nagyk�zs�g Bihar v�rmegye beretty�-�jfalui j.-ban, (1891) 1259 h�zzal �s 6913 magyar lak., (k�zt�k 5607 helv�t hitv., 811 izrael.); szolgabir�i hivatal, j�r�sbir�s�g, ad�hivatal, a s�rr�ti n�pbank �s t�bbf�le egylet sz�khelye, als�fok� ipariskol�val; van vas�ti �llom�sa, posta- �s t�vir�-hivatala, postatakar�kp�nzt�ra. B. a S�rr�t legn�pesebb s legiparosabb k�zs�ge, csinos v�rosias �p�letekkel. Keleti v�g�n a 15 m. magas �s 3 m. sz�les Csonka-torony omlad�ka a XII. v. XIII. sz.-b�l; hajdan itt p�los kolostor volt. K�zel�ben arany pajzsdudort s k�l�nb�z� bronz, ez�st �s vas r�gis�geket �stak ki.
Nikolajevics Ill�s, orosz utaz� �s orient�lista, sz�letett 1818 jul. 19. a permi korm�nyz�s�gban. A kaz�ni egyetemen a t�rt�net-filologiai tudom�nyokra adta mag�t, beutazta Asztrak�nt �s a kalm�k puszt�kat s 1842-45. a korm�ny megbiz�s�b�l Keletre ment, mik�zben Persi�n, Mezopot�mi�n, kis-�zsi�n, Sziri�n, �s Egyiptomon kereszt�l Konstantin�polyba jutott, ahol egy �vet t�lt�tt. Visszat�rte ut�n 1846. a t�r�k nyelvek tan�r�v� nevezt�k ki a kaz�ni egyetemre, 1848. nyelv�szeti �s etnogr�fiai tanulm�ny-�tra indult, megl�togatta a tat�r f�ldet, Szib�ri�t �s 1852. alaposan tanulm�nyozta Bulgar v�rost. B. 1855 �ta ugyancsak mint a t�r�k nyelv tan�ra a p�terv�ri egyetemen m�k�dik, � szerkesztette a nagy orosz enciklop�di�nak a Keletet t�rgyal� r�sz�t, �re a szt.-p�terv�ri �remgy�jtem�nynek �s val�s�gos �llamtan�csosi rangja van. Ismeri ugyan a Kelet legt�bb nyelv�t, de tanulm�nyaiban m�gis f�k�pen csak a t�r�ks�ggel �s a mongolok t�rt�net�vel foglalkozik. F�bb m�vei orosz nyelven: P�tl�k Kazem B�g t�r�k grammatik�j�hoz (Szt. P�terv�r 1847; n�met�l: Zenkert�l, Lipcse 1848); Keleti �r�k k�nyvt�ra (Kaz�n 1849-1854, 2 k�tet): Utaz�s Dagheszt�nba �s Transzkauk�zusba (u. o. 1850); Persa nyelvtan (u. o. 1853); Recherches sur les dialects musulmans (u. o. 1848-53, 2 k�t.); Utaz�s �szaki Persi�ba (u. o. 1852); Bulgar a Volga mellett (u. o. 1856); A mongolok bet�r�se Oroszorsz�gba (Szt.-P�terv�r 1842-1854, 2 k�t.); A mohammed�n vall�s a civiliz�ci�hoz val� viszony�ban (u. o 1855); A t�r�k faju n�pek k�zmond�sai (u. o. 1856). Kiadta Rasid Eddinnek. A mongolok t�rt�nete c. munk�j�t is oroszul (Szt.P�terv�r 1858-66).
4 foly� Oroszorsz�gban, amelyek k�z�l a leghiresebb az, amely Minszk korm�nyz�s�gban folyik; forr�sa is itt, a Vitebszk fel�li hat�ron van. Nagyobb�ra d�lkeletnek folyik; Boriszovn�l v�lik haj�zhat�v�; m�r f�lebb csatorna szakad ki bel�le a Duna fel�; nagyobb mell�kvizei: Pliszta, Szviszlocs �s Ola. K�r�lbel�l 500 km. hossz� foly�s ut�n Rezsica f�l�tt a Dnjeprbe szakad; partjai minden�tt alacsonyak �s sok helyen mocs�rosak. Vil�gt�rt�nelmi h�rn�vre a franci�knak 1812 nov. 26. �s 28. k�zt megejtett �tvonul�sa folyt�n tett szert. Miut�n I. Napoleon 1812 nov. 13-�n Szmolenszket elhagyta Sztudjanka mellett, 3 �r�nyira Boriszovt�l �-ra, Ebl� gener�lis �ltal a B.-n k�t hidat veretett. Nov. 26. e k�t h�d k�szen volt; Oudinot a 2. hadtest �l�n az egyiken �t is kelt �s egy orosz csapatot Borisszov fel� visszaszor�tott; m�snap Napoleon maga is �tment a g�rdacsapatokkal a h�don; este fel� azonban, mid�n az egyik h�d m�r ism�telten leszakadt, rettenetes tolong�s kezd�d�tt; ez 28-�n, mid�n az oroszok a hidakat �gy�kkal l�vetni kezdt�k, m�g fokoz�dott �s k�zben t�bb ezer ember t�nkre ment. Victor mar�chal azonban az �tsz�r�sen nagyobb sz�m�, h�tulr�l el�nyomul� oroszok ellen a hidat megv�dte; ugyanekkor Csicsagov orosz t�bornok Oudinot �s Ney csapatait el�lr�l rohanta meg, de visszaveretett. 28. esti 9 �rakor v�gre Victor mar�chal is megkezdte az �tkel�st; csak csek�ly �rs�get, de nagysz�mu beteget �s sebes�ltet hagyv�n h�tra, akik, mid�n nov. 29. reggel a koz�kok megjelentek �s Ebl� a hidakat f�lgyujtatta; az oroszok hatalm�ba ker�ltek. 70000 franci�b�l 40000 kelt �t a B.-n, de a k�vetkez� napokon ezek k�z�l is sz�mosan pusztultak el.
az, amely 1797. k�sz�lt �s a Fekete-tengert a Keleti-tengerrel k�ti �ssze. A Berezina foly�t�l k�ndulv�n, a Szergutot, a Szparlya- a Beresto-tavat, az Essza-foly�t �s Lepel-tavat k�ti �ssze. Ez ut�bbib�l az Ulla a D�n�ba folyik. Eg�sz hossza, a foly�kat is belesz�m�tva, 2114 km. f�k�p fausztat�sra szolg�l.
1. kisk�zs�g M�ramaros v�rmegye huszti j�r�s�ban, (1891) 1732 rut�n �s n�met lak., postahivatallal �s postatakar�kp�nzt�rral. - 2. Nagy-B. kisk�zs�g Ung vmegye bereznai j.-ban, (1891) 1607 rut�n, n�met, magyar �s t�t lak. (k�zt�k 470 izrael.); szolgabir�i sz�khely, j.-bir�s�g, t�v�r�val egyes�tett postahivatal, postatakar�kp�nzt�r.
v�ros Csernigov orosz korm�nyz�s�gban, a Berezka mellett, (1886) 11743 lak., akik nagyobb�ra f�ldm�vel�k.
kisk. M�ramaros vmegye huszti j.ban, (1891) 1353 rut�n lak.
ker�leti sz�khely Tobolszk szibiriai korm�nyz�s�gban, a Szoszva mellett egy dombon; hideg, csupa tundr�kkal k�rny�kezett vid�ken, (1885) 2173 lak., akik koz�kok vagy sz�m�z�ttek ut�dai �s hal�szattal, vad�szattal foglalkoznak, meg a bensz�l�ttekkel cserekeresked�st �znek. A XVIII. sz�zad k�zepe �ta sz�m�zet�si helly� tett�k; Mencsikov �s Dolgorukij hercegek itt haltak meg; sirjukat semmi nyom sem jelzi.
helys�g az orosz Perm korm�nyz�s�gban, az Uralban, 17 km.-nyire Jekaterinenburgt�l, (1885) 10189 lak., k�z�ppontja az 1744 �ta ismeretes B.-ij Zavodnak vagyis aranyb�nya-ker�letnek, mely a Pisma, Silovka, Kalinovka foly�k �s a k�t Satas-t� k�z�tt 7�5 km. hosszu �s 4�3 km. sz�les, m�g csak csek�ly r�sz�ben kiakn�zott ter�let. 1887-ben �t b�nya volt m�velve. A Berezovka menti aranymos�k is igen gazdagok.
1. egykori hercegs�g (Ducatus Montensis) a r�gi n�met birodalom vesztf�liai ker�let�ben, a Rajna jobb partj�n, K�ln v�laszt�-, Nassau-Siegen fejedelems�g, Wesztf�lia hercegs�g, Mark gr�fs�g, Kleve hercegs�g �s M�rs fejedelems�g k�zt. Ter�lete: 2975 km2 volt 262000 lak. A n�pv�ndorl�s ut�n a ripu�ri frankok telepedtek meg e helyen. A kereszt�nys�g 700 k�r�l honosodott meg. B. gr�fjainak el�djei Deutz �s Werden ap�ts�gok v�rnagyai voltak. IV. Henrik cs�sz�r idej�ben egy 1101. okiratban B. urai m�r a gr�fi cimet viselik; az els� B.-i gr�f I. Adolf volt. Ennek f�rfi�ga 1222. kihalv�n, B.-et Limburgi Henrik, III. Adolf B.-i gr�f veje kapta meg. 1348. Henrik f�rfi�ga is kihalt; ekkor Gerhard, J�lich herceg�nek fia �r�k�lte; ennek fia II. Vilmos 1380. Vencel kir�lyt�l megkapta a hercegi cimet �s ez�ta B. hercegs�g 1423. I. Adolf J�hlich hercegs�get birtokaihoz csatolta: ez id�t�l kezdve a XIX. sz�zad elej�ig a k�t hercegs�g egyes�lve maradt. 1511-ben III. J�nos Kleve ura �r�kli �ket. 1609 J�nos Vilmos gyermektelen�l halv�n el, B. hercegs�get II. Rudolf Habsburg-birtokk� akarta tenni, de egy koalici� ezt meghius�totta; Brandenburg �s Pfalz-Neuburg urai, az elhunyt herceg legk�zelebbi rokonai kapt�k B.-et; de k�zt�k is csakhamar kit�rt a visz�ly, amelyet az 1614. xanteni egyezs�g sz�ntetett meg; e szerint B. �s J�lich Pfalz-Neuburgnak jutott. 1742-ben B.-et K�roly T�dor v�laszt� a sulzbachi �gb�l 1799-ben pedig pfalz zweibr�ckeni Miksa J�zsef kapta meg. 1806. elfoglalta I. Napoleon, nagyhercegs�gg� tette �s Muratnak adta; 1807. tetemesen megnagyobb�totta; 1808. n�gy d�partementba (Rajna, Sieg, Ruhr �s Ems) osztotta fel (ter. ekkor 17350 km2 volt 878157 l.). Murat a n�polyi kir�lyi sz�kbe emeltetv�n, B. nagyhercegs�get Hollandia kir�ly�nak fia, Bonaparte Lajos kapta meg. A b�csi kongresszus Poroszorsz�gnak it�lte oda. Ma B. ter�lete D�sseldorf �s K�ln k�zigazgat�si ker�letek k�zt oszlik meg. V. �. Koernicke Artur, Gesch. d. B.-schen Amtsverfassung. - 2 B., azel�tt falu, ma Stuttgart k�lv�rosa, (1890) 4324 lak., sz�p g�t templommal, a kir�lyi csal�d egy vill�j�val, g�pgy�rakkal, m�malmokkal �s �sv�nyvizforr�ssal. K�zel�ben van a r�mai stilusban �p�lt Rosenstein villa, sz�p fresk�kkal �s szobrokkal; szint�n a kir�lyi csal�d birtoka. 3. Falu Oberbayern bajor ker�letben a Starnbergi-t� K-i partj�n, (1885) 226 lak., kir�lyi kast�llyal; ez II. Lajos bajor kir�lynak volt kedvelt tart�zkod�si helye, aki 1886 jun 3. innen �lte mag�t a Starnbergi-t�ba; a kir�lyi kast�ly parkj�ban szienitszobor jel�li meg ezt a helyet.