Tupandi
| Tupandi | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Brazília | ||
| Állam | Rio Grande do Sul | ||
| Mezorégió | Metropolitana de Porto Alegre | ||
| Mikrorégió | Montenegro | ||
| Alapítás éve | 1989 | ||
| Polgármester | Bruno Junges | ||
| Körzethívószám | 51 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 5029 fő (2022)[1] | ||
| Tszf. magasság | 63 m | ||
| Terület | 59,541 km² | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 d. sz. 29° 28′ 33″, ny. h. 51° 25′ 15″29.475833°S 51.420833°WKoordináták: d. sz. 29° 28′ 33″, ny. h. 51° 25′ 15″29.475833°S 51.420833°W | |||
 | |||
 | |||
| Tupandi weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Tupandi témájú médiaállományokat. | |||
Tupandi egy község (município) Brazília Rio Grande do Sul államában, a Caí folyó völgyében. Népességét 2022-ben 5029 főre becsülték.[2]
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A térség korai lakói guaranik voltak. 1791-ben Antônio Machado de Souza földadományként (sesmaria) szerezte meg a területet a portugál koronától, majd később eladta José Inácio Teixeirának. A Pareci tanyán élő Teixeira 1855-től a Caí folyó jobb partján elterülő birtokot telkek formájában kezdett eladni; az első telkeket a São José do Hortêncioból érkező Pedro Kuhn és Pedro Heck kapták meg. 1856-tól német bevándorlók érkeztek, 1860-ban húsz, 1866-ban már nyolcvan család élt a kialakult településen. 1866-ban kápolnát építettek, 1876-ban megalapították a helyi plébániát, 1879-re pedig felépült a Megváltó Krisztus plébániatemplom.[3]
A helyet kezdetben São Salvadornak nevezték egy Salvador nevű portugál remete tiszteletére, aki a környéki erdőkben élt. 1900-ban Estação São Salvador néven São João de Montenegro kerületévé nyilvánították. 1938-ban Natal, majd 1944-ben Tupandi névre keresztelték.[4]
1916-ban ferences nővérek érkeztek a városba, és 1932-ben megalapították a Szent Ferenc általános iskolát. Évekkel később az iskola az önkormányzat hatáskörébe került, és ma is működik. 1941-ben kórházat nyitottak, de mivel a kis településen nehézségekbe ütközött a fenntartása és az orvosok megtartása, 1963-ban idősotthon lett. 2007-ben az épületet a városi önkormányzat vásárolta meg, amely azóta kulturális és oktatási tevékenységekre használja.[3]
1983-ban Tupandit átsorolták Bom Princípio község alá, annak kerületévé. 1988-ban függetlenedett és 1989-ben önálló községgé alakult.[4]
Leírása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Székhelye Tupandi, további kerületei nincsenek.[4] A község területe 59,5 km2, amelyből 4,5 km2 városi és 55 km2 vidéki terület. A község a Caí völgyében található, 55 kilométerre északra Porto Alegretől. A községközpont tengerszint feltti magassága 62 méter, a község átlagos magassága 190 méter, legmagasabb pontja 500 méter. Éghajlata szubtrópusi.[5] Gazdaságának legnagyobb részét az ipar teszi ki. A turizmus tekintetében úttörő szerepet játszik Rio Grande do Sulban a lakókocsik és lakóautók számára kialakított telephelyek létesítésében, emellett a vidéki turizmus is egyre inkább fejlődik.[6] A városban található a Schoffen-ház (Casa Schoffen), amelyet Gunter Weimer építész az egyik legkisebb létező favázas háznak tart.[3]
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "www.ibge.gov.br/estatisticas/sociais/populacao/22827-censo-demografico-2022.html?edicao=37225". Hozzáférés: 2023. október 24..
- ↑ "Tupandi". IBGE. Hozzáférés: 2023. december 7..
- 1 2 3 "História". tupandi.rs.gov.br. Hozzáférés: 2023. december 7..
- 1 2 3 "História". IBGE. Hozzáférés: 2023. december 7..
- ↑ "Dados gerais" (PDF). tupandi.rs.gov.br. Hozzáférés: 2023. december 7..
- ↑ "Turismo". tupandi.rs.gov.br. Hozzáférés: 2023. december 7..
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Kuhn Braun, Felipe (2019). História de Tupandi. São Leopoldo: Oikos. ISBN 978-85-7843-892-0.
{{cite book}}: Unknown parameter|subtitle=ignored (súgó)
