Zics
| Zics | |||
 | |||
| A Sarlós Boldogasszony templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Vármegye | Somogy | ||
| Járás | Tabi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Hranyczka Lászlóné (független)[1] | ||
| Irányítószám | 8672 | ||
| Körzethívószám | 84 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 337 fő (2025. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 21,72 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 15,01 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 40′ 41″, k. h. 17° 58′ 35″46.677950°N 17.976380°EKoordináták: é. sz. 46° 40′ 41″, k. h. 17° 58′ 35″46.677950°N 17.976380°E | |||
 Zics
Pozíció Somogy vármegye térképén
| |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Zics témájú médiaállományokat. | |||
Zics község Somogy vármegyében, a Tabi járásban.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Külső-Somogyban, Tabtól 8 kilométerre délnyugatra fekszik. Központján a Szorosadtól Kapolyig húzódó, a 6508-as és 6511-es utakat összekötő 6516-os út halad végig, nyugati szomszédjával, Nágoccsal a 6523-as út köti össze.
A szomszéd települések: északra (5 kilométerre) Kapoly, keletre (3,5 kilométerre) Somogyegres, délre (3,5 kilométerre) Miklósi, nyugat-délnyugatra (3 kilométerre) pedig Nágocs.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Először 1295-ben említik Zych néven, az 1332-1337. évi pápai tizedjegyzékben pedig már Zics néven volt említve,ekkor már plebániája is volt. 1351-ben a Zicsi nemesek, 1478-tól pedig Zichy György birtoka volt. Az 1536. évi adólajstromban két ily nevű helység is volt: Zicsallya és Zics, melyeknek még 1583-ban is Zichy Rafael, Ferenc és László voltak a birtokosai. Az 1563. évi török kincstári adólajstromban 7 ház található itt, az 1573–1580. években pedig 9 házát írták össze. 1660-ban Zichy István, 1701-1703 körül György és Ádám birtoka volt. 1733-ban báró Zichy Ádám birtoka és mint puszta volt említve. A török hódoltság idején elnéptelenedett falut a 18. században a Zichyek német telepesekkel népesítették be újra.
A 20. század elejének adatai szerint ekkor a községhez tartozott Gyalud-puszta is, amely ugyancsak szerepelt az 1332–1337. évi pápai tizedjegyzékben Golad néven. 1478-tól kezdve Gyalud is a Zichyek birtoka volt, valamint ide tartoztak még Margit-, Tuskós- és Varjak-puszták is, utóbbi Morvay Mihályé volt.
Közélete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Polgármesterei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1990–1992: ifj. Ginder József (független)[3][4]
- 1992–1994: id. Friss Józsefné (független)[5]
- 1994–1995: id. Friss Józsefné (független)[6][7]
- 1995–1997: ifj. Ginder József (független)[8][9][10]
- 1997–1998: Fellinger János (független)[11]
- 1998–2002: Fellinger János (független)[12]
- 2002–2006: Fellinger János (független)[13]
- 2006–2010: Fellinger János (független)[14]
- 2010–2014: Fellinger János (független)[15]
- 2014–2019: Nagy Jenő Józsefné (független)[16]
- 2019–2024: Nagy Jenő Józsefné (független)[17]
- 2024– : Hranyczka Lászlóné (független)[1]
1992. november 8-án időközi polgármester-választást tartottak a településen ifj. Ginder József lemondása miatt.[4][5] 1995. július 30-án ismét választást tartottak a Zicsen, ekkor az 1992-ben lemondott Ginder Józsefet bízták meg a település vezetésével.[8] Az újraválasztott polgármester ezúttal sem töltötte ki a posztját, 1997. márciusi lemondása miatt május 25-én ismét választást tartottak a Zicsen.[10][11]
Népesség
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A település népességének változása:
| Lakosok száma | 361 | 347 | 330 | 298 | 322 | 324 | 328 | 337 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,2%-a magyarnak, 4,6% cigánynak, 3,4% németnek, 0,3% lengyelnek mondta magát (8,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 78,4%, református 3,4%, evangélikus 0,9%, felekezeten kívüli 6,9% (10,1% nem nyilatkozott).[18]
2022-ben a lakosság 82%-a vallotta magát magyarnak, 4,3% németnek, 3,4% cigánynak, 0,6% szerbnek, 0,3% örménynek, 2,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (13,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 44,7% volt római katolikus, 3,4% református, 0,3% evangélikus, 0,9% egyéb keresztény, 0,3% egyéb katolikus, 7,8% felekezeten kívüli (42,2% nem válaszolt).[19]
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Római katolikus templom: Sarlós Boldogasszonynak szentelt, 1786-ból, késő barokk.
- 2019-ben megnyílt falumúzeum
- Zichy-kúria
Díszpolgárai
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Hertelendy Miklós (1879–1962) huszártiszt, gazdasági tanácsos, országgyűlési képviselő.[20]
- Csicsery-Rónay István katonatiszt, vezérkari ezredes, országgyűlési képviselő (1938).[21]
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 "Zics települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2024. június 9. Hozzáférés: 2024. augusztus 12..
- ↑ "Magyarország helységnévtára". Központi Statisztikai Hivatal. 2025. szeptember 30. Hozzáférés: 2025. október 1..
- ↑ "Zics települési választás eredményei" (txt) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1990. Hozzáférés: 2020. február 21..
- 1 2 Lemondott Zics polgármestere. (magyarul) Somogyi Hírlap, III. évf. 213. sz. (1992. szeptember 9.) 3. o. Hozzáférés: 2025. június 27.
- 1 2 Polgármestert választott Zics. (magyarul) Somogyi Hírlap, III. évf. 264. sz. (1992. november 9.) 3. o. Hozzáférés: 2025. június 27.
- ↑ "Zics települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1994. december 11. Hozzáférés: 2020. február 21..
- ↑ Lemondott Zics polgármestere. (magyarul) Somogyi Hírlap, VI. évf. 33. sz. (1995. február 8.) 4. o. Hozzáférés: 2025. június 27.
- 1 2 Választottak Somogyban. (magyarul) Somogyi Hírlap, VI. évf. 177. sz. (1995. július 31.) 1. o. Hozzáférés: 2025. június 27.
- ↑ Voksok két polgármesterre és egy képviselőre: Időközi választások Somogyban. (magyarul) Somogyi Hírlap, VI. évf. 169. sz. (1995. július 21.) 1. o. Hozzáférés: 2025. június 27.
- 1 2 Újabb időközi választásokra készülnek a polgárok: Lemondott Zics első embere. (magyarul) Somogyi Hírlap, VIII. évf. 67. sz. (1997. március 21.) 3. o. Hozzáférés: 2025. június 27.
- 1 2 Új társadalmi polgármester került a két település élére: Zics és Istvándi választott. (magyarul) Somogyi Hírlap, VIII. évf. 120. sz. (1997. május 26.) 1. o. Hozzáférés: 2025. június 27.
- ↑ "Zics települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1998. október 18. Hozzáférés: 2020. május 17..
- ↑ "Zics települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2002. október 20. Hozzáférés: 2020. május 17..
- ↑ "Zics települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2006. október 1. Hozzáférés: 2020. május 17..
- ↑ "Zics települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2010. október 3. Hozzáférés: 2012. január 14..
- ↑ "Zics települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2014. október 12. Hozzáférés: 2020. február 22..
- ↑ "Zics települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2019. október 13. Hozzáférés: 2024. június 17..
- ↑ Zics Helységnévtár
- ↑ Zics Helységnévtár
- ↑ "Az 1939–1944 közti országgyűlés almanachja az Országgyűlési Könyvtár archívumában; online hozzáférés: 2024. január 5" (PDF). 2023. augusztus 15. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2023. október 5..
- ↑ "Az 1939–1944 közti országgyűlés almanachja az Országgyűlési Könyvtár gyűjteményében; online hozzáférés: 2023. október 5" (PDF). 2023. augusztus 15. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2023. október 5..
