lis ell�t�sok gyors t�rh�d�t�s�t tervezt�k. Az elm�let szerint a kapitalista orsz�gokhoz k�pest nagyobb s�ly�nak kellett volna lennie a nem piaci jelleg� egy�ni �s kollekt�v sz�ks�gletkiel�g�t�snek. Ennek alapj�n alak�tott�k ki 1946-ban a viszonylag alacsony b�rsz�nvonalat. A kereseteket nagym�rt�kben nivell�l� b�rreform egyenl�s�t� c�lokat is szolg�lt. A b�rek nem tartalmazt�k a kollekt�v sz�ks�gletek (oktat�s, eg�szs�g�gy, gyermekint�zm�nyek stb.) fedezet�t, amelyet az �llam v�llalt mag�ra. �llami feladatnak min�s�lt sok egy�ni sz�ks�glet (lak�s, k�zleked�s, alapvet� �lelmiszerek) kiel�g�t�s�nek k�lts�gvet�si finansz�roz�sa vagy t�mogat�sa is.
A szoci�lis kiad�sok n�veked�se azonban nem t�kr�zte vissza az elm�leti elk�pzel�seket. A nemzeti j�vedelem ar�ny�ban a szoci�lis kiad�sokra ford�tott �sszeg �vekig a II. vil�gh�bor� el�tti
4-5%-os szinten maradt, csak az 1950-es �vekben indult lass� n�veked�snek, s a jogosults�gok kiterjeszt�s�nek �s az ell�t�sok sz�nvonal-emelked�s�nek k�vetkezt�ben az 1960-as 10,7%-r�l az 1980-as �vekben �rte el a 18%-ot. Ezzel p�rhuzamosan n�vekedett a szoci�lis ell�t�sok lakoss�gi j�vedelmeken bel�li r�szesed�se, amely 1960-ban 20% alatt volt, �s az 1980-as �vek k�zep�re meghaladta az egyharmados ar�nyt.
A koal�ci�s �vek (19451947) szoci�lpolitikai elk�pzel�seib�l a k�vetkez� n�h�ny �vben kev�s val�sult meg. Ennek oka az anyagi forr�sok sz�k�ss�ge mellett az 19481949-es diktat�rikus fordulat volt, amely alapvet�en befoly�solta a szoci�lpolitika meg�t�l�s�t �s a szoci�lpolitikai gyakorlatot is. M�r a 3 �ves tervben t�bbf�le �rtelmez�s tal�lhat� a szoci�lpolitik�r�l. Az �ltal�nos n�pj�l�ti politika mellett felbukkant az a gondolat is, hogy nincs sz�ks�g �n�ll� szoci�lpolitik�ra, mivel az �j gazdas�gi rendszer �nmag�ban elegend� garanci�t jelent {II-260.} a szoci�lis ig�nyek kiel�g�t�s�re. Az ut�bbi felfog�s jegy�ben sz�letett az MDP 1948. j�niusi programja: mivel „a n�pi demokr�cia minden tette szoci�lpolitika”, felesleges az elk�l�n�lt int�zm�nyrendszer fenntart�sa. E felfog�s vezetett a N�pj�l�ti Miniszt�rium 1950-es megsz�ntet�s�hez �s a szoci�lis szakszolg�latok felsz�mol�s�hoz.
A t�rsadalombiztos�t�sra �s munkav�delemre sz�k�l�, �n�ll�s�g�t vesztett szoci�lpolitika al�rendel�d�tt a gazdas�gnak �s a hatalmi-ideol�giai �rdekeknek. A hagyom�nyosan a munk�ss�ggal kapcsolatos szoci�lis k�rd�sek (t�rsadalombiztos�t�s, munkav�delem, �d�ltet�s) kezel�s�t a szakszervezetekre b�zt�k, a szoci�lpolitika t�bbi ter�let�t pedig vagy megsz�ntett�k (seg�lyez�s, szoci�lis munka), vagy h�tt�rbe szor�tott�k (lak�s�gy). A voluntarista gazdas�gpolitika, az er�szakolt felhalmoz�s nyom�n az er�forr�sokat az �n. produkt�v �gazatokba koncentr�lt�k. A tervekben �s a forr�sok eloszt�s�ban is m�sodlagos fontoss�g�nak tekintett szoci�lpolitika ter�n a marad�kelv�s�g �rv�nyes�lt. A szoci�lpolitika eszk�zeit k�zvetlen�l a gazdas�gi �s politikai c�lok szolg�lat�ba �ll�tott�k. Csak az e c�lokkal egybees� szoci�lis ig�nyek (munkahelyteremt�s, n�k munk�ba �ll�sa, gyermekell�t� int�zm�nyek fejleszt�se) kiel�g�t�s�re ny�lt nagyobb lehet�s�g. A szoci�lis ell�t�sok a munkaviszonyhoz k�t�dtek, ami lehet�s�get adott a politikailag nemk�v�natos r�tegekkel szembeni diszkrimin�ci�ra. A n�pess�g fel�t kitev� paraszts�got kiz�rt�k az ingyenes eg�szs�g�gyi ell�t�sb�l �s a t�rsadalombiztos�t�sb�l. A nem �llami alkalmazottakra vonatkoz� rendelkez�sek (pl. az 1953-as csal�dip�tl�k-t�rv�ny) szigor�bb jogosults�gi felt�telekkel alacsonyabb szint� juttat�sokat biztos�tottak. A munk�ss�got szolg�l�, sz�ban meghirdetett szoci�lpolitika esetenk�nt az ipari munk�ss�gra vonatkoz�an is a politikai megf�leml�t�s, az ipari munkafegyelembe val� bet�r�s eszk�z�v� v�lt (pl. a t�pp�nzcsal�k elleni kamp�nyok). Az alulr�l j�v� �rdekk�pviseletet feleslegesnek �t�lve a szoci�lpolitika tartalm�t, form�j�t, a juttat�sok szintj�t �s szervezeti kereteit csak a „k�z�rdeket” elismer� politikai k�zpont alak�totta ki. Ennek k�vetkezt�ben a szoci�lis ell�t�sok nem jogk�nt, hanem jutalomk�nt, a paternalista �llam, illetve p�rt aj�nd�kak�nt jelentek meg.
A szoci�lpolitika gyors mennyis�gi fejl�d�se a kor�bbi elvekkel val� szak�t�s deklar�l�sa n�lk�l 1956 ut�n indult be. A v�ltoz� politikai c�lokkal �sszhangban, az �letsz�nvonal emel�se jegy�ben javult az akt�v keres�k helyzete, a t�rsadalombiztos�t�st egyel�re elk�l�n�lt rendszerben fokozatosan kiterjesztett�k a mez�gazdas�gban dolgoz�kra is. A paraszts�g tov�bbra is h�tr�nyos, elk�l�n�lt kezel�s�t �s a rendszer egys�ges�t�s�t csak az 1975-�s t�rsadalombiztos�t�si t�rv�ny v�gezte el. Az 1960-as �vek elej�t�l emelkedtek a szoci�lis j�vedelmek �s b�v�ltek a k�z�ss�gi ell�t�rendszerek (eg�szs�g�gy, gyermekint�zm�nyek). �j ell�t�si form�k jelentek meg, mint p�ld�ul a foglalkoztat�s- �s n�pesed�spolitikai megfontol�sokb�l 1967-ben bevezetett gyermekgondoz�si seg�ly, amelyhez 1984-ben t�rsult a gyermekgondoz�si d�j. A nagy mennyis�gi fejl�d�s a kor�bbi jogi-int�zm�nyes keretben ment v�gbe, a centraliz�lt, fel�lr�l ir�ny�tott tervez�s a szoci�lpolitik�ban �rintetlenebb maradt, mint a gazdas�gban. A fejl�d�s ellen�re megl�v� tartalmi megoldatlans�gokat �s probl�m�kat jelent�s m�rt�kben elfedte a gazdas�gi forr�sok �s munkalehet�s�gek k�t �vtizedes b�v�l�se �s az �letsz�nvonal emelked�se.
Az 1970-es �vek v�g�t�l a gazdas�gi fejl�d�s megtorpan�s�val �sszef�gg�sben el�bb stagn�lni, majd cs�kkenni kezdett az �letsz�nvonal. Az anyagi �s munkahelyi {II-261.} l�tbiztons�g �vtizedei ut�n megjelent a l�tbizonytalans�g, n�ttek a t�rsadalmi egyenl�tlens�gek, �s �vtizedek �ta tart� tendenci�t megszak�tva n�vekedni kezdett a szeg�nyek sz�ma is. �j probl�m�t jelentett az 1980-as �vek m�sodik fel�ben jelentkez� ny�lt munkan�lk�lis�g. Az �remelked�sek nemcsak a re�lkereseteket cs�kkentett�k, hanem a szoci�lis ell�t�sok re�l�rt�k�t is. Ellentmond�sos helyzet alakult ki: a szoci�lpolitika feladatai a k�r�lm�nyek v�ltoz�s�val b�v�ltek, ugyanakkor cs�kkentek a gazdas�gi forr�sok. Egyes ter�leteken m�r ebben az id�szakban megkezd�d�tt a szoci�lis ell�t�rendszer piacos�t�sa, a k�zfinansz�roz�s szerep�nek cs�kken�se (pl. a lak�shoz jut�s k�lts�geinek a lakoss�gra terhel�se, a gyermekint�zm�nyek t�r�t�si d�jainak emel�se). Sokasodtak a sz�ks�gmegold�sok (seg�lyez�s), a szoci�lpolitikai rendszer egyre alkalmatlanabbnak bizonyult a probl�m�k kezel�s�re.
Az 1989-es rendszerv�lt�s napirendre t�zte a szoci�lpolitika �tfog� reformj�t is. A piaci rendszerre t�rt�n� �tt�r�ssel megsz�nt a foglalkoztat�si biztons�g, s magas szinten �lland�sul� munkan�lk�lis�g alakult ki. A funkci�specifikus szervezetekk� alakul� v�llalatok gyorsan megszabadultak a legt�bb kor�bbi szoci�lis feladatukt�l. Az �rliberaliz�l�s felsz�molta az �rszubvenci�k rendszer�t, fokozva az infl�ci�s nyom�st �s cs�kkentve a re�lj�vedelmeket. A piacos�t�s �s a privatiz�l�s megteremtette a gazdas�gt�l funkcion�lisan elk�l�n�l�, relat�ve �n�ll� szoci�lis int�zm�nyrendszer ir�nti ig�nyt, amely k�pes az �j probl�m�k kezel�s�re. A legnagyobb probl�m�t a finansz�roz�s jelentette. A cs�kken� forr�sok miatt a szoci�lis kiad�sok r�szar�ny�nak n�veked�se ellen�re romlott a szoci�lis ell�t�sok �ltal�nos sz�nvonala. Fokozta a neh�zs�geket, hogy az �talakul� szoci�lpolitika egy id�ben k�nyszer�lt gyors megold�sokat ig�nyl� „t�zolt�munk�ra” �s az �j int�zm�nyrendszer kialak�t�s�ra.
A r�gi ideol�giai terhekt�l megszabadulva, az �j helyzetben, �j lehet�s�gek is ad�dtak a szoci�lpolitika sz�m�ra. Ezek k�z� tartozik a rendszer pluraliz�l�s�nak es�lye, a demokratiz�l�s �s decentraliz�l�s, valamint a kor�bban elhanyagolt szoci�lis sz�ks�gletek figyelembev�tele.
Lak�ter�let �s lak��p�let: egy telep�l�s ter�let�nek az a r�sze, amelyet a lakoss�g lak��p�letei �s a lak�kat kiszolg�l� l�tes�tm�nyek elhelyez�s�re jel�ltek ki, illetve haszn�lnak. A lak��p�leteken k�v�l teh�t tartalmaz k�zint�zm�nyeket (eg�szs�g�gyi �s oktat�si stb.), k�zter�leteket (utakat, z�ldter�leteket) is. A lak�ter�let ter�letegys�g�re (1 ha-ra) jut� n�pess�g mutat�ja a laks�r�s�g. A be�p�tetts�g mutat�ja az 1 km2-re jut� lak�h�zak vagy lak�sok sz�ma.
Lak��p�letek a kiz�r�lag vagy t�lnyom� r�szben lak�sokat magukban foglal� �p�tm�nyek, ezek lehetnek lak�h�zak, otthonh�zak, lakott �d�l�h�zak, id�szakosan, dologid�ben haszn�lt lak��p�letek (pl. �res tanyai lak�h�zak). A lak��p�letek v�ltozatos form�i a termel�si �s t�rt�nelmi viszonyok fejl�d�s�vel �sszef�gg�sben, valamint a term�szeti (�ghajlati stb.) k�rnyezettel kapcsolatosan alakultak ki.
| Telep�l�st�pus | A lak�h�zak | 100 lak� h�zra jut� | ||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| sz�ma | �p�t�si �ve | k�z�l | ||||||||
| 1000 db | % | 1899 | 19001944 | 19451969 | 19701990 | emeletes | egylak�sos | lak�s | lak� | |
| Budapest | 170 | 7,1 | 6,3 | 42,3 | 25,6 | 25,8 | 20,8 | 64,9 | 466 | 1147 |
| T�bbi v�ros | 837 | 35,0 | 10,2 | 24,5 | 28,1 | 37,2 | 6,9 | 88,2 | 191 | 507 |
| K�zs�gek | 1394 | 57,9 | 8,5 | 26,4 | 32,5 | 32,6 | 0,5 | 97,8 | 105 | 282 |
| �sszesen | 2391 | 100,0 | 9,0 | 26,9 | 30,4 | 33,7 | 4,2 | 92,1 | 161 | 422 |
Magyarorsz�gon sz�mos m�s, ak�r fejlettebb orsz�gban is a leggyakoribb lak��p�let az egylak�sos, �ltal�ban az egy h�ztart�sban �l�k, vagy az egy csal�d �ltal lakott csal�di h�z. Ezek ar�nya Magyarorsz�gon 1990-ben 92,1%. Az �p�letek legnagyobb r�sze, mintegy 96%-a f�ldszintes �p�let volt. A csal�di h�zak saj�t vagy k�z�s telken, szabadon �ll�an vagy ikerh�zk�nt, z�rtsor�an, csoporth�zas megold�sk�nt t�m�rebben �ll� sorh�zak, (l�nch�z, sz�nyegh�z, �triumh�z, teraszh�z elnevez�ssel). Egy- {II-262.} vagy t�bbszintes megold�ssal, k�t- vagy t�bblak�sos lak��p�letk�nt is �p�lnek t�bb csal�d sz�m�ra. Ma m�r azonban leggyakoribb a magas anyag �s kivitelez�si k�lts�gek miatt a t�rsash�z �s a r�gi elnevez�ssel ismert b�rh�z. A t�rsash�zak, b�rh�zak lehetnek f�ldszintesek �s emeletesek, szabadon�ll�ak, z�rtsor�ak vagy oldalhat�rosan �ll�ak. A lak�sok elrendez�se �s megk�zel�t�si m�dja szerint vannak fogatolt, t�bblak�sos, k�z�pfolyos�s, esetleg eltolt szintekkel, k�ls� folyos�s vagy kombin�lt elrendez�s� h�zak. A 19. sz�zad m�sodik fel�ben, a 20. sz�zad els� �vtizedeiben t�bbnyire soklak�sos b�rh�zak �p�ltek, els�sorban a v�rosokban. Jellemz�j�k volt a z�rtudvar, a f�gg�folyos�s, az udvari, ritk�n vil�gos �s legt�bbnyire el�- �s f�rd�szoba n�lk�li, 1-2 szoba, konyha, kamra helyis�gekb�l �ll�, sok helyen k�z�s �rny�ksz�kkel �p�tett lak�s �s az utcai, magasabb b�r� nagylak�s, komfortos megold�ssal, felszerelts�ggel. Az I. vil�gh�bor� ut�n Magyarorsz�gon z�rtudvaros, t�bblak�sos �p�let, az �p�t�s�gyi el��r�sok szerint m�r nem volt �p�thet�.
A k�t vil�gh�bor� k�z�tt viszont gyakori volt a bels� kertekkel leveg�sebb�, naposabb� kialak�tott �n. kertes be�p�t�s�, t�bblak�sos lak��p�let �p�t�se, majd a II. vil�gh�bor�t k�vet�en a s�vos be�p�t�s� soklak�sos lak��p�let, valamint a kockah�z (ponth�z), toronyh�z. A h�zgy�rak l�trej�tte ut�n a t�meges lak�s�p�t�s �rdek�ben, a j�rul�kos beruh�z�sok (k�zm�vek, utak, parkok, eg�szs�g�gy, oktat�s, kereskedelem stb.) legc�lszer�bb, legkedvez�bb kihaszn�l�s�t szem el�tt tartva �p�ltek a lak�telepek, a nagym�ret� lak�egy�ttesek, dombh�zak, halmazh�zak, s�vh�zak stb. Ezek eg�sz v�rosr�szeket alkotnak.
A lak��p�letek csoportos�that�k m�szaki jellemz�ik (pl. f�gg�leges teherhord�-, alapoz�-, fed�lszerkezetek rendszere �s anyaga; �p�t�si technol�gia, id�, �llag), az �p�ttet�k, kivitelez�k, az ig�nybe vett anyagi forr�s vagy a demogr�fiai, foglalkoz�si ism�rvei; az �p�t�s helye (telep�l�st�pus, telep�l�sr�sz, lak�ter�let, �p�t�si �vezet stb.) szerint. A f�gg�leges teherhord� szerkezetek k�sz�lhetnek hagyom�nyos m�don k�zi falaz� elemmel, helysz�nen k�sz�tett v�zszerkezettel �s korszer� megold�ssal k�z�p vagy nagy blokk (beton, k�nny�beton), h�zgy�ri vagy �zemi panelelem (vasbeton), hagyom�nyos vagy t�r- (alag�t-) zsaluzatos �nt�ttbeton, k�nny�beton, vasbeton, el�regy�rtott v�zszerkezet (beton, vasbeton, ac�l) �p�t�s� lak��p�letk�nt; valamint egy�b �s vegyes falszerkezet� lak��p�letk�nt, mint pl. a v�lyog, d�ng�ltf�ld-, paticsfal�, a term�sk�, a fa (gerenda, deszka, l�c) vagy fasz�rmaz�k (pozdorja, furn�r stb.) �s a {II-263.} fentiekkel vagy m�s anyagb�l k�sz�lt vegyes falazattal.
Az �p�let lak�ssz�m�t a lakott �s a nem lakott (�res) lak�sok egy�ttes sz�ma k�pezi. A lak��p�let tulajdoni jelleg�t az �llami �s szem�lyi �n. vegyes tulajdon� lak�h�zak kiv�tel�vel a lak�stulajdonosok t�bbs�ge alapj�n hat�rozz�k meg.
Lak�s�p�t�s. E fogalom alatt els�sorban az �j �p�t�ssel, tov�bb� az egy�b lak�sl�tes�t�ssel (lak�smegoszt�s, lak�ss� �talak�t�s stb.) l�trej�tt lak�salap n�veked�st �rtj�k.
A lak�salap cs�kken�s�t a bont�s (avul�s, szan�l�s, telep�l�srendez�s), az elemi csap�s, lak�s�sszevon�s stb. miatt {II-264.} megsz�ntetett lak�sok sz�ma eredm�nyezi. Lak�sokat l�tes�teni (vagy megsz�ntetni) az erre vonatkoz� �s �rv�nyben l�v� t�rv�nyek, rendelkez�sek el��r�sait betartva csak a telep�l�si �nkorm�nyzatok �p�t�s�gyi feladatokat ell�t� szerve (mint �p�t�si hat�s�g) �ltal, lak�s�p�t�s (lak�smegsz�ntet�s) c�lj�ra kiadott enged�ly alapj�n szabad.
1970 �ta az �p�tett lak�sok k�z�l egyre gyakoribb, 1981 �ta m�r az 50%-ot, 1990 �ta a 60%-ot meghalad� ar�ny� a legal�bb 2 �s f�l szob�val �p�tett lak�s. Az �p�tett lak�sok �tlagos alapter�lete az 1970-es �vek els� fel�ben 63 m2, az 1980-as �vek m�sodik fel�ben m�r 85 m2, s�t az 1993-ban �p�tett lak�sokn�l m�r el�rte a 95 m2-t. Jelent�s az 19711993 k�z�tt a k�l�n�ll� tiszt�lkod� helyis�ggel (86%-r�l 100%-ra), a vezet�kes iv�v�zzel (83%-r�l k�zel 100%-ra) �s a k�zpontos f�t�ssel (36%-r�l 88%-ra) ell�tott lak�sok ar�ny�nak emelked�se. A h�zgy�ri panel falazattal �p�tett lak�sok ar�nya az 1976-1985 k�z�tti �vtizedekben meghaladta a 34%-ot, majd magas ar�nyuk fokozatosan cs�kkenve 1993-ra az ilyen lak�sokban �l�k kedvez�tlen tapasztalatai miatt is 3,5%-ra esett vissza. Ugyanezen id� alatt a lak�s�p�tkez�sek sz�ma is visszaesett. A v�lyog �s vertf�ld falazat� lak�sok ar�nya az 1970-es �vek 7%-os m�rt�k�r�l az 1980-as �vekben 0,2%-ra cs�kkent, azonban a sz�ks�g, a szer�nyebb anyagi h�tt�rrel rendelkez� �p�tkez�k miatt 1991 �ta fokozatosan emelkedett. 1993-ban m�r a lak�sok 1%-a ilyen falazat� volt.
| Id�szak, �v | �sszesen | Budapesten | a t�bbi v�rosban |
a k�zs�gekben | 1000 lakosra | |||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| az orsz�gban | Budapesten | a t�bbi v�rosban |
a k�zs�gekben | |||||
| (1000 db) | ||||||||
| 1938 | 23 | � | � | � | 2,5 | � | � | � |
| 19511960 | 442 | � | � | � | 4,5 | � | � | � |
| 19611970 | 610 | 110 | 211 | 2889 | 6,0 | 5,6 | 8,4 | 5,1 |
| 19711980 | 891 | 163 | 384 | 344 | 8,5 | 7,9 | 11,7 | 6,6 |
| 19811990 | 642 | 119 | 284 | 239 | 6,0 | 5,8 | 7,1 | 5,2 |
| 1991 | 33 | 5 | 15 | 13 | 3,2 | 2,4 | 3,3 | 3,5 |
| 1992 | 26 | 4 | 11 | 11 | 2,5 | 1,9 | 2,5 | 2,8 |
| 1993 | 21 | 3 | 9 | 9 | 2,0 | 1,8 | 1,9 | 2,3 |
Lak�s, felszerelts�g, ell�totts�g. A lak�s �lland� vagy huzamos emberi tart�zkod�sra, legal�bb egy szem�ly r�sz�re, vagy a legkisebb emberi k�z�ss�g, a csal�d �lettere, otthona c�lj�ra k�sz�tett, haszn�lt, �sszef�gg� helyis�ggel kialak�tott, �n�ll� bej�rattal rendelkez� lak�hely, amely valamelyik komfortfokozatba sorolhat�.
A lak�s az emberis�g fejl�d�s�vel, a civiliz�ci�, a kultur�lts�g v�ltoz�s�val, a benne lak�k ig�nyeinek, lehet�s�geinek hat�s�ra, a term�szeti, k�rnyezeti, t�rt�nelmi k�r�lm�nyekkel, v�ltoz�sokkal egy�tt alakult ki. A mai lak�sfogalomnak megfelel� lak�hely t�rt�neti, technikai fejl�d�s eredm�nye. Ezt szem el�tt tartva az ENSZ illet�kes bizotts�gai r�gi�nk�nt egys�ges�teni, �ltal�nosan elfogadhat�v�, �sszehasonl�that�v� k�v�nt�k tenni, t�bbek k�z�tt a lak�shelyis�gek (a lak�- �s mell�khelyis�gek), az alapter�let, a felszerelts�g, ell�totts�g stb. defin�ci�it, el��r�sait. A kezdeti lak�helyk�nt haszn�lt term�szeti vagy alkotott, �p�tett l�tes�tm�ny „lak�sa” legt�bbnyire csak egyetlen, kollekt�ven haszn�lt helyis�gb�l �llt. A n�pess�g sz�m�nak emelked�s�vel, a civiliz�ci� �s a kult�ra fejl�d�s�vel, az ig�nyek n�veked�s�vel megv�ltozott a lak�sok szerkezete. Kialakult, b�v�lt a t�bbf�le haszn�lati ig�ny kiel�g�t�s�re szolg�l� lak�shelyis�gek sz�ma, jellege. Ennek alapj�n a lak�s helyis�gei, haszn�lati jelleg�k szerint lehetnek lak�helyis�gek, ezek els�sorban a k�zvetlen, term�szetes megvil�g�t�ssal �s szell�z�ssel (ablakkal) rendelkez�, megfelel� alapter�let� (Magyarorsz�gon kor�bban 12 m2 ma m�r 17 m2) �s belmagass�g�, falakkal lehat�rolt szob�k, mint a h�l�-, nappali �s gyermekszob�k, az eb�dl�k, az �tkez�-, a lak�konyh�k; mell�khelyis�gek, mint az egy�b f�z�helyis�gek (teakonyha, ablak n�lk�li konyha), a tiszt�lkod�si �s az eg�szs�g�gyi helyis�gek (f�rd�-, mosd�-, zuhanyoz� helyis�g, WC stb.), a k�zleked� helyis�gek (el�szoba, bel�p�, lak�el�t�r, z�rt veranda, t�likert, hall stb.), amelyek elszigetelik a lak�s bels� ter�t a k�ls� zavar� {II-265.} t�nyez�kt�l, (h�- �s zajhat�st�l, port�l) �s egyr�szt �sszekapcsolj�k, m�sr�szt elk�l�n�tik egym�st�l a lak�s k�l�nb�z� rendeltet�s� helyis�geit, tov�bb� mentes�tik a szob�kat egyes zavar� t�nyez�kt�l az itt elhelyezhet� berendez�si t�rgyak r�v�n (ruhafogas, cip�-, ruhat�rol�k, m�r��r�k stb.), a t�rol�helyis�gek (�l�skamra, gardr�bszoba, z�rhat� szekr�ny stb.).
Magyarorsz�gon a lak�s helyis�geinek �s tartoz�kainak m�szaki le�r�s�t, hivatalos el��r�sait az Orsz�gos �p�t�s�gyi Szab�lyzat (O�SZ) tartalmazza, mint pl. a h�- �s hangszigetel�si, padozati, alapter�leti, belmagass�gi stb. k�v�nalmakat.
Nem sz�m�that�k egy lak�s helyis�gsz�m�ba, alapter�let�be a lak�s lak�i �ltal kiz�r�lagosan vagy m�s lak�kkal k�z�sen haszn�lt, a lak�shoz csak k�zvetve tartoz� �p�lethelyis�gek (pince, padl�s, mos�konyha, sz�r�t�-, vasal�szoba, szersz�mkamra, bark�cs-, k�z�ss�gi j�tsz�szoba, g�pj�rm�t�rol� stb.), a k�zleked�si ter�letek (kapualj, l�pcs�h�z, nyitott vagy z�rt folyos�k), a k�z�sen haszn�lt eg�szs�g�gyi �s tiszt�lkod� helyis�gek (szauna, uszoda, k�z�s illemhely), a k�l�n bej�rat�, csak gazdas�gi c�l� helyis�gek (iroda, �zlet, m�hely, rakt�r stb.).
Magyarorsz�g jelenlegi ter�let�n a lak�s�llom�ny nagys�g szerinti alakul�sa a k�vetkez�:
| Id�szak, �v | 2 1/2 �s t�bb szob�s lak�s az �sszes �p�tett lak�s sz�zal�k�ban (%) |
�tlagos lak�salapter�let (m2) |
Tiszt�lkod� helyis�ggel | Vezet�kes* v�zzel | K�zpontos** f�t�ssel | Panel- | V�lyog-, vertf�ld |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| falazattal | |||||||
| �p�tett lak�s (%) | |||||||
|
* H�l�zati �s h�zi v�zvezet�k egy�tt. ** K�zponti �s et�zs f�t�s egy�tt. |
|||||||
| 19611970 | 14,2 | � | � | � | � | � | � |
| 19711980 | 35,5 | 64 | 91,5 | 89,9 | 45,3 | 29,7 | 4,1 |
| 19811990 | 54,8 | 80 | 99,4 | 99,3 | 73,8 | 30,2 | 0,2 |
| 1991 | 60,6 | 90 | 99,9 | 99,9 | 74,5 | 10,5 | 0,4 |
| 1992 | 60,4 | 93 | 100 | 99,9 | 86,9 | 5,9 | 0,7 |
| 1993 | 60,4 | 95 | 100 | 99,9 | 88,1 | 3,5 | 1,0 |
A lak�sok bels� szintsz�m alapj�n is csoportos�that�k, b�r a legnagyobb r�szben egyszintesek, de k�t vagy m�g t�bb szinten is �p�lnek. K�l�n eml�thet� m�g a f�lszint eltol�d�s�, ugyancsak l�pcs�kkel �sszek�t�tt lak�sforma.
A lak�sok, �p�letek felszerelts�ge, ell�totts�ga alatt els�sorban a k�zm�vi, azaz a legt�bbnyire k�z�leti tulajdonban �s kezel�sben �ll� (vagy ilyen jelleg�), k�zsz�ks�gletet ell�t� l�tes�tm�nyb�l h�l�zati vezet�ken t�rt�n� (v�z, g�z, csatorna, �ram, f�t�s stb.) ell�t�st �s az azt {II-266.} biztos�t� berendez�si t�rgyak felszerelts�g�t kell �rteni. A lak�sfelszerelts�get, ell�totts�got egyedi haszn�lat� mag�n- vagy jogi szem�lyek tulajdon�ban �ll� berendez�sek is biztos�thatj�k, mint pl. h�zi �ramfejleszt�, h�zi v�z- �s csatornavezet�s, et�zsf�t�s, tart�lyos g�zvezet�k. Hazai vonatkoz�sban elterjedt haszn�lata miatt a palackos g�zell�t�st, mint r�szleges k�nyelmet ny�jt� berendez�st is ide sorolj�k.
| �v | Lak�sok sz�ma �sszesen (1000 db) |
N�veked�s az el�z� �ssze�r�si id�szakhoz k�pest |
Ar�nya (%) | 100 lak�sra jut� n�pess�g |
||
|---|---|---|---|---|---|---|
| egy | kett� | h�rom �s t�bb | ||||
| szob�s | ||||||
| 1920 | 1827 | � | � | � | � | 430 |
| 1930 | 2182 | 19,5 | � | � | � | 392 |
| 1941 | 2398 | 9,9 | � | � | � | 382 |
| 1949 | 2467 | 2,9 | 70,5 | 24,6 | 4,9 | 366 |
| 1960 | 2758 | 11,8 | 62,7 | 32,6 | 4,7 | 343 |
| 1970 | 3122 | 13,2 | 46,1 | 43,2 | 10,7 | 318 |
| 1980 | 3542 | 13,5 | 27,5 | 48,6 | 23,9 | 292 |
T�gabb �rtelmez�s szerint a lak�sok felszerelts�ge, {II-267.} ell�totts�ga meghat�rozhat� a lak�k k�nyelm�t szolg�l� m�szaki berendez�sek �s a higi�nikus �letk�r�lm�nyeket biztos�t�, illetve azokkal felszerelt helyis�gek �sszess�g�vel vagy teljes hi�ny�val, azaz a lak�s komfortoss�g�nak m�rt�k�vel.
A lak�sok komfortfokozatba sorol�s�t az 1/1971. (II.8.) Korm. sz. rendelet, valamint az az�ta kiadott m�dos�t� rendeletek alapj�n kell v�grehajtani, csoportos�tani. E tekintetben a helyis�gek (szoba, f�z�- �s tiszt�lkod� helyis�gek), WC-, k�zm�ves�tetts�g, melegv�z-ell�totts�g, f�t�si m�d alapj�n kell meghat�rozni, hogy a lak�s �sszkomfortos, komfortos, f�lkomfortos, illetve komfort n�lk�li, vagy csak sz�ks�glak�snak min�s�l.
A legut�bbi �vtizedekben �p�tett �s kism�rt�kben a fel�j�tott lak�sok jobb ell�totts�ga, felszerelts�ge kedvez� v�ltoz�sokat eredm�nyezett Magyarorsz�gon a lak�sok komfortoss�g�ban. Az 1990-ben �ssze�rt �sszes lakott lak�s 57%-a 1960 �ta �p�lt. Ezeknek a lak�soknak ar�nya telep�l�st�pusonk�nt v�ltoz�: Budapesten �s a k�zs�gekben k�zel 50, a vid�ki v�rosokban pedig 67%-a 19601990 k�z�tt �p�lt.
| �p�t�si �v | Az orsz�gban | Budapesten | A t�bbi v�rosban | A k�zs�gekben |
|---|---|---|---|---|
| 10001899 | 9,2 | 13,9 | 7,5 | 8,3 |
| 19001919 | 8,1 | 12,3 | 5,8 | 8,3 |
| 19201944 | 14,4 | 18,9 | 10,0 | 16,9 |
| 19451959 | 11,8 | 6,9 | 9,5 | 17,1 |
| 19601969 | 15,4 | 12,1 | 16,9 | 15,5 |
| 19701979 | 23,2 | 20,2 | 28,8 | 18,8 |
| 19801989 | 17,9 | 15,7 | 21,5 | 15,1 |
| �sszesen | 100,0 | 100,0 | 100,0 | 100,0 |
| Sz�mokban | 3�687�996 | 775�523 | 1�540�585 | 1�371�888 |
Az 1960. �vi lak�s�ssze�r�skor a lak�soknak m�g k�zel 80%-a komfort n�lk�li volt, ezek ar�nya 1990-re 19%-ra cs�kkent, ami m�g mindig 690 ezer lak�st jelent orsz�gosan. Ezzel is �sszef�gg, hogy a f�rd�- (zuhanyoz�-) helyis�gek sz�ma 100 lak�sra sz�m�tva az 1960. �vi 18-r�l, 1990-re 83-ra emelkedett, a v�z�bl�t�ses WC-ell�totts�g ugyanezen id� alatt a lak�sok 16%-�r�l 74%-�ra n�tt. Hasonl�k�ppen emelkedett a k�zm�vel (v�z-, csatorna-, g�zvezet�k) ell�tott lak�sok ar�nya.
| �v | �sszes helyis�g | Szoba | Konyha | F�rd�szoba, mosd�helyis�g |
|---|---|---|---|---|
| Az 1960. �vi �s a kor�bbi adatok az �d�l�egys�gek helyis�geinek sz�m�t is tartalmazz�k. * Az �sszes f�z�helyis�gek (konyh�k, f�z�f�lk�k egy�ttes sz�ma) |
||||
| 1920 | 315 | 150 | 91 | 5 |
| 1930 | 339 | 151 | 92 | 6 |
| 1941 | 338 | 151 | � | � |
| 1949 | 338 | 141 | 93 | 10 |
| 1960 | 374 | 147 | 97 | 18 |
| 1970 | 475 | 164 | 96 | 32 |
| 1980 | 565 | 199 | 99 | 60 |
| 1990 | � | 237 | 105* | 81 |
Az 1990-es �vek v�g�n minden magyar telep�l�s �s majdnem minden lakott lak�s rendelkezett villany�rammal. Villany�rammal rendelkez� az a lak�s (�p�let), amelynek legal�bb egy helyis�g�ben vil�g�t�sra, f�z�sre, f�t�sre, illetve m�s elektromos h�ztart�si vagy egy�b k�sz�l�kek haszn�lat�ra alkalmas k�z�zemi elektromos h�l�zatb�l vagy egy�ni �ramfejleszt�b�l villany�ramot vezettek be.
Az eg�szs�ges iv�v�z, a komfortoss�got biztos�t� vezet�kes v�z a higi�nikus ig�nyek kiel�g�t�s�hez igen fontos. H�l�zati v�zell�t�s�nak min�s�l az a lak�s, amelynek hidegv�z-ell�t�s�t k�z�zemi vagy k�z�zemi jelleg� v�zer�m�b�l, cs�vezet�ken �t, a lak�s legal�bb egy helyis�g�ben felszerelt kifoly� csapon �t biztos�tj�k. H�zi vezet�kes v�zell�t�s� az a lak�s, amelynek hidegv�z-ell�t�sa a lak�s legal�bb egy helyis�g�ben felszerelt kifoly�csapon �t �ltal�ban a lak�s �p�let�nek telk�n l�v� k�tb�l motoros vagy k�zi szivatty�val, nyom�ssal, vagy egy felt�lt�tt ejt�ses tart�lyba bek�t�tt cs�vezet�ken kereszt�l t�rt�nik.
A lak�sok komfortoss�g�t, az eg�szs�ges lak�sk�r�lm�nyeket a lak�helyis�gek (szob�k �s konyh�k) padozat�nak min�s�ge is befoly�solja. A vertf�ldes szob�k ar�nya a szob�k sz�zal�k�ban 1920-ban 49,2%, 1960-ban 33,2%, de m�g 1970-ben is 14,7% (t�bb mint 700 ezer szoba) volt, 1980-ra m�r 3,2%-ra cs�kkent.
A melegv�z-ell�t�s a civiliz�ci�, a higi�nia, a technika �s a kult�ra fejl�d�s�vel egy�tt n�tt. 1990-ben a lak�sok 76,9%-�ban volt m�r k�zponti vezet�kr�l vagy helyi berendez�sb�l sz�rmaz� melegv�z-ell�t�s.
A v�zell�t�ssal szorosan �sszef�gg a h�ztart�sok szennyv�zelvezet�se �s a szennyv�z tiszt�t�sa, ennek megold�sa, sz�nvonala k�zeg�szs�g�gyi, k�rnyezetv�delmi okb�l is fontos. A k�zcsatorna-h�l�zat 1990-ben orsz�gosan a lak�sok szennyviz�nek 44%-�t, Budapesten 89%-�t, a t�bbi v�rosban mintegy 59%-�t sz�ll�totta el. A k�zs�gek szennyviz�nek csak alig 4%-a t�vozik vezet�ken. Jelent�s a h�zi szennyv�zelvezet�, -t�rol� �s -tiszt�t� berendez�sek alkalmaz�sa is, orsz�gosan 40%.
| �v, ter�let | V�zveze- t�kkela |
G�zzalb | Szenny- csatorna- vezet�kkelc |
WC-veld | Meleg- v�zzel |
K�zpontos f�t�ssele |
Villany- �rammal |
Komfort n�lk�lf | 100 lak�sra jut� f�rd�-, zuhanyoz� helyis�gg | Vertf�ldes szoba, a szob�k sz�zal�- k�ban |
Lakott �zlet, m�hely stb. (1000 db) |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| felszerelt, ell�tott lak�s (%) | |||||||||||
| a) H�l�zati �s h�zi v�zvezet�k egy�tt b) H�l�zati �s palack- (tart�ly-) g�z egy�tt c) K�z-, h�l�zati csatorna egy�tt d) V�z�bl�t�ses WC e) K�zponti (t�v-, t�mb-, egyedi h�zkaz�n, geometrikus) �s et�zsf�t�s egy�tt f) Lakott lak�s g) T�bb f�rd�szob�val, illetve zuhanyoz�f�lk�vel is rendelkez� lak�s | |||||||||||
| 1920 | � | � | � | � | � | � | � | � | 5 | 49,2 | 2,7 |
| 1930 | 13,1 | 5,0 | � | 10,0 | � | � | 25,1 | � | 6 | 44,8 | 3,3 |
| 1941 | � | � | � | � | � | � | � | � | � | � | 6,3 |
| 1949 | 17,1 | 7,1 | � | 12,4 | � | � | 46,2 | � | 10 | 38,8 | 10,8 |
| 1960 | 22,5 | 13,5 | � | 16,0 | � | � | 74,0 | 79,8 | 18 | 33,2 | 28,4 |
| 1970 | 35,9 | 50,7 | 37,9 | 27,2 | � | � | 90,8 | 65,9 | 32 | 14,7 | 18,7 |
| 1980 | 64,0 | 75,7 | 66,8 | 52,5 | � | 19,1f | 97,4 | 37,7 | 60 | 3,2 | 11,1 |
| 1990 | 83,3 | 85,0 | 83,8 | 74,1 | 76,9 | 41,2 | � | 18,7 | 81 | � | 1,9 |
| 1990 | |||||||||||
| Budapest | 98,7 | 84,3 | 89,9 | 90,5 | 90,8 | 40,8 | � | 8,2 | 88 | � | 0,3 |
| T�bbi v�rosok | 89,1 | 85,1 | 89,6 | 82,2 | 83,5 | 48,8 | � | 13,1 | 85 | � | 0,6 |
| K�zs�gek | 68,5 | 85,2 | 69,1 | 56,1 | 61,9 | 28,1 | � | 33,5 | 65 | � | 1,0 |
{II-268.} A lak�sok ell�totts�g�t jellemzi a h�ztart�si szem�t �s hullad�k szervezett elsz�ll�t�s�nak m�dja (z�rt vagy nyitott t�rol�ed�nyb�l, j�rm�vel), a sz�ll�t�s gyakoris�ga, valamint a megsemmis�t�s form�ja (szem�ttelep, �get�s).
A vezet�kes f�ldg�z, a v�rosi g�z, vagy a kevert g�z haszn�lata a fogyaszt�k k�nyelm�t figyelembe v�ve, a legide�lisabb f�z�s, melegv�z-ell�t�s, f�t�s (esetleg h�t�s) c�lj�ra. Magyarorsz�gon 1990-ben a lak�sok 40%-�ban volt ilyen g�zell�t�s, de a f�v�rosban m�r k�zel 79%-�ban, a t�bbi v�rosban a lak�sok k�zel fel�ben, m�g a k�zs�gekben alig haladta meg a 8%-ot. A g�zt haszn�l� lak�sok 85%-os orsz�gos ar�ny�t f�leg a prop�n-but�n, palackos g�zt haszn�l�k adj�k. Ar�nyuk orsz�gosan 45%-ot, a k�zs�gekben 77%-ot, a v�rosokban 35%-ot, addig Budapesten csak 6%-ot tett ki.
A lak�sok (�p�letek) f�t�se a haszn�lt f�t�berendez�seknek megfelel�en lehet k�zpontos megold�s� vagy egyedi (helyi). A f�t�si energiahordoz� lehet �ram, g�z, foly�kony (olaj, pakura stb.) vagy szil�rd (faf�les�g, sz�nf�les�g stb.) f�t�anyag. Magyarorsz�gon 1980-ban az egyedi helyis�gf�t�s� lak�sok 1,7%-�ban villany, 11,2%-�ban g�z, 21,7%-�ban olaj, 12,5%-�ban faf�les�g, 33,8%-�ban sz�nf�les�g �s egy�b energiahordoz�t haszn�ltak.
A lak�sok (�p�letek) kl�maberendez�se is a lak�k eg�szs�gmeg�rz� k�nyelm�t, a t�rolt anyagok, �lelmiszerek kedvez� t�rol�si lehet�s�g�t biztos�tja. A berendez�s lehet k�zponti vagy egyedi megold�s� �s az elsz�v�-berendez�st is mag�ban foglalhatja.
Lakb�r. Lak�sb�rleti jogviszony eset�n a lak�s haszn�lat��rt �s a jogviszony keret�ben a b�rbead� �ltal ny�jtott jogszab�lyokban meg�llap�tott lak�sszolg�ltat�s�rt j�r� b�r�sszeg a lakb�r.
| Ter�let | V�zvezet�k | G�z | Szennyv�zcsatorna | ||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| h�l�zati | h�zi | egyedi | h�l�zati | h�zi | egyedi | h�l�zati | h�zi | egyedi | |
| Orsz�g | 78,0 | 5,3 | 83,3 | 40,2 | 44,8 | 85,0 | 43,8 | 40,0 | 83,8 |
| Budapest | 98,4 | 0,3 | 98,7 | 78,6 | 5,7 | 84,3 | 86,9 | 12,0 | 98,9 |
| T�bbi v�ros | 86,9 | 2,2 | 89,1 | 49,9 | 35,2 | 85,1 | 58,7 | 30,8 | 89,6 |
| K�zs�gek | 56,9 | 11,6 | 68,5 | 8,4 | 76,8 | 85,2 | 3,8 | 65,4 | 69,2 |
Az 1924. IV. tc. �s m�s jogszab�lyok is int�zkedtek az I. vil�gh�bor�t k�vet� infl�ci�t, majd a stabiliz�ci�t figyelembe v�ve a lakb�rek m�rt�k�r�l, a fizet�si felt�telekr�l. Az 1936., 1938. �s 1940. �vi lak�sb�rleti rendelkez�sek ut�n ism�t �sszefoglal� szab�lyoz�st adott az 5777/1941. M. E. sz. rendelet, rendezve a lakb�r fizet�si idej�t �s m�dj�t. A II. vil�gh�bor� ut�ni igen neh�z lak�shelyzetben is sz�mos lak�s�gyi rendelkez�s l�tott napvil�got, ezek k�z�l a 8000/1946. M. E. sz., majd a 12840/1948. Korm. sz. rendelet szab�lyozta a lak�sok b�r�t. Ezek a rendeletek 1971-ig voltak �rv�nyben �s k�tf�le lakb�rrendszert vezettek be. Az 1945 el�tt �p�lt lak�sokn�l az 1939. szept. 1-j�n peng�ben fizetett lakb�r h�romszoros�t tekintett�k alapb�rnek. Az �j lakb�reket a szobasz�m alapj�n hat�rozt�k meg, �gy az 1 �s 2 szob�s lak�sok�rt az alapb�r 40%-�t, a h�romszob�sok�rt az alapb�r 50%-�t, a n�gyszob�sok�rt az alapb�r 60%-�t, az �t �s enn�l t�bbszob�sok�rt az alapb�r 100%-�t kellet fizetni. Az �j lak�sokn�l n�gyzetm�terenk�nti �rat r�gz�tettek: ez vid�ken 2,10 Ft, a f�v�rosban 2,70 Ft volt. A lakb�ren fel�li, a lak�st terhel� egy�b k�lts�gekr�l a 8000/1946. M. E. sz. rendelet int�zkedett. A lak�shi�ny �s {II-269.} a lakb�rek viszonylag alacsony �sszege miatt lakb�rp�tl�k fizet�s�re k�telezt�k azokat a lak�shaszn�l�kat, akik ig�nyjogosults�gukat meghalad� m�ret�, szobasz�m� lak�st b�reltek. A p�tl�k m�rt�ke szob�nk�nt 120 Ft, f�lszob�nk�nt 60 Ft lakb�rt�bbletet jelentett. Az alb�rleti alapd�jat a f�v�rosban 250 Ft-ban, vid�ken 150, illetve 100 Ft-ban maxim�lt�k, amihez hozz�sz�m�that� volt a k�l�nszolg�ltat�sok (b�tor, �gynem� stb. haszn�lat) d�ja, de ezek egy�ttes �sszege az alapd�j h�romszoros�t nem haladhatta meg.
Az 1971. �vi lak�srendelet, majd az azt k�vet�k k�z�l t�bb is a lakb�r emel�s�t �rta el�. A n�vel�s indokai k�z�tt a lak�sok (�p�letek) fenntart�si, fel�j�t�si k�lts�geinek nagys�g�t, az �llami t�mogat�s cs�kken�s�t, ehhez k�pest a lakb�rbev�tel el�gtelens�g�t eml�tik meg. 1971 szeptember�t�l k�tszeres�re n�tt a lakb�r, majd 1983 j�lius�t�l �vente fokozatosan tov�bb emelkedett. 1990 janu�rj�ban el�rte az 1971 el�tti b�r h�tszeres�t. A lakb�r mellett 1990-t�l a b�rl�ket terhelik a k�zm�ell�t�si k�lts�gek (v�z, csatornahaszn�lati d�j), ennek m�rt�ke 1990 �s 1995 k�z�tt nyolc �s f�lszeres�re n�tt. A h�ztart�sok az 1990-es �vek m�sodik fel�ben j�vedelmi viszonyaikt�l f�gg�en lakb�rt�mogat�sban, k�z�zemi d�jkieg�sz�t� seg�lyben r�szes�lnek. A seg�lyek �sszege az �nkorm�nyzatok d�nt�s�t�l, anyagi lehet�s�geit�l f�gg. A k�z�zemi d�jkieg�sz�t�st rendeletek szab�lyozz�k.
Lak�spolitika, lak�sgazd�lkod�s. Lak�spolitika azoknak az elveknek, c�lkit�z�seknek �s int�zked�seknek az �sszess�ge, amelyeket a korm�nyzat az �llampolg�rok lak�sell�t�sa �rdek�ben �rv�nyes�t. A lak�spolitika k�t f� feladata a lak�sgazd�lkod�s �s a lak�s�llom�ny mennyis�g�nek n�vel�se, valamint min�s�gi �sszet�tel�nek jav�t�sa.
Az �llamok t�bbs�ge alkotm�ny�ban nem min�s�tette a lak�shoz val� jogot az �llampolg�rok alanyi jogak�nt. Azonban a felmer�lt lak�sig�nyek t�rsadalmi jelent�s�ge, m�rete m�gis megk�v�nta a lak�sk�rd�s megold�s�ra ir�nyul� �llami beavatkoz�st, az �llami lak�spolitika kialak�t�s�t. A lak�spolitik�t az adott �llam jellege, gazdas�gi felt�telei hat�rozz�k meg �s ez a legk�l�nb�z�bb m�don politikai, gazdas�gi, jogi stb. eszk�z�kkel realiz�l�dik. A lak�smegold�s alapvet�en gazdas�gi feladat. Azonban a lak�sk�rd�sben is ki�lez�d�tt t�rsadalmi ellent�tek megold�sa, valamint a rendk�v�li k�r�lm�nyek (pl. a h�bor�k �s k�vetkezm�nyeik) k�nyszer�tett�k az �llamot, hogy a k�t�tt lak�sgazd�lkod�st, illetve annak egyik l�nyeges r�sz�t, a lak�seloszt�st �llami szervekre b�zza. A lak�sb�rleti jogviszonyt, felmond�st lak�st�rv�nyek, -rendeletek �tj�n szab�lyozza, a lak�seloszt�s lehet�s�g�t a lak�salap, lak�s�llom�ny n�veked�s�vel biztos�tsa, el�seg�tse, t�mogassa.
A t�rsadalomnak �s a csal�doknak is �rdeke, hogy minden szem�ly a lehet�s�gek szerint a legmegfelel�bb lak�sk�r�lm�nyek k�z�tt �lhessen.
A lak�ssz�ks�glet, a lak�sig�nyek kiel�g�t�se mind az �llam, mind a lakoss�g sz�m�ra fontos �s nagy, els�sorban anyagi befektet�st, megterhel�st jelent. Ez�rt Magyarorsz�gon az �llam m�r 1971 �ta a kor�bbin�l nagyobb takar�koskod�st k�v�nt meg az �j lak�spolitikai koncepci�k realiz�l�sa �rdek�ben polg�rait�l. T�bbek k�z�tt megsz�nt az ingyenes b�rlak�sjuttat�s, �s aki az �llamt�l b�rlak�st kapott, annak lak�s�p�t�si hozz�j�rul�st, illetve lak�s-haszn�latbav�teli d�jat kellett fizetnie. Ez ut�bbi nagys�ga f�gg�tt a lak�s nagys�g�t�l, min�s�g�t�l, fekv�s�t�l. A lak�sell�t�s fejleszt�se kezdetben az �llami lak�s�p�t�st, az �llami b�rlak�s�p�t�st k�v�nta megoldani, majd 1990-ig fokozatosan cs�kkentette az �llami r�szv�telt a lak�stermel�sben. A lakoss�g lak�s�p�t�si (-v�s�rl�si) ig�ny�nek n�veked�s�t {II-270.} nemcsak a cs�kken� �llami lak�s�p�t�s, de k�l�nb�z� demogr�fiai, gazdas�gi t�nyez�k (a nyugd�jasok, az egyed�l�ll�k, a p�lyakezd�k sz�m�nak n�veked�se, az alb�rleti d�jak jelent�s emelked�se, a lak�s�llom�ny avul�sa, az ig�nyek v�ltoz�sa stb.) is jelent�sen befoly�solt�k. A lak�spolitika kialak�t�s�n�l mindezekre �s a re�lis lehet�s�gekre egyar�nt figyelemmel kell lenni. Az �llampolg�rok indokolt lak�sig�nyeinek kiel�g�t�se c�lj�b�l, az anyagi tehervisel�-k�pess�g ar�ny�ban, az �llam 1985-t�l az 1990-es �vek els� fel�ig els�sorban a szervezett (OTP, sz�vetkezeti, v�llalati) lak�s�p�tkez�seket, a telepszer�, csoportos, a korszer�bb technol�gi�val, t�pusterveken alapul�, nagyobb termel�kenys�g�, a m�rt�ktart� mag�n�p�tkez�seket szorgalmazta, �s k�zm�ves�tett telkekkel, kedvez� hitelekkel, ad�kedvezm�nyekkel stb. is t�mogatta. Ezt k�vet�en a gazdas�gi, politikai v�ltoz�sok hat�s�ra csak a nagyobb anyagi er�forr�ssal rendelkez�, ig�nyesebb v�rosi, t�rsash�zi lak�st vagy a vid�ki csal�d h�zat �p�t�k �s a legnagyobb lak�shi�nyban szenved�k szer�ny ig�ny� mag�n�p�tkez�sei n�velt�k a lak�s�llom�nyt cs�kkentett �llami t�mogat�ssal. A lak�s�p�t�s p�nz�gyi forr�sai Magyarorsz�gon a 20. sz�zad folyam�n jelent�sen v�ltoztak, a kezdeti mag�ner�s �p�tkez�sek ut�n az �llami �p�tkez�sek, majd 1990 ut�n ism�t a mag�ner�forr�sok felhaszn�l�sa volt a jellemz�.
Szoci�lis lak�s�gy a II. vil�gh�bor� el�tt. A szoci�lis lak�s�gy: a h�tr�nyos helyzet� t�rsadalmi csoportok (h�ztart�sok) lak�shoz jut�s�val, lak�shelyzet�vel (zs�folts�g, rossz lak�smin�s�g), illetve a lak�sk�lts�gek megfizethet�s�g�vel kapcsolatos probl�m�k �sszess�ge. Kezdetben a k�zeg�szs�g�gyi k�vetelm�nyek betart�sa volt az �llami beavatkoz�s c�lja. A 19. sz�zad m�sodik fel�ben gyors �temben megindul� iparos�t�s k�vetkezt�ben felgyorsult a v�rosba �raml�s, a zs�folt �s szab�lyozatlan lak�sviszonyok j�rv�nyok �s t�zv�szek kialakul�s�hoz vezettek. Az urbaniz�ci�t nem tudta k�vetni a v�rosi lak�s�p�t�s, a gy�rak �s a nagyobb (sokszor �llami) v�llalatok lak�telepeket (�n. kol�ni�kat) �p�tettek munk�saik sz�m�ra.
Magyarorsz�gon a v�rosok lak�s�p�t� tev�kenys�ge az �tmenetileg Budapestre ker�lt vid�ki munk�sok elhelyez�s�re szolg�l� barakklak�sok �s menhelyek �p�t�s�vel kezd�d�tt. 1896-ban a Soroks�ri �t �s K�n utca sark�n meg�p�lt az els� f�v�rosi munk�slak�s-telep (barakklak�sok). 1908-ban megindult a hat�s�gi lak�s�p�t�s. 19091912 k�z�tt 6120 lak�s �p�lt, amelynek d�nt� r�sze m�r kislak�s, nem sz�ks�glak�s. F�leg munk�sok �s az als� k�z�poszt�lyba tartoz� csal�dok kapt�k a lak�sokat, de egy-k�t b�rh�z �p�lt a v�rosi tisztvisel�k sz�m�ra is. A lak�sokra hatszoros volt a t�ljelentkez�s.
Az I. vil�gh�bor� ut�ni lak�shelyzet katasztrof�lisnak min�s�thet�. Az elcsatolt ter�letekr�l a f�v�rosba �rkez� menek�ltek k�z�l 1920 okt�ber�ben m�r k�zel 5000 vagonlak� volt, ez�rt a f�v�ros az �llamhoz fordult seg�ts�g�rt. A kapott p�nzb�l 17 sz�ks�glak�telepet �p�tettek, 6200 lak�ssal. A sz�ks�glak�telep egyik t�pusa pl. a M�ria Val�ria-telep, a fabarakkok 1050 egyszob�s lak�s�ban 8000 ember �lt. A m�sik t�pus pl. a Pongr�cz �ti telep, itt a k�h�zak k�tszob�s lak�saiban tisztvisel�k kaptak �tmeneti sz�ll�st.
Az 1920-as �vek els� fel�ben �llami er�b�l 6545 lak�s �p�lt a f�v�rosban, 94%-a sz�ks�glak�s (3/4 r�sz�k barakklak�s) �s csak 3 telep �s n�h�ny b�rh�z volt a kiv�tel. A f�v�ros teh�t csak nyomorenyh�t�st v�gzett. A h�bor� ut�n a mag�nt�ke a lakb�remel�si �s felmond�si korl�toz�sok miatt nem �p�tett. 19261929 k�z�tt Budapesten k�lf�ldi hitelfelv�telekb�l 1500 f�v�rosi, 2600 banki finansz�roz�s� lak�s �p�lt, melynek {II-271.} csak a fele volt egyszob�s. �gy az �vtized m�sodik fel�ben az �j budapesti lak�s�p�t�s 30%-a m�r k�z�leti beruh�z�s� volt, de 1930-ra ennek v�ge szakadt. Az 1930-as �vek k�zep�ig a f�v�ros egyetlen beruh�z�sa (MABI-k�lcs�nb�l) a k�l�n-k�l�n telkeken �p�lt szoba-konyh�s lak�sokb�l �ll� V�rossz�li telep meg�p�t�se. 1937-ben h�rom kislak�sos b�rh�ztelep k�sz�lt el, k�zt�k az Illatos �ti, 28 m2, egyhelyis�ges lak�sokkal. 1939
1943 k�z�tt Orsz�gos T�rsadalombiztos�t�si Int�zeti (OTI) k�lcs�nnel �s 40 �vi ad�mentess�ggel 1860 kislak�s �p�lt, pl. a Pongr�c �ti telep (20 db h�romszintes h�zban 818 lak�s).
A korszak m�s lak�sform�i k�z�tt kell eml�teni a v�llalati lak�s�p�t�si akci�kat, a munk�skol�ni�kat. F�leg �llami �s k�zs�gi �zemek �p�tettek, pl. a M�V, BSZKRT, ELM�, G�zgy�r. Egy m�sik fontos forma a nyugd�jp�nzt�rak, biztos�t�int�zetek, p�nzint�zetek lak�s�p�tkez�se, illetve p�nz�gyi akci�i. A bankok seg�ts�g�vel 1928-ban alakult meg az Orsz�gos Lak�s�p�t� Hitelsz�vetkezet (OLH), k�tv�nyeinek fel�t a MABI �s az OTI birtokolta. Az Orsz�gos N�p �s Csal�dv�delmi Alap (ONCSA) t�bb mint 10�000 lak�st �p�tett az 1930-as �vekben.
A II. vil�gh�bor� el�tti id�szakig a szoci�lis lak�spolitika Magyarorsz�gon kieg�sz�t� szerepet j�tszott, a mag�nb�rlak�s-�p�t�s hi�nyoss�gait volt hivatva korrig�lni r�szben k�zvetlen lak�s�p�t�ssel, r�szben pedig az egy�nek t�rsul�sainak legk�l�nb�z�bb form�ban t�rt�n� t�mogat�s�val. A szoci�lis lak�sok olcs�bbak voltak a piaci �rn�l. A korszak szoci�lis lak�spolitik�ja egyr�szt sz�ks�glak�sokkal a „szeg�nyek, r�szorultak” megseg�t�s�re, m�sr�szt egyes c�lzott r�tegekre (tisztvisel�k, gy�ri munk�sok stb.) ir�nyult.
A szoci�lis lak�spolitika az �llamszocializmus id�szak�ban. A korai szocializmus gazdas�gpolitikai elk�pzel�sei szerint a lak�sokr�l az �llamnak kell gondoskodnia, a nemzeti j�vedelem lak�sberuh�z�sokra ford�that� r�sz�t k�zpontos�tani kell, �s ezeket az eszk�z�ket (�s a bel�l�k �p�tett lak�sokat) az �llami int�zm�nyeken kereszt�l kell elosztani. A szoci�lis lak�spolitik�t az �llami lak�spolitika v�ltotta fel. A lak�spolitik�t az 19461956 k�z�tti id�szakban a megl�v� lak�s�llom�ny �jraeloszt�s domin�lta. A lak�spolitika arra sz�k�lt le, hogy a lak�s�p�t�si beruh�z�sok visszaszor�t�sa �s a gazdas�g struktur�lis �talak�t�sa (gyors�tott iparos�t�s) miatt az elengedhetetlen lak�sig�nyeket el�g�tse ki. 1953 ut�n a a lak�skoncepci� m�dosult. A politika felismerte, hogy a lak�s�p�t�s a politikai rendszer legitim�ci�j�nak egyik fontos eleme, �s ez a t�rekv�s eg�szen az 1980-as �vek k�zep�ig fennmaradt. A sz�k�s er�forr�sok miatt megjelent a „CS” (cs�kkentett �rt�k�) lak�sok �p�t�s�nek koncepci�ja: az �p�tett lak�sok sz�m�nak n�vel�se �rdek�ben cs�kkenteni kellett a min�s�get. �gy 1954-ben az �p�tett lak�sokon bel�l 4% volt a f�rd�szoba n�lk�li lak�sok ar�nya, ez 1957-re 50%-ra n�tt.
1958-ban meghirdett�k a 15 �ves lak�s�p�t�si programot, amely 1 milli� lak�s �p�t�s�t ir�nyozta el�. Az akkori sz�m�t�sok szerint ez megoldotta volna a mennyis�gi lak�shi�nyt. A tervek szerint a lak�sok 60%-a �llami er�b�l �p�lt volna fel, amelynek technol�giai b�zis�t az 1960-as �vek v�g�n megkezdett h�zgy�ri program szolg�ltatta. Az adminisztrat�v szervek szerepe fokozatosan n�vekedett a lak�sok eloszt�s�ban. 1968-ban az �j �s meg�resedett lak�sok 46%-�t a tan�csok, 37%-�t az �llami szervek (miniszt�riumok, honv�ds�g stb.), 17%-�t a v�llalatok oszthatt�k el. A korszak lak�spolitik�ja azonban deklar�lt c�ljait nem volt k�pes megoldani. A lak�sk�rd�s �s a lak�seloszt�si rendszer is saj�tos ellentmond�shoz vezetett. A legink�bb t�mogatott, ingyen juttatott {II-272.} lak�sok nagyobb h�nyad�t a magasabb st�tus� t�rsadalmi csoportok szerezt�k meg. Az alacsonyabb j�vedelm�, szoci�lisan r�szorul� r�tegek jelent�s r�szben kimaradtak az �llami lak�sell�t�sb�l �s a t�mogat�sokb�l szinte egy�ltal�n nem r�szes�l� saj�t lak�s�p�t�sre, illetve a piaci lak�sv�s�rl�sokra k�nyszer�ltek.
A t�bbcsatorn�s lak�sfinansz�roz�si rendszer. Az 1960-as �vek k�zep�t�l fokozatosan ki�p�lt egy t�bbcsatorn�s lak�shoz jut�si rendszer, megfogalmaz�dott a lak�seloszt�s �jraszab�lyoz�s�nak �s a szoci�lis szempontok figyelembev�tel�nek ig�nye is. Az �j gazdas�gi mechanizmus logik�j�nak megfelel� szab�lyoz�s 1971-es bevezet�sekor ugyan tov�bbra is az �llami lak�sform�k kapt�k a k�ts�gvet�si t�mogat�sok jelent�sebb r�sz�t, de megn�tt a saj�tlak�s�p�t�s �s a piaci lak�s�p�t�s hitelt�mogat�sa. Megjelentek a lak�s�p�t� sz�vetkezetek, amelyek a t�rsash�zakn�l kedvez�bb p�nz�gyi felt�telekkel rendelkez� konstrukci�k voltak. M�g ebben az �vben a lakb�reket l�nyeg�ben els� �zben a szocialista lak�srendszer kialak�t�sa �ta felemelt�k. Az 19731978-as �vekben, kapcsol�d�an a gazdas�gi reform visszafog�s�hoz (a recentraliz�ci�hoz) az �llami t�mogat�sok �jra, a kor�bbin�l is nagyobb m�rt�kben az �llami lak�sszf�r�ra, ezen bel�l a kiemelt lak�sform�kra koncentr�l�dtak. 1975-t�l bevezett�k a t�bbgyermekes programot, amely szerint a lak�shoz jut�si es�ly egyik meghat�roz�ja a gyermeksz�m maradt. Az 1970-es �vek v�g�n a tan�csi lak�shoz jut�s v�rakoz�si ideje �tlagosan 10 �v volt. A lak�sig�nyl�knek eloszthat� lak�sok sz�ma tov�bbra is sz�k volt, kb. 100 ezer ig�nyl�re 9 ezer lak�s jutott.
1980-as �vek nyit�s a piac fel�. Az 1980-as �vek elej�t�l megfigyelhet� volt az �llami szektor v�ls�ga: m�r a lakoss�gi terhek n�vel�s�vel sem volt finansz�rozhat� tov�bb az �llami lak�s�p�t�s a kor�bbi m�rt�kben. A lak�spolitika ez�rt egyre n�vekv� m�rt�kben t�mogatta a mag�nszf�r�t (pl. a kor�bban �llami lak�s�p�t�s c�lj�ra lefoglalt ter�leteket felszabad�tott�k, k�zm�ves�tett�k, telkenk�nt kiosztott�k). Megv�ltozott a saj�tlak�s-�p�t�s helye a lak�s�llom�ny hierarchi�j�n bel�l. Az 1970-es �vek k�zep�t�l kezdve ezek a lak�sok a kev�sb� �rt�kes ter�leteken �p�ltek, de a h�zak m�r j�l felszereltek �s nagy alapter�let�ek voltak. Az �llami lak�s�p�t�s keret�ben l�tes�l� lak�sok sz�nvonala v�ltozatlan, vagy rosszabb volt a kor�bbin�l. Az 1980-as �vekben a v�rosok j� �kol�giai ter�letein megjelentek a piaci lak�s�p�t�si form�k. J� �kol�giai poz�ci�j� ter�leteken, sz�nvonalas lak�sok �p�ltek.
A b�rlak�sszektor, mint szoci�lis lak�s kialakul�sa. A II. vil�gh�bor�t megel�z� id�szakban a magyar lak�srendszerben az �llami tulajdonban l�v� lak�h�zak ar�nya eleny�sz� volt (pl. Budapesten 1% alatti). A mag�nb�rleti szektor igen vegyes t�rsadalmi �sszet�tel� volt, a legt�bb esetben egy-egy lak�h�zon bel�l is keveredtek: a jobb, utcai lak�sokban lak� k�zepes �s magasabb st�tus� csal�dok a rosszabb min�s�g�, udvari lak�sokban lak� szeg�nyebb csal�dokkal �ltek egy�tt. M�r az els� lak�sk�dex (1948) tartalmazta az �n. szocialista b�rlak�sszektor jogi szab�lyoz�s�nak alapvet� elemeit. Els�k�nt a b�rl� v�delm�t kell kiemelni: a b�rleti jog rendes felmond�ssal nem volt megsz�ntethet�, ha m�gis, akkor a b�rbead�nak cserelak�sr�l kellett gondoskodnia; a b�rl�k lak�suk egy r�sz�t alb�rletbe adhatt�k, lak�sukat elcser�lhett�k. M�sik fontos von�s a lak�s�gyi hat�s�g sz�les jogk�re, amely lehet�v� tette, hogy a hat�s�g ig�nybe vehesse �s kiutalhassa a lakatlan vagy elhagyott, a meg�resedett lak�sokat, az �lland� lak�s c�lj�ra alkalmas ny�ri lak�sokat, azoknak a mag�nszem�lyeknek a lak�s�t, akiknek t�bb lak�suk {II-273.} volt, s�t a k�t- vagy t�bbszob�s lak�soknak azt a r�sz�t is, amely meghaladta b�rl�j�nek indokolt lak�ssz�ks�glet�t. Ugyanekkor j�tt l�tre a b�rlak�sok kezel� szervezete a K�z�leti Ingatlan K�zpont, amely az �llami tulajdon�, illetve k�zc�lra hasznos�tott lak�sok felett gyakorolta a kezel�i jogokat.
A b�rleti szektor hat�s�gi kontrollja, egy�ttal fokozatos, „spont�n” �llamos�t�st is jelentett: a h�ztulajdon gazdas�gilag �s politikailag is h�tr�nyoss� v�lt. 1952-ben Magyarorsz�gon nagyar�ny� �llamos�t�st hajtottak v�gre, melynek sor�n minden hatszob�s, illetve ann�l nagyobb ingatlant �llami tulajdonba vettek, �s bevontak a hat�s�gi lak�sgazd�lkod�s kereteibe. Az �llamos�t�s eredm�nyek�nt Budapesten a k�z�ss�gi b�rlak�sok ar�nya 30%-r�l 75%-ra emelkedett, t�bb mint 200 ezer mag�ntulajdon� lak�s ker�lt �llami tulajdonba. Az ekkor kialakul� b�rlak�sszektor legsz�nvonalasabb r�sz�t az �j hatalmi elit, az �llamappar�tus foglalta el, amely a kezdeti id�szakban polg�ri (pl. FIK-felv�s�rl�s), majd k�s�bb er�szakos (kitelep�t�s) eszk�z�kkel „szabad�totta fel” a jobb helyeken l�v� b�rlak�sok egy r�sz�t.
Az �j b�rlak�sok eloszt�s�t az 1970-es �vek elej�ig csak eloszt�si elvek szab�lyozt�k, jogszab�lyok nem. Az 1960-as �vekben az �llami (lak�telepi) lak�seloszt�s a magasabb st�tus� t�rsadalmi csoportoknak kedvezett. Azonban az 1970-es �vek elej�t�l fokozatos v�ltoz�sok k�vetkeztek be a b�rlak�sok eloszt�s�nak rendszer�ben. A lak�telep-�p�t�s t�megess� v�l�s�val, egyre javultak a szoci�lisan r�szorul�k b�rlak�shoz jut�s�nak es�lyei. Ez a fordulat 1983 ut�n felgyorsult. A b�rlak�sok birtokl�sa mintegy t�kek�nt funkcion�lt. Az 1980-as �vek kezdet�n a lak�smobilit�s felgyors�t�sa �rdek�ben bevezett�k a b�rlak�sok visszaad�s�val vagy kisebbre cser�l�s�vel j�r�, egyre n�vekv� �s a piachoz alkalmazkod�, bizonyos esetekben a piaci �rat ir�ny�t� kompenz�ci�t. Ez tov�bb er�s�tette a b�rlak�s, mint t�ke hivatalos elfogad�s�t.
Az 1981. janu�r 1-j�n �letbe l�pett �j jogszab�ly egyik l�nyeges t�rekv�se volt, hogy n�velje a tan�csi lak�sokban �l�k �rdekelts�g�t arra, hogy b�rlak�sukat a tan�csnak adj�k vissza �s mag�ntulajdon� lak�st �p�tsenek vagy v�s�roljanak. A b�rleti jog �rt�k�t az �j jogszab�ly a leadott lak�s haszn�latbav�teli d�j�nak h�romszoros �rt�k�ben hat�rozta meg, de k�tszeres d�j annak is j�rt, aki b�rlak�s�t kisebbre cser�lte a tan�cson kereszt�l. A m�sik jellemz� von�sa a b�rleti szektoron bel�li t�nyleges gyakorlatnak a lak�shaszn�lat feletti b�rl�i jogok kiterjeszt�se volt. A lak�sok alb�rletbe ad�sa, vagy �jabban idegenforgalmi hasznos�t�sa a b�rl� jog�v� v�lt.
Lakb�rek, lak�sfel�j�t�s. A b�rlak�sszektor 1946-os �jraszab�lyoz�sakor alacsony lakb�reket alak�tottak ki. 19491953 k�z�tt is csak 4%-os volt a lakb�remelked�s, szemben a k�zsz�ks�gleti cikkek �r�nak 80%-os emelked�s�vel. A lakb�rek ezut�n csak 1971-ben m�dosultak: az �sszkomfortos lak�sok lakb�re 6 Ft/m2, m�g a komfort n�lk�liek� 2,50 Ft/m2 emelkedett. A k�vetkez� k�zponti lakb�remel�sre 1982-ben ker�lt sor: az �sszkomfortos lak�sok lakb�re 5 �v alatt fokozatosan 15 Ft/m2, a komfort n�lk�liek� 4,50 Ft/m2 emelkedett. Az 1980-as �vek v�g�n a lakb�rek m�g a k�tszeri, 100150%-os emel�s ellen�re is alacsonyak voltak, amit j�l mutat, hogy a csal�dok k�lts�gvet�s�n bel�li s�lya 57% k�z�tt ingadozott.
Az 1950-es �vekben, az akkori gazdas�gpolitik�nak megfelel�en az �llam nem adott t�mogat�sokat a b�rlak�sokhoz, de m�g el is vonta a lakb�rbev�tel egy r�sz�t. Mindez abban az id�szakban t�rt�nt, amikor pl. Budapesten az IKV gondoz�s�ban l�v� lak�h�zak 31%-a teljes, 23%-a r�szleges fel�j�t�sra szorult volna. Az 1950-es �vek v�g�t�l az �llam {II-274.} m�r a k�lts�gvet�sb�l t�mogatta a k�z�ss�gi b�rlak�sszektort. A jelent�s �llami t�mogat�s ellen�re a b�rh�zak �llapota az �llamos�t�s �ta l�nyeg�ben folyamatosan romlott.
A szoci�lis lak�sprobl�ma az 1990-es �vekben. Az 19891990-es rendszerv�lt�s ut�n gyakorlatilag megsz�nt a t�bbcsatorn�s lak�seloszt�si rendszer, az �llami t�mogat�sok re�l�rt�ke cs�kkent, a lak�s�p�t�s visszaesett az 1950-es �vek szintj�re. A rendszerv�lt�s ut�n a b�rlak�sok k�zponti �llami tulajdonb�l �nkorm�nyzati tulajdonba ker�ltek. �vekig tiszt�zatlan volt, hogy az �nkorm�nyzat emelhet-e lakb�rt; az �rt�rv�ny szerint igen, az �rv�nyben l�v� lak�st�rv�ny szerint azonban nem. V�g�l a korm�ny 1993. j�liust�l egy�ves lakb�remel�si morat�riumot rendelt el, amelynek lej�rta ut�n szabadd� v�lt az �nkorm�nyzatok lakb�r-meg�llap�t�si joga. Az 1993. �prilisi lak�st�rv�ny elrendelte a b�rlak�sok megv�s�rl�s�ra val� jogosults�got, ami megsz�ntette a helyi m�rlegel�s lehet�s�g�t. A megv�s�rl�si jogosults�g m�sf�l esztendeje (1994. �prilis 1.1995. november 30.) alatt a b�rlak�s�llom�ny jelent�sen cs�kkent. Budapesten a b�rlak�sok ar�nya, az elad�sok ut�n, az 1990. �vi 49%-r�l 10-12%-ra esett vissza, orsz�gos �tlagban 18%-r�l 5-7%-ra.
A szoci�lis lak�sprobl�m�nak az 1990-es �vek magyar lak�srendszer�ben k�t alapvet� eleme van: 1. a folyamatos lak�skiad�sok a h�ztart�sok j�vedelm�nek jelent�s r�sz�t teszik ki, ezzel m�s, alapvet� sz�ks�gletek kiel�g�t�s�t�l vonnak el forr�sokat (illetve ennek elker�l�s�re a h�ztart�sok egyes d�jak fizet�s�t nem teljes�tik, h�tral�koss� v�lnak); 2. a lak�ssal nem rendelkez� vagy t�rsadalmilag elfogadhatatlan min�s�g� lak�sokban �l�k, alacsony j�vedelm� h�ztart�sok nem k�pesek �n�ll�, illetve elfogadhat� min�s�g� lak�shoz jutni.
A hajl�ktalans�g vagy otthontalans�g �sszetett hi�ny�llapot. A lak�st�l, a folyamatos meg�lhet�st biztos�t� munk�t�l val� megfosztotts�got, a fizikai �s lelki eg�szs�g s�lyos vesz�lyeztetetts�g�t hordozza. Szembet�n� a t�rsadalmi megbecs�l�s hi�nya is. Megk�l�nb�ztethetj�k az effekt�v �s a potenci�lis hajl�ktalan embereket. Effekt�v hajl�ktalanok azok, akik semmilyen biztos, biztons�gos, viszonylag stabil lakhat�si megold�ssal nem rendelkeznek. �jszak�ikat utc�kon, p�lyaudvarokon, parkokban, barlangokban, �res �p�letekben, pinc�kben, kaz�nh�zakban stb. t�ltik. A hajl�ktalans�g vesz�ly�ben �lnek potenci�lis hajl�ktalanok azok, akik jelenleg m�g rendelkeznek valamilyen lakhat�si lehet�s�ggel, de ezt b�rmikor elvesz�thetik �s esetlegesen az utc�ra k�nyszer�lnek (pl. csal�ddal egy�tt �l� lak�stalan fiatalok, alb�rl�k, rossz lak�sban �l�k, j�vedelem n�lk�liek, hosszabb ideig int�zm�nyekben k�rh�z, b�rt�n, munk�ssz�ll� stb. �l�k).
Hajl�ktalans�g a II. vil�gh�bor� el�tt. A hajl�ktalans�g, illetve annak kezel�se nem volt ismeretlen a magyar szoci�lis gondoskod�s t�rt�net�ben �s sokszor k�t�d�tt a szeg�nys�ghez, a szeg�nygondoz�shoz. A hajl�ktalans�g k�zvetlen rendez�s�t szolg�l� jogszab�ly azonban nem volt a k�t vil�gh�bor� k�z�tti jogrendszerben. A 4780/1932. M. E. sz. rendelet szerint hajl�ktalannak tekintett�k azt „…aki k�r�lm�nyein�l fogva k�ptelen arra, hogy mag�nak �s csal�dj�nak lak�st biztos�tson”, tov�bb� azt az egyed�l�ll�t is, aki a munk�ssz�ll� jelleg� elhelyez�s, az alb�rlet vagy az �gyb�rlet d�j�t sem tudta kifizetni. Az �llam, a t�rv�nyhat�s�g vagy a k�zs�g a hajl�ktalanok elhelyez�s�re sz�ks�glak�sokat l�tes�tett. A sz�ks�glak�sok a hajl�ktalan csal�doknak csak eleny�sz� t�red�k�t tudt�k befogadni. T�bbs�g�k {II-275.} nyomortany�kon �s �sszet�kolt b�d�kban, „b�d�v�rosokban” volt k�nytelen letelepedni. 1931-ben a f�v�rosban 8648 ember (2148 csal�d) lakott b�d�- �s kunyh�lak�sokban. Egyed�l�ll� hajl�ktalan ember sz�ks�glak�st nem kaphatott, �gy �ket k�l�nb�z� �jjeli mened�khelyek, menhelyek fogadt�k be. Budapesten 1930-ban 4 menhelyen 773 �gy volt (1898-t�l 1907-ig �lland�an 1100). 1939-ben 2847, 1940-ben 2207 menhelyi �gyon fogadtak r�szorul�kat. 1932. december 24-t�l az �sszes menhelyi �gy ingyenes volt, kor�bban jelk�pes �sszeg�rt lehetett ig�nybe venni azokat. A f�v�rosi menhelyekre a beutal�st a VI. ker. Angyalf�ldi �t 2. sz�m alatt l�v� k�zponti iroda v�gezte. A munkak�pes hajl�ktalanoknak egyhavi ell�t�suk�rt 10 napon �t, napi 6 �rai k�nny�munk�t kellett v�gezni�k azokon a munkahelyeken, amelyeket a ker�leti el�lj�r�s�gok, illetve a f�v�ros kert�szete kijel�lt. Az �jjeli mened�khelyeken minden lak�nak k�l�n fekhelyet, reggelit, eb�det �s vacsor�t adtak. A menhelyeken �ltal�ban este 7 �r�t�l m�snap reggel 6 �r�ig lehetett tart�zkodni.
A menhelyek mellett a v�ros k�l�nb�z� pontjain nappali meleged�k l�tes�ltek, ahol szer�ny �tkez�sben is r�szes�lhettek a r�szorul�k. Budapest n�gy p�lyaudvar�n �s 14 vid�ki �llom�son m�k�d�tt a P�lyaudvari Misszi�. Az 1930-as �vekben kb. 200 karitat�v, szoci�lis egyes�let tev�kenykedett a f�v�rosban. Ezek a szervezetek k�l�nb�z� menhelyeket �s meleged�ket tartottak fenn, �s olcs� lak�sr�l is gondoskodtak.
Ebben az id�szakban a hajl�ktalans�g legf�bb okai a lak�shelyzet megoldatlans�ga, a szeg�nys�g, az alacsony j�vedelem, a munkan�lk�lis�g voltak. A lak�shi�ny mellett a korabeli hajl�ktalans�g okak�nt a hat�s�gi kilakoltat�sok (a lakb�rfizet�s elmarad�sa miatt) is megjel�lhet�k.
A II. vil�gh�bor� ut�ni �vekben helyre kellett �ll�tani a megrong�l�dott szeg�nyh�zakat, szeretetotthonokat. Ez 261 �llami szeg�nyh�z �s szeg�nyszoba, �sszesen mintegy 8000 �gy korszer�s�t�s�t, tov�bbfejleszt�s�t jelentette. 1947-ben 150 szoci�liskonyha m�k�d�tt, ahol k�zel 33 ezer r�szorul�nak biztos�tottak naponta f�tt �telt. A lak�s n�lk�l marad�knak k�t �tmeneti otthonban 500500 f�r�helyen adtak ideiglenes elhelyez�st.
1950 ut�n hivatkozva a munkan�lk�lis�g felsz�mol�s�ra, a dolgoz�k �letsz�nvonal�nak javul�s�ra a magyar jogszab�lyok nem ismert�k el a hajl�ktalan �llapotot, �gy annak megold�si form�i sem ker�ltek sz�ba. Az �llamos�t�sokat k�vet� els� lak�sk�dexig (1953) a lak�s�gyi jogszab�lyok tartalmaztak el��r�sokat a hajl�ktalan emberekre vonatkoz�an, a hajl�ktalans�got teh�t lak�s�gyi probl�m�nak tekintett�k.
A hajdani mened�khelyek k�z�l Budapesten, egyed�l az �dvhadseregt�l �llamos�tott Dobozi utcai sz�ll�son a „Lordok H�z�”-ban maradt meg egy �n. fapados, 16 f�rfi �s 8 n�i f�r�hellyel. Itt els�sorban azok a b�rt�nb�l szabadult emberek h�z�dtak meg, akiknek nem volt otthonuk, csal�di kapcsolataik felbomlottak. A Lordok H�za k�s�bb egyike lett a f�v�ros munk�ssz�ll�inak, ahol sz�mos lak�s n�lk�li ember �lt �vtizedeken kereszt�l.
A hajl�ktalans�g ism�telt megjelen�se. A rendszerv�ltoz�s el�tt Magyarorsz�gon a hajl�ktalans�g probl�m�j�t �vtizedekig elrejtett�k. Az 1980-as n�psz�ml�l�s adataib�l azonban m�r kider�lt, hogy a n�pess�gb�l t�bb mint 360 ezer ember nem lak�sban lakott, ebb�l 191 ezren csecsem�- �s gyermekotthonokban, nevel�int�zetekben, gyermekv�rosokban, di�kotthonokban, tov�bb� 92 ezer ember munk�ssz�ll�kon, barakkokban, alkalmi sz�ll�shelyeken, 60 ezren munkater�pi�s, {II-276.} alkoholelvon� int�zetekben. K�zel 30 ezer olyan embert tal�ltak, akinek a lak�helye �zlet, iroda, gar�zs, pr�sh�z, lak�kocsi, vas�ti kocsi, usz�ly, barlang, kunyh� stb. volt. Lak�sviszonyaik miatt mintegy 200 ezren �ltek a t�nyleges hajl�ktalans�g �llapot�ban.
Az 1982-es munk�ssz�ll�kra vonatkoz� vizsg�latb�l kit�nt, hogy a sz�ll�k mened�kh�z funkci�t t�lt�ttek be. A lak�k �t�d�re volt jellemz�, hogy �lland�an a sz�ll�n laktak. Egy 1987-ben megjelent m�helytanulm�ny 3060 ezerre becs�lte a hajl�ktalan emberek sz�m�t.
A hajl�ktalans�g hazai t�rt�net�ben az 1989-es �v jelentette a fordul�pontot, amikor a hajl�ktalan emberek t�megei v�ltak hirtelen l�that�v�. 1989 febru�rj�ban alakult meg az els� olyan civil t�rsadalmi szervezet, amely a hajl�ktalan emberek �rdekeinek v�delm�t szorgalmazta. A Hajl�ktalanok�rt T�rsadalmi Bizotts�g alap�t�in kereszt�l kapott el�sz�r sajt�nyilv�noss�got a hajl�ktalans�g probl�m�ja.
A hajl�ktalans�gnak okai k�z�l kiemelhet� a sz�ks�glak�sok m�s c�l� hasznos�t�sa, a lak�s�p�t�sek cs�kken�se, az alb�rleti d�jak gyors emelked�se, a hat�s�gi kilakoltat�sok sz�m�nak n�veked�se, a megn�tt lak�sterhek miatti �nk�ntes lak�sfelad�sok, a rohamos elszeg�nyed�s, valamint a munkan�lk�lis�g n�veked�se. Nagy sz�mban tett hajl�ktalann� embereket sz�mos munk�ssz�ll� megsz�n�se, illetve m�s c�l� hasznos�t�sa. A hajl�ktalan emberek fiatalabb gener�ci�j�ban jelent�s a volt �llami gondozottak ar�nya. Az elmaradott telep�l�sekr�l rossz csal�di k�r�lm�nyek k�z�l sz�rmaz�, iskol�zatlan ember f�k�nt munk�t keresve, valamint a mozgalmasabb, nagyv�rosi �let rem�ny�ben hagyja el sz�rmaz�si hely�t, �s v�lik hajl�ktalann�. Az id�sebbek �let�tj�ra a magasabb t�rsadalmi poz�ci�b�l val� lecs�sz�s a jellemz�. K�z�tt�k nagy sz�mban tal�lhat�k kor�bban csal�dos emberek, nagyr�sz�k k�z�pfok� v�gzetts�g�.
A hajl�ktalanell�t�s �jabb k�zponti szab�lyoz�s�ra 1992-ben ker�lt sor. Ett�l az �vt�l ig�nyelhettek normat�v �llami hozz�j�rul�st mind az �llami, mind a civil szervezetek a hajl�ktalan emberek r�sz�re fenntartott sz�ll�shelyek ut�n. Az 1993. �vi III., a szoci�lis igazgat�sr�l �s szoci�lis ell�t�sokr�l sz�l� t�rv�ny szerint „hajl�ktalan az, akinek nincs bejelentett lak�helye, vagy akinek bejelentett lak�helye a hajl�ktalan sz�ll�s”. Ell�t�s szempontj�b�l „hajl�ktalan az, aki �jszak�it k�zter�leten, vagy nem lak�s c�lj�ra szolg�l� helyis�gben t�lti”.
A szoci�lis t�rv�ny hajl�ktalanell�t�si formak�nt a nappali meleged�t, az �jjeli mened�khelyet �s az �tmeneti sz�ll�st nevezte meg. A telep�l�si �nkorm�nyzatokat lakoss�guk sz�m�t�l f�gg�en k�telezte a hajl�ktalan emberekr�l gondoskod� int�zm�nyek l�trehoz�s�ra. 20 ezern�l t�bb lakos eset�n nappali meleged�t, 30 ezern�l t�bb �lland� lakos eset�n �jjeli mened�khelyet �s �tmeneti sz�ll�st is kell l�tes�teni. A n�pj�l�ti miniszter 1994. �vi rendelet�ben k�t �j hajl�ktalanell�t�si forma is megjelent: a hajl�ktalanok (szoci�lis) otthona �s a hajl�ktalanok rehabilit�ci�s int�zm�nye. A csal�dseg�t�s fogalmak�nt kapott helyet alapell�t�sk�nt speci�lis seg�t� szolg�latok n�ven az utcai szoci�lis munka, a szoci�lis inform�ci�s szolg�lat �s a gondoz�si k�zpont int�zm�nye. �tmeneti elhelyez�st az �jjeli mened�khely �s az �tmeneti sz�ll�s ny�jt.
A korm�ny 1995-ben elv�gezte a hajl�ktalanell�t�st v�gz� int�zm�nyek �s szolg�ltat�sok l�tes�t�s�nek, m�k�d�s�nek �s fejleszt�si lehet�s�geinek �tfog� fel�lvizsg�lat�t. 1996 elej�re az orsz�g mintegy 80 telep�l�s�n t�bb mint 6000 sz�ll�shely (50%-a Budapesten) fogadott hajl�ktalan embereket. A sz�ll�shelyeknek csup�n 30%-a az �jjeli mened�khely, vagyis a b�rki sz�m�ra nyitott, �letment� {II-277.} szolg�ltat�st biztos�t� int�zm�ny. A sz�ll�shelyek fenntart�s�ban egyre n�vekszik a nem �llami szervezetek szerepe, 1995-ben a sz�ll�shelyeknek orsz�gosan 38%-�t, Budapesten 49%-�t ezek m�k�dtett�k.
19951996-ban nagyobb szerepet kapott a hajl�ktalan emberek foglalkoztat�s�nak sz�ll�srendszeren bel�li megold�sa is. A hajl�ktalan emberek orvosi rendel�i �s kr�zisfektet�i a szeg�nyorvosl�s els� sz�ntereik�nt jelentek meg.
| N�pesed�spolitika �s n�pesed�selm�let | TARTALOM | T�rsadalombiztos�t�s |