SARS
 |
Ez a lap vagy szakasz tartalmában elavult, korszerűtlen, frissítésre szorul. Frissítsd időszerű tartalommal, munkád végeztével pedig távolítsd el ezt a sablont! |
 |
| SARS | |
 | |
| BNO-10 | U04.9 |
| BNO-9 | 079.82079.82 |
| Főbb tünetek |
|
| DiseasesDB | 32835 |
| MedlinePlus | 007192 |
 A Wikimédia Commons tartalmaz SARS témájú médiaállományokat. | |
Az új, potenciálisan halálos[1] SARS (angolul severe acute respiratory syndrome, SARS,[2] „súlyos akut légzőszervi szindróma”) emberi légzőszervi betegség, amelyet egy humán koronavírus okoz, tudományos elnevezése SARS-CoV.[3] Az új, kialakulóban lévő emberi fertőző betegségben súlyos alsó légúti betegség dominál, és etiológiailag kapcsolódik egy új koronavírussal (SARS-CoV).[4] Az atípusos tüdőgyulladást okozó kórokozó csak direkt kontaktussal, cseppfertőzés útján terjed, így az Európában és Amerikában előfordult néhány esetet lokalizálták, és a fertőzés nem terjedt tovább.[5]
2002 novembere és 2003 júliusa közt egy csaknem világméretű SARS-járvány az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai alapján 8096 ismert megbetegedést okozott. A betegek 9,6 százaléka, 774 ember meghalt.[6] 2003 elején a Kína Kuangtung tartományából indult járvány hetek alatt szétterjedt és a világ 37 országában okozott megbetegedéseket.[7] Három tényező, a kórokozó erőssége, a beteg immunrendszere, a környezeti tényezők és a fertőző koronavírus dózisa határozta meg a halálos esetek bekövetkeztét, ezért egy jó immunrendszerű fiatal beteg is meghalhatott, ha nagy adag vírussal fertőződött. Néhány orvos meg is halt, akik gyanútlanul, védőintézkedések nélkül vizsgálták az első betegeket.[8]
2003. május 8-ai adatok szerint a halálozási arányszám a legfeljebb 24 éves korosztályokban 1 százalék alatt volt, 25 és 44 év között 6 százalék, 45 és 64 között 15 százalék, 65 felett több, mint 50 százalék.[9] Összehasonlításképp, az influenza esetében a halálozási ráta általában 0,7 százalék körül van (elsősorban az időseket sújtva), de az új törzsek okozta súlyos helyi járványok esetében akár 33 százalékra is emelkedhet.
2003-ban a tudományos vizsgálatok felvetették azt a lehetőséget, hogy három ragadozó vagy vegyes táplálkozású állatfaj is lehetett az új vírus kialakulásának kínai forrása. Amennyiben ez a felvetés beigazolódik, akkor számolni kell azzal, hogy a fertőzés újra át fog kerülni az emberre.[10]
Története
[szerkesztés]
Valószínű SARS-esetek országonként, 2002. november 1. – 2003. július 31.[11]
 Ellenőrzött halálos esetek
Ellenőrzött esetek
Esetek nélkül   |
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ "Coronaviruses Molecular and Cellular Biolog" (PDF). Caister Academic Press. 2007. Hozzáférés: 2020. március 22..
{{cite web}}: Unknown parameter|month=ignored (súgó) - ↑ "Definition of SARS" (angol nyelven). Hozzáférés: 2020. március 22..
- ↑ Thiel V (editor). (2007). Coronaviruses: Molecular and Cellular Biology (1st ed.). Caister Academic Press. ISBN 978-1-904455-16-5.
{{cite book}}:|author=has generic name (súgó) - ↑ J Clin Pathol (2004). "Pulmonary pathological features in coronavirus associated severe acute respiratory syndrome (SARS)". Journal Clinical Pathology. Hozzáférés: 2020. március 1..
{{cite web}}: Unknown parameter|month=ignored (súgó) - ↑ "Amit a SARS-ról tudni lehet /Az atípusos tüdőgyulladás/". Hozzáférés: 2020. február 9..
{{cite web}}: Text "Vital.hu" ignored (súgó) - ↑ "Summary of probable SARS cases with onset of illness from 1 November 2002 to 31 July 2003". WHO. Hozzáférés: 2008. október 31..
- ↑ Smith, R. D. (2006). Responding to global infectious disease outbreaks: Lessons from SARS on the role of risk perception, communication and management. Journal of Social Science and Medicine, 63, 3113-3123
- ↑ Von Veronika Hackenbroch (2003. április 14.). "„Die Besorgnis nimmt zu" Der WHO-Epidemiologe Klaus Stöhr über die Ausbreitung der Lungenkrankheit SARS" (német nyelven). Der Spiegel. Hozzáférés: 2020. március 1..
- ↑ Update 49 - SARS case fatality ratio, incubation period, World Health Organization, 7 May 2003. URL Accessed 17 May 2008.
- ↑ "A SÚLYOS AKUT RESPIRATORIKUS SZINDRÓMA (SARS) ÉS A KÓROKOZÓ VIROLÓGIAI TULAJDONSÁGA, Magyar Tudomány • 2003/08" (PDF). MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA. 2021. október 25. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2020. március 1..
{{cite web}}: Unknown parameter|coauthors=ignored (|author=suggested) (súgó) - ↑ Epidemic and Pandemic Alert and Response (EPR), World Health Organization (WHO)
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Severe acute respiratory syndrome című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
[szerkesztés]- A SARS-járvány kronológiája, index.hu
 |
Az itt található információk kizárólag tájékoztató jellegűek, nem minősülnek orvosi szakvéleménynek, nem pótolják az orvosi kivizsgálást és kezelést. A cikk tartalmát a Wikipédia önkéntes szerkesztői alakítják ki, és bármikor módosulhat. |
