Ugrás a tartalomhoz

Orbán Viktor

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Orbán Viktor
Orbán 2025-ben
Orbán 2025-ben
SzületettOrbán Viktor Mihály
1963. május 31. (63 éves)
Székesfehérvár
Állampolgárságamagyar[1][2]
HázastársaLévai Anikó (1986–)[3]
Gyermekeiöt gyermek:
SzüleiSípos Erzsébet
Orbán Győző
Foglalkozása
Iskolái
Kitüntetéseilásd díjak, elismerések szakasz
A harmadik magyar köztársaság
8. miniszterelnöke
Hivatali idő
2010. május 29. – 2026. május 9.
Helyettes
Köztársasági elnök
ElődBajnai Gordon
UtódMagyar Péter
A harmadik magyar köztársaság 4. miniszterelnöke
Hivatali idő
1998. július 6. – 2002. május 27.
Köztársasági elnök
ElődHorn Gyula
UtódMedgyessy Péter
Politikai pályafutása
PártFidesz (1988–)
Választókerület
  • Pest megyei területi lista (1990, 2006)
  • Fejér megyei területi lista (1994, 2010)
  • országos lista (1998, 2002, 2014, 2018, 2022, 2026)
Orbán Viktor aláírása
Orbán Viktor aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Orbán Viktor témájú médiaállományokat.

Orbán Viktor Mihály (Székesfehérvár, 1963. május 31. –)[4] magyar jogász és politikus, a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség egyik alapítója, elnöke és 1990-től 2026-ig országgyűlési képviselője, majd 1998-tól 2002-ig, valamint 2010-től 2026-ig Magyarország miniszterelnöke. Miután többször is, 2014-ben, 2018-ban és 2022-ben is újraválasztották, 2021 és 2026 között a leghosszabb ideig hivatalban lévő kormányfő volt az Európai Unióban,[5][6] és ő vált a leghosszabb ideig hivatalban lévő magyar miniszterelnökké.[7]

1993 és 2000 között, illetve 2003 óta pártja elnöke.[8] 1992 és 2000 között a Liberális Internacionálé, 2002-től 2012-ig az Európai Néppárt,[9] 2001-től a Kereszténydemokrata Internacionálé egyik alelnöke,[10] 2011-ben, majd 2024-ben fél évig az Európai Unió soros elnökségét vezette.[11]

Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen tanult jogot, majd többedmagával megalapították a Fideszt. Országos ismertséget a rendszerváltáskor, Nagy Imre és társainak újratemetésén elmondott beszédével szerzett.[12][13] 1990-ben, az első szabad választáskor bekerült az Országgyűlésbe, amelynek azóta is tagja. Az 1998-as választással az ország miniszterelnöke lett. Az első Orbán-kormány alatt csökkent az infláció és az államadósság,[14] az ország pedig csatlakozott a NATO-hoz[15]. Koalíciós kormánya a felhalmozódott elégedetlenség miatt azonban 2002-ben megbukott[16] és pártjával nyolc évre ellenzékbe kényszerült. A 2010-es választásokat újra megnyerte és a parlamentben ekkor kétharmados többséget szerzett. Ezt felhasználva a második miniszterelnökségének kezdetén fogadták el az igen kritizált új alkotmányt.[17][18]

Számos kritika is érte a politikáját a migrációs válsággal, a „lex CEU” törvénymódosítással,[19] valamint a koronavírus-járvány magyarországi kezelésével kapcsolatban is.[20]

2010-es miniszterelnökké választása óta számos nyugati és hazai, kormánytól független vezető médium gyakran egy hibrid rezsim vezetőjeként, autokrataként vagy (populista) diktátorként jellemezte.[21] Nem volt valódi diktátor, de aláásta a demokratikus normákat.[22] Egyes politológusok az ún. spindiktátorok közé sorolták.[23]

2010 óta, a kétharmados többségben lévő rendszere alatt élesen bírálták politikáját belföldön és külföldön egyaránt. A választási rendszer megváltoztatása és a civil szervezetek jogköreinek csorbítása, a sajtó- és médiaszabadság megnyirbálása[24] a magyar demokráciaindex jelentős visszaeséséhez vezetett.[25][26] Az általa vezetett politikai elit a lakosság jogi úton legitimált gazdasági és lélektani kizsákmányolását egyik meghatározó hatalomgyakorlási eszközének tekinti.[27][28][29][30][31] Saját elmondása alapján ő egy „illiberális államot épít”,[32] a keleti nyitás politikáját követve szorosabb kapcsolatokat kiépítve többek között Törökországgal, és az EU-rivális Oroszországgal és Kínával.[33] Politikáját a jobboldali populizmus, az euroszkepticizmus jellemzi, továbbá a kritikusok alapján az autoritarizmus, a nepotizmus,[34][35] a korrupció,[36][37][38] a jogállam aláásása.[39] Magyarország lett 2019 táján az EU-n belül az első »részben szabad« ország,[40][41] és 2020 után annak legkorruptabb országa is.[42] Az Európai Parlament 2022-ben hivatalosan is kimondta, hogy az irányítása alatt levő ország már nem teljes értékű demokrácia, hanem egy választási autokrácia hibrid rezsimje.[43] A 2020-as évek elejére Magyarországot számos gazdasági mutatóban már Románia is megelőzte,[44][45] a GKI és az Eurostat alapján 2023-ban az EU legszegényebb országa lett.[46]

Gyakran a keresztény értékek védelmezőjének tartja magát az Európai Unióval szemben, amelyről a közmédiájában azt állítja, hogy az antinacionalista és keresztényellenes.[47] Miközben az EU-t politikai ellenségként ábrázolja,[48][49] az uniós, eurómilliárdos támogatásokat felvette és egy részét a szövetségeseinek vagy családjának juttatta el.[50][51] Az Európai Parlament 2022-es tavaszi ülésén úgy határoztak, hogy erőteljesebben védeni kell az uniós forrásokat, ahol Orbánt név szerint is megemlítették, aki „újraosztja a vagyont belső köre” számára.[52] 2026 tavaszi állapot alapján a korrupció és a jogállamisági problémák miatt több tízmilliárd euró támogatás nagyobb része az ország felé be volt fagyasztva.[53][54]

Származása

Orbán Viktor Mihály a második utónevét apai nagyapja után kapta,[55] aki állatorvossegéd és állattenyésztési brigádvezető volt, és a második világháború után került Alcsútdobozra, ahol gazdálkodással foglalkozott.

Édesapja Orbán Győző (1940) egykori mezőgazdasági üzemmérnök, MSZMP-tag, pártpropagandista,[56][57] ma milliárdos nagyvállalkozó,[58][59] édesanyja Sípos Erzsébet gyógypedagógus-logopédus.

Két testvére van, Orbán Győző (1965) mérnök-közgazdász, vállalkozó és Orbán Áron (1977) vállalkozó. Rajtuk kívül a család nevelte a félárván maradt unokatestvérüket, az újságíróvá lett Vitézy Zsófiát (1967) is.

Gyermekkora

Székesfehérvárott született, gyermekkorát Alcsútdobozon és Felcsúton töltötte, általános iskolába Alcsútdobozon, Vértesacsán és Felcsúton járt. 1977-ben Székesfehérvárra költöztek, ott végezte középiskolai tanulmányait a Teleki Blanka Gimnázium angol nyelvi tagozatos osztályában. Érettségi vizsgáit 1981-ben tette le.

Tanulmányai

Sorkatonaként 1981–82-ben Zalaegerszegen szolgált, majd jogot tanult az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán, ahol 1987-ben diplomázott. Szakdolgozatát a lengyel Szolidaritás mozgalomról írta.[60] 1983-tól diplomájának megszerzéséig volt tagja a Szakkollégiumnak (1985-től Bibó István Szakkollégium). 1984-ben több társával együtt megalapította a szakkollégium társadalomelméleti folyóiratát, a Századvéget. Ezután 1987 és 1989 között Szolnokon lakott, de Budapesten dolgozott a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Vezetőképző Intézetében, ahol 1987 novemberétől 1988 márciusáig szociológus gyakornokként továbbképzések szervezésében vett részt. 1988 áprilisától a Soros Alapítvány támogatásával működő Közép-Európa Kutatócsoport munkatársa volt. 1989 szeptemberétől 1990 januárjáig a Soros Alapítvány ösztöndíjával[61][62] az oxfordi Pembroke College-ban az angol liberális filozófia történetét hallgatta, de tanulmányait az 1990-es magyarországi országgyűlési választás miatt félbeszakította.

Pályafutása

A rendszerváltásig

Politikai pályafutását 14 évesen, Székesfehérváron, gimnáziumi alapszervezeti KISZ-titkárként kezdte, ahonnan egy évvel később eltávolították, mert új alapszervezetet akart létrehozni, illetve a meglévőt Kászonyi Dánielre akarta átnevezni.[63] Gimnáziumi évei alatt ismerte meg a nála két évfolyammal feljebb járó Simicska Lajos későbbi üzletembert, akivel sokáig baráti viszonyt ápolt. Közéleti hozzáállása saját elmondása alapján a honvédségnél eltöltött sorkatonai szolgálat ideje alatt változott meg gyökeresen, ahonnan teljesen más emberként távozott. Korábban a szocialista rendszer naiv és elkötelezett híve volt.[63] Alapító tagja és 1989-ig szóvivője volt az 1988. március 30-án megalakult Fidesznek. 1988 októberétől 1989 októberéig a párt országos választmányának tagja volt. 1989 nyarán az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalócsoportjában képviselte pártját. 1989. június 16-án Nagy Imre újratemetése alkalmából, a budapesti Hősök terén tartott beszédében[64] szabad választásokat és az „orosz csapatok” kivonulását követelte, amivel országosan ismertté vált. 1989 nyarán, a politikai egyeztető tárgyalásokon a Fidesz képviselőjeként – az I/1. Az alkotmánymódosítás kérdései nevű politikai albizottságban – tagja volt az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalócsoportjának. A plenáris üléseken is képviselte pártját.

1990-től 1998-ig

1990-ben a Parlamentben, ellenzéki képviselőként
Fodor Gáborral az 1993-as szárszói találkozón
1997-ben ellenzéki politikusként az Országgyűlésben

1989–1990 között a Soros Alapítvány ösztöndíjával Oxfordban tanult. Professzora a Pembroke Kollégium filozófia professzora, Zbigniew Pelczynski volt.[65] 1990-től lett országgyűlési képviselő. 1992-ben a Liberális Internacionálé alelnökévé, majd 1993-ban a szervezet végrehajtó bizottságának tagjává választották. 1993 májusáig a Fidesz országgyűlési frakcióvezetője volt.

A 1990-es évek elején liberális elveket vallott, a pártja is ebben az időben szorosan együttműködött az SZDSZ-szel. 1994-es megállapítása alapján „a Fidesz nemzeti elkötelezettségű, mérsékelt liberális párt.”[66][67]

Lassan a konzervativizmus felé fordult, és ezzel párhuzamosan pártja strukturális átalakítását, centralizálását szorgalmazta, ezzel a Fidesz eredeti liberális jellegének megőrzését szorgalmazó Fodor Gábor és támogatói neheztelését váltva ki. Ez és az egyéb ellentétek végül Fodor Gábor és társai (többek között Ungár Klára, Hegedűs István, Szelényi Zsuzsanna és Molnár Péter parlamenti képviselők és választmányi tagok) távozásához vezettek.[68] Az új elnöki pozícióba 1993-ban őt választotta a Fidesz kongresszusa, amely 1995-ben a párt nevét Fidesz – Magyar Polgári Pártra változtatta. A párt foglalta el az 1994-es választási veresége után egyre inkább széteső MDF helyét a magyarországi politikai jobboldalon.

Az 1994-es országgyűlési választás után az Országgyűlés Európai Integrációs Ügyek állandó bizottságának elnöke volt, majd az 1996 áprilisában megalakult Új Atlanti Kezdeményezés (New Atlantic Initiative) magyar nemzeti bizottságának elnöke lett. Az 1998-as választás után koalíciót kötött a Magyar Demokrata Fórummal és a Torgyán József által vezetett FKgP-vel, mivel csak az MDF-fel együtt nem tudott volna többségi kormányt alakítani.

Első kormánya (1998–2002)

A szlovák kormányfő Mikuláš Dzurinda (balra), Orbán Viktor (középen) és a bővítésért felelős EU-biztos, Günter Verheugen (jobbra), az esztergomi Mária Valéria híd átadásán, 2001. október 11-én[69]
Deutsch Tamással a Fidesz 2000-es kongresszusán

A Fidesz által vezetett koalíció 1998-as választási győzelmét követően miniszterelnök lett. 1999-ben aláírta Magyarország csatlakozási jegyzőkönyvét a NATO-hoz. 2000-ben lemondott Fidesz-elnöki pozíciójáról. 2000 őszén lemondott a Liberális Internacionálé alelnöki tisztségéről és egyéb vállalt posztjairól, mikortól is pártja hivatalosan is átlépett a konzervatív szemléletű Európai Néppártba. A vezetése alatt álló kormányhoz kötődik számos szociális intézkedés, mint a családi adókedvezmény bevezetése, a diákhitel, a fiatalok otthonteremtésének támogatása, a hazai vállalkozásokat segítő Széchenyi Terv megalkotása, jó néhány szimbolikus beruházás, mint a Magyarországot és Szlovákiát összekötő Mária Valéria híd második világháborús romjaiból való újjáépítése, vagy a Nemzeti Színház felépítése. A sikeres gazdaságpolitikának köszönhetően az államadósság csökkent: 1998 és 2002 között 61%-ról 55%-ra.[70] Azon uralkodó nézettel szemben, amely szerint az ország akkoriban készen állt arra, hogy négy éven belül az eurózóna része legyen, az államadósság 2001 után újra emelkedett, és a költségvetési hiány meg sem közelítette az Európai Unió Konvergenciakritériumai által előírt 3%-os deficit-korlátot (az utolsó évben, 2002-ben 8,9% volt, bár ebben a Medgyessy-kormány választás utáni költekezései is benne vannak).[71]

Az Orbán-kormány erőteljesen javított a költségvetés és az egész gazdaság helyzetén, csökkentette a költségvetés GDP-arányos hiányát – ez a trend a kormányzati ciklus második felében megfordult: 2001-ben 4%, míg 2002-ben már 8,9% volt a deficit mértéke[71] – és az inflációt,[72][73][74] továbbá mind a megelőző, mind az őt követő időszaknál nagyobb GDP-növekedést és alacsonyabb munkanélküliséget sikerült elérni. Tette ezt egyebek között annak árán, hogy kisebb reálbér-növekedést valósított meg, mint az őt követő MSZP–SZDSZ-kormány. Mindennek köszönhetően az ország adósságának minősítése az Orbán-kormány időszakában lényegesen jobb volt, mint akár az előző, akár a rá következő kormányok idején. 2002-ben pártja a parlamenti választáson ellenzékbe szorult, és 4 évnyi jobboldali kormányzás után újra az MSZP–SZDSZ koalíció jött létre.

Ellenzéki vezetőként (2002–2010)

Az Európai Néppárt csúcstalálkozóján, 2010. szeptember

A választási vereséget követően hívta életre a polgári körök mozgalmát, ugyanakkor több mint három éven át nem szólalt fel az országgyűlésben.[75][76]

2002 októbere óta az Európai Néppárt tíz alelnökének egyike. 2003-ban a Fidesz más konzervatív-jobboldali pártok és szervezetek bevonásával szövetséggé alakult, új neve Fidesz – Magyar Polgári Szövetség, amelynek alapszabálya tovább központosította a párt működését, a korábbinál sokkal nagyobb befolyást adva a mindenkori elnök kezébe. A pártkongresszuson Orbán Viktort ismét a párt elnökévé választották.

2006. március 19-én a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség miniszterelnök-jelöltjévé választotta, erről azonban pártja első fordulós választási vereségét követően, április 12-én lemondott, Bod Péter Ákos javára. Május 4-én a pártjával közös listán parlamentbe jutott, ám önálló frakciót alakító KDNP-vel létrehozott frakciószövetség elnökévé választották. (A Fidesz frakciója 141, a KDNP-é 23, a frakciószövetség együttesen 164 tagot számlált.)

Orbán 2006. szeptember 17-én a nyilvánosságra került őszödi beszédre a zavargások és tüntetések megkezdődése után úgy reagált, hogy Gyurcsánynak és kormányának le kell mondania, és ideiglenes, „szakértői kormánynak” kell az ország irányítását átvennie. 2006. október 23-án a Fidesz nagygyűlésén bejelentette a KDNP-vel közös népszavazási kezdeményezést, melyben eredetileg hét kérdés szerepelt. 2007. május 20-án ismét a Fidesz elnökévé választották, így folytatta pártelnöki megbízatását.

2007 tavaszán azt hangsúlyozta, hogy ki kell tartani a “nyugatos Magyarország mellett.”

„A szabadság mindig nyugatról érkezik... Mi az ajtót a nyugatnak kinyitottuk, az oroszoknak, a Szovjetuniónak és a kommunizmusnak meg ajtót mutattunk, és azt üzenjünk a jövőnek, hogy ne engedjék, hogy visszamásszanak az ablakon.” [77]

A 2008. március 9-ei ügydöntő népszavazás után többször fogalmazta meg az előrehozott választás szükségességét, mert szerinte az ország és a gazdaság olyan rossz állapotban van, hogy minél hamarabb el kell kezdeni a szükséges intézkedések meghozatalát.

A 2010-es országgyűlési választáson a Fidesz-KDNP pártszövetség kétharmados többséget szerzett, ennek köszönhetően miniszterelnök-jelöltként lehetősége nyílt másodszor is kormányt alakítani. Pártja Fejér megyei területi listájáról egyúttal parlamenti mandátumot is szerzett.

Második kormánya (2010–2014)

Évértékelő beszédén, a Millenárison
José Manuel Barroso társaságában 2011-ben
Mariano Rajoy és Angela Merkel társaságában, az Európai Néppárt kongresszusán 2012. október 12-én

Orbán Viktort 2010. május 29-én délelőtt az Országgyűlés 261 igen szavazattal, 107 nem ellenében a rendszerváltás utáni kilencedik kormány miniszterelnökének választotta. (Mindhárom ellenzéki frakció nemmel szavazott.) Ezt követően letette hivatali esküjét.[78][79]

2010. június 10-én Orbán Viktor bejelentette a kormány 29 pontos gazdasági akciótervét a gazdaság talpra állítására. Az akcióterv banki különadó bevezetését is tartalmazta. Az elsősorban fideszes megrendelésekből működő,[80] de ezúttal a Heti Válasz megbízásának eleget tevő Nézőpont Intézet 2011 májusában közzétett adatai alapján az emberek Orbán Viktort tartották az elmúlt 20 év legmegfelelőbb miniszterelnökének. Őt követte a rangsorban Antall József, Horn Gyula és Bajnai Gordon holtversenyben, a sort pedig Medgyessy Péter és Gyurcsány Ferenc zárta. A kutatás kimutatta továbbá azt is, hogy egy esedékes választáson a Fidesz-KDNP ismételten kétharmados győzelemhez jutott volna.[81]

A 2014-es országgyűlési választás megint a Fidesz-KDNP pártszövetség győzelmét hozta, így a rendszerváltás óta Orbán Viktor lett az első, aki harmadszorra is megalakíthatta kormányát; egyúttal (részben a választási rendszer módosításának köszönhetően) ismételten kétharmados többséget szerzett. Választási győzelme után tartott első nemzetközi sajtótájékoztatóján Orbán Viktor, eddigi politikája folytatásáról, többek között további rezsicsökkentésről beszélt.[82] Célja a magyarországi energiaárak az Amerikai Egyesült Államokban alkalmazott árszintre csökkentése, valamint a bankadó megtartása, mivel a pénzintézetek azt már beépítették a költségeikbe, és az ezt megelőző évben profitot is tudtak termelni.[83]

Harmadik kormánya (2014–2018)

2014. május 10-én az Országgyűlés 130 igen és 57 nem szavazat mellett választotta ismét miniszterelnökké. Ezzel Wekerle Sándor és Nagy Imre mellett ő lett a harmadik magyar kormányfő, aki harmadszor is kormányt alakíthatott. Az új kabinet megalakulása után elfogadták a reklámtörvényt, amelynek értelmében adót kell fizetniük a médiavállalkozásoknak, a reklámokból származó árbevétel után.

A 2014. július 25-én elmondott tusnádfürdői beszédében meghirdette a liberális demokráciát leváltó illiberális állammodellt: „Az az új állam, amit Magyarországon építünk, illiberális állam, amely nem kizárólag az egyéni érdekekre épít, hanem a közjót tartja a legfontosabbnak és vele együtt tiszteletben tartja a szabadságot, az emberi jogokat, a kulturális értékeket”. Kijelentette, hogy „a munkaalapú társadalom az élősködő társadalmi elit uralmának ellentéte, nem pedig a liberális szabadságjogok felszámolása”.[84]

A 2014. augusztus 15-én adott rádióinterjújában az Oroszország elleni szankciókról azt mondta, hogy „Az a szankciós politika, amit a Nyugat, azaz mi magunk is folytatunk, és aminek a szükségszerű következménye az, amit az oroszok csinálnak, az többet árt nekünk, mint az oroszoknak. Ezt úgy mondják a politikában, hogy lábon lőttük magunkat”.[85] Ugyanott kijelentette, célja „a munka alapú gazdaság kiterjesztése az egész társadalomra, hogy 5 millió adófizető emberrel jellemezhető gazdaságszerkezet legyen Magyarországon”.[86]

Barack Obama, az Amerikai Egyesült Államok elnöke és felesége Orbán Viktorral 2015-ben

2015 nyarán az európai bevándorlás kérdése bekerült a magyar és a külföldi közéleti viták középpontjába, amelynek kezelésére számos megoldási javaslat merült fel. Orbán Viktor 2015. szeptember 4-én tett kijelentése – „Ha nem védjük meg a határainkat, akkor újra és újra tízmilliók fognak jönni Európába” – után, a menekültkérdésben az európai politika egyik főszereplőjévé vált.[87][88][89][90][91]

2015. szeptember 4-én tárgyalóasztalhoz ültek a visegrádi tagállamok, Magyarország, Csehország, Szlovákia és Lengyelország miniszterelnökei, és közös nyilatkozatban deklarálták, hogy a migrációs válság összeurópai probléma, amelyet európai szinten, közös erőkkel kell megoldani. Ennek ellenére előfordult olyan eset, hogy magyar vétó miatt nem jöhetett létre közös megegyezés a migrációs probléma enyhítésére.[92][93]

A Prágában rendezett rendkívüli csúcstalálkozón Orbán Viktor köszönetet mondott Csehország, Szlovákia és Lengyelország miniszterelnökeinek a kinyilvánított szolidaritásért.[94] Október 16-án az Európa Tanács ülésén elfogadott megoldástervezetet, amely a menekültek Törökországban maradását próbálná elősegíteni, félmegoldásnak nevezte.[95]

Orbán Viktor harmadik kormányának és a brüsszeli magyar Állandó Képviseletnek a tevékenysége alapján 2016-ban a Politico hírportál európai kiadása egy komplex kritériumrendszer szerint az EU politikájára legerősebb hatással bíró országok közé tartozónak ítélte Magyarországot is. A portál elemzői Orbán Viktort a hetedik legbefolyásosabb európai politikai vezetők közé sorolták. A vezető csoportban első helyen a német, majd sorrendben a brit, olasz, francia, török, holland, magyar, svéd és dán miniszterelnököt, illetve államfőt jelölték a sorban.[96][97][98] A portál szerint Orbán Viktor az egyik legnagyobb hatású uniós vezető.[99] Az amerikai érdekeltségű portál, a Politico[100] európai kiadású politikai szaklapja[101] azonban megjegyezte, hogy Magyarország kormányának politikai súlyánál lényegesen nagyobb az ország miniszterelnökének a befolyása és hatása az unió politikájára.[102]

A 2018-as országgyűlési választás újból a Fidesz-KDNP pártszövetség győzelmét hozta. A kormánypártok a Parlamentben ismételten kétharmados többséget szereztek.

Negyedik kormánya (2018–2022)

Michael Richard Pompeo amerikai külügyminiszter és Orbán Viktor Budapesten 2019-ben a Miniszterelnökség új székhelyén a budai Várban

2018. május 10-én az Országgyűlés 134 igen és 28 nem szavazat mellett választotta ismét miniszterelnökké. Ezzel ő lett az első magyar kormányfő, aki negyedszerre is kormányt alakíthatott.[103]

2020. november 30-án, minden hivatalban eltöltött idejét összesítve, ő lett a magyar történelem leghosszabb ideig hivatalban lévő miniszterelnöke, megelőzve Tisza Kálmánt.[104] 2021 decemberétől az Európai Unió leghosszabb ideje hivatalban lévő kormányfője lett, ezt a címet 2026 májusáig viselte.

2021 végén a Politico Europe(wd) Európa legbefolyásosabb embereinek éves rangsorában a „felforgatók” kategória 5. helyére tette, kitérve a közelgő 2022-es magyarországi országgyűlési választásra, az „illiberális demokrácia” népszerűsítésére, az Európai Bizottsággal felvállalt konfliktusokra és az Európai Tanácsban vitt konfrontatív stílusára, valamint a lengyel és szlovén kormányok által követett „Brüsszel-ellenes nacionalizmusára”.[105]

A 2022-es országgyűlési választáson a Fidesz-KDNP pártszövetség sorozatban negyedszer is kétharmados többséget szerzett a Parlamentben.

Ötödik kormánya (2022–2026)

2022-ben Moszkvában, Putyinnál
2024 márciusában Brüsszelben, az első nukleáris energia csúcstalálkozón.
Magyar Péterrel, a legerősebb ellenzéki párt vezetőjével az Európai Parlamentben 2024 őszén

A 2022. április 3-i parlamenti választások után első hivatalos útja a Vatikánba vezetett, ahol Ferenc pápa magánkihallgatáson fogadta.[106][107] 2022. május 16-án az Országgyűlés ismét miniszterelnökké választotta.

2022. július 23-án Tusványoson tartott beszédét súlyos kritikák érték.[108] A legnagyobb felháborodást a náci fajelmélethez hasonlított[109][110][111] kijelentése váltotta ki, amelyet többek közt Frölich Róbert főrabbi is elítélt[112]:

„Van az a világ, ahol az európai népek összekeverednek az Európán kívülről érkezőkkel – na, az kevert fajú világ. És vagyunk mi, ahol Európán belül élő népek keverednek össze egymással, mozognak, munkát vállalnak, meg átköltöznek. Ezért például a Kárpát-medencében mi nem vagyunk kevert fajúak, hanem egész egyszerűen a saját európai otthonában élő népeknek vagyunk a keveréke.”

A beszéddel kapcsolatban Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke arra emlékeztette a magyar miniszterelnököt, hogy a faji alapú diszkrimináció ellentétes az uniós értékekkel.[113] Maga Orbán később azt nyilatkozta, hogy elsősorban a kulturális keveredés ellen beszélt, nem faji- és genetikai kérdésről, és felhívta a figyelmet, hogy Jean Raspail francia író ihlette a gondolatait.[114][115]

2022. augusztus 4-én beszédet tartott az amerikai konzervatívok találkozóján (CPAC), amelyen azt mondta, hogy „a globalisták mehetnek mind a pokolba”,[116] majd kérte az amerikai konzervatívokat, hogy fogjanak össze a progresszívek elleni világméretű harcban.[117] Az őt rasszizmussal vádolókat idiótáknak nevezte, és kiemelte, hogy egy keresztény nem lehet rasszista.[118][119] A beszéd után a The Spectator angol konzervatív lap azt írta, hogy a liberális ellenfelei által szidalmazott és becsmérelt Orbán következetesen túlszárnyalta bírálóit, és jelenleg példakép a konzervatívok számára.[120][121]

2022 végén a Politico Europe(wd) Európa legbefolyásosabb embereinek éves rangsorában a „felforgatók” kategória 2. helyére tette. Értékelése szerint Orbán „megtörte Brüsszelt;” a tavaszi választásokon kényelmes többséget ért el, és hiába van hatalmon 12 éve, az európai tisztségviselők nem találnak fogást a számukra rendszeresen fejfájást okozó országon. Ellenállása számos brüsszeli kezdeményezést blokkol, és ezt a helyzetet Oroszország Ukrajna elleni háborúja tovább élezi.[122] A rendszeres vétózása miatt 2024-ban már Magyarország szavazati jogának felfüggesztését követelték az Európai Parlament képviselői.[123]

2024. október 21-én magyarországi történelmi rekordot döntött miniszterelnöksége időtartamával. Ugyanis ezen a napon előzte meg a Magyarországon addig leghosszabb ideig kormányzó miniszterelnököt, Tisza Kálmánt, aki 5258 napig volt folyamatosan miniszterelnök Magyarországon.[124]

2025. április 3-án, miután fogadta Benjámín Netanjáhút, aki ellen a Nemzetközi Büntetőbíróság rendelt el letartóztatást, a kormánya e bírói szervből való kilépést jelentette be.[125] Ez a nemzetközi szerv adott ki korábban körözést és letartóztatási parancsot, ugyancsak háborús bűncselekmények miatt, Putyin orosz elnökre is,[125] akiről a magyar kormány szintén azt nyilatkozta, hogy nem tartóztatnák le.[126]

Újra ellenzékben (2026–)

Bár az országos listán 2026-ban bejutott a parlamentbe, de 2026. április 25-én - tehát még ügyvezető miniszterelnökként - bejelentette lemondását parlamenti képviselői mandátumáról[127] (ezzel 36 év után a mentelmi joga is elveszett). A rendszerváltás óta tartó hagyományt figyelmen kívül hagyva 2026. május 9-én - a leköszönő minisztereivel együtt - távolmaradt Magyar Péter miniszterelnöki kinevezéséről.[128]

Politikája

Orbán Viktor a 2020-as évekre több, egymással összefüggő tényező miatt emelkedik ki a többi EU-s politikus közül, különösen ami a politikai stílust, az ideológiai irányultságot és a politikai túlélőképességet illeti.

Politikai stílus és ideológia

A politikai karaktere és ideológiai iránya élesen elkülöníti az EU-s vezetőktől:

Illeberális / szuveneritás pártoló állammodell: Nyíltan hirdeti az illeberális demokrácia eszméjét, szemben az EU-ban domináns liberális demokráciával. Kiemelt hangsúlyt fektet a nemzeti szuverenitásra, az állam szerepének erősítésére és a hagyományos értékek védelmére, ami gyakran szembemegy az európai fősodorral.[129]

Kultúrharcos retorika: A politikai vitákat gyakran kulturális harcként pozicionálja (pl. migráció, genderkérdések, "Brüsszel" elleni küzdelem), ezzel mobilizálva a konzervatív és vidéki szavazókat, és a nemzeti identitás védelmezőjének állítva be magát.[130][131]

Viszonya az Európai Unióhoz

Az EU-val való kapcsolata a leginkább megosztó pont, ami miatt folyamatosan a figyelem középpontjában áll:

„Brüsszel-ellenes” retorika: Miközben Magyarország az EU tagja, Orbán a retorikájában gyakran kritizálja az Unió vezetését, bürokráciáját és politikáját. Egyszerre próbálja kihasználni az EU-s tagság gazdasági előnyeit, miközben folyamatosan fenntartja az EU-ellenes retorikát.

Vétó politika: Rendszeresen használja a tagállami vétó lehetőségét az uniós döntéshozatali folyamatokban (külügy, költségvetés, szankciók),[132][133] így akadályozza annak munkáját.

Politikai túlélőképesség

Kevés európai vezető mondhat el magáról olyan hosszú hatalomban eltöltött időt, mint Orbán.[134] Ilyen hosszú időt a 21. századi Európában csak az autokrata vezetők tudhatnak maguk mögött (Lukasenka, Putyin).[135]

Először 1998–2002 között, majd 2010 óta megszakítás nélkül kormányfő, ami az egyik leghosszabb hivatali idő az EU-ban. Ez a politikai túlélőképesség és stabilitás önmagában is kiemeli az Unióban.[134]

A rendszerváltás körüli liberális diákvezetőből konzervatív, majd a 2020-as évekre radikálisan jobboldali, szuverenista vezetővé vált.[136][137]

Kétharmados felhatalmazás: A Fidesz vezetésével zsinórban négy parlamenti választást nyert meg kétharmados többséggel (2010, 2014, 2018, 2022), ami példa nélküli az európai demokráciákban, és rendkívüli politikai mozgásteret biztosít számára az alkotmánymódosításhoz is.

Gazdaságpolitika

A gazdaságpolitikájának főbb jellemzői, eredményei (2010–2026) [138][139]
  • 2010 és 2022 között a reálbérek összességében mintegy 70 százalékkal emelkedtek. A bruttó átlagkereset a 2010-es nagyjából 200 ezer forintról 2022-re 460 ezer forint fölé nőtt, miközben a minimálbér ugyanezen időszakban 73 500 forintról 200 ezer forintra emelkedett, vagyis közel a háromszorosára.[140]
  • 2010-ben a lakosság 30–35 százaléka élt a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitett helyzetben, ez az arány 2023-ra nagyjából 20 százalékra csökkent. A szegénységben élők becsült száma ugyanezen időszakban körülbelül 3,5 millióról mintegy 2,3 millióra mérséklődött. A roma foglalkoztatás 2010 és 2022 között nagyjából a kétszeresére emelkedett, ami jelentős javulás a munkaerőpiaci integráció terén.[140][141]
  • A társasági adó mértéke a 2010-es 19 százalékról 9 százalékra csökkent, amivel Magyarország Európa legalacsonyabb társaságiadó-kulcsát vezette be. Emellett több alapvető élelmiszer és szolgáltatás áfakulcsa is mérséklődött, amelyek egy része 5 százalékra esett vissza.[140]
  • A kiemelt társadalompolitikai intézkedések között szerepel a 13. havi nyugdíj visszaépítése, amely több év alatt fokozatosan tért vissza a jogosultak számára. A Nők40 program révén 326 ezer nő mehetett nyugdíjba negyven év munkaviszony után, ami jelentős könnyítést jelentett számukra. A családtámogatási rendszerben pedig meghatározó elem lett az adókedvezmények bővítése és az anyák személyi jövedelemadó-mentessége, amely 2026-ra már egymillió édesanyát érintett.[140][142]
  • 2010 és 2022 között a közbiztonságra fordított állami kiadások több mint a duplájukra emelkedtek, 449 milliárd forintról 992 milliárd forintra. Ugyanezen időszakban a honvédelemre szánt költségvetés is jelentősen bővült: a 2010-es 224 milliárd forintról 2022-re 912 milliárd forintra nőtt, vagyis nagyjából a négyszeresére. A bűnözési statisztikák eközben számottevő javulást mutattak, mivel 2010 és 2020 között 64,3 százalékkal csökkent a regisztrált bűncselekmények száma, ami a közbiztonság érezhető erősödésére utal.[141]
  • A KSH hivatalos közúti statisztikái alapján Magyarország autópálya‑hálózata 2010-ben 1 477 kilométert tett ki, majd folyamatos bővüléssel 2023-ra 1 871 kilométerre nőtt, vagyis ebben az időszakban 394 kilométerrel hosszabbodott meg az ország gyorsforgalmi úthálózata.[143]
  • Unortodoxia és szektoriális különadók: A kormány a költségvetési hiányt nem megszorításokkal, hanem a külföldi kézben lévő szektorok (bankok, energia, kiskereskedelem, távközlés) megadóztatásával igyekezett kezelni.
  • Fogyasztás-alapú adórendszer: Az élőmunkát terhelő adók csökkentése (egy kulcsos, 15%-os SZJA) mellett az EU legmagasabb (27%-os) ÁFA-kulcsát vezették be.[144]
  • Munkaalapú társadalom: A foglalkoztatottak száma 2010-ben körülbelül 3,8 millió fő volt, amely 2023-ra 4,73 millióra emelkedett, tehát mintegy 900 ezerrel nőtt. A 20–64 éves korosztály foglalkoztatási rátája ugyanezen időszakban 62,2 százalékról 80,7 százalékra emelkedett. A munkanélküliségi ráta a 2010 körüli 12 százalékról 2022-re 4 százalék alá csökkent, ami jelentős munkaerőpiaci javulást jelez.[141][140] A szociális juttatások szigorítása mellett a közfoglalkoztatási rendszer kiterjesztésével és a külföldi működőtőke-befektetések támogatásával (pl. autó- és akkumulátorgyárak) ösztönözték a foglalkoztatást.
  • Hazai tőkésosztály építése: Két párhuzamos folyamatból áll. Bizonyos szektorokban a külföldi multinacionális vállalatok visszaszorítása, továbbá az állami megrendelések, a kedvezményes hitelek és a konszolidáció révén egy kormányközeli, ahhoz hű gazdasági elit megerősítése a cél.[145][146]
  • Külső függés csökkentése szemben az új függőségekkel: Bár az államadósság devizaarányát és a lakosság devizahiteleit sikeresen kivezették, a gazdaság rendkívül függővé vált az uniós forrásoktól és a német autóipartól.

Főbb állami beruházások (2010–2026)

Sport és rendezvénylétesítmények

A nagyszabású sport- és rendezvénylétesítmények építését az ellenzéki szereplők és civil szervezetek a rendszerszintű korrupció és a közpénzek irracionális elköltésének szimbólumaiként azonosítottak.[147][148] Az állami nagyberuházások és szerződések gyakran túlárazottak voltak, és a piaci verseny kizárásával valósultak meg.[149] Miközben hatalmas összegeket fordítottak látványberuházásokra, a gazdaság más szektorai, (például az eü, oktatás, innováció, szociális ellátórendszer) súlyos strukturális válsággal szembesültek, amelyek kezelésére kevesebb forrás jutott.[150][151][152][153] A Népszava és a HVG 2018 márciusi cikke és adata alapján lakosságszámra lebontva fejenként, akkori áron mintegy 40 ezer forint közpénz-ráfordítást jelentett az, hogy Orbán vágyálma, fociőrülete teljesüljön.[154] A teljes sportra 2018 tavaszáig 1500 milliárdot költött az Orbán-kormány.[155] Minden egyes magyar állampolgár – a csecsemőtől az aggastyánig – már 2018-ig több mint 150 ezer forinttal járult hozzá a „sportnemzet” álmához. 2014 és 2024 között legalább 27 új stadion épült fel, összesen mintegy 600 milliárd forintnyi közpénzből.[156]

Kulturális és városfejlesztési beruházások
Közlekedési infrastruktúra – utak
  • M4-es autópálya több szakasza (Abony–Fegyvernek, Berettyóújfalu–Nagykereki)
  • M85-ös gyorsforgalmi út Győr–Sopron között (2020–2021)
  • M44-es gyorsforgalmi út Kecskemét–Békéscsaba szakaszai (2019–2021)
  • M30-as autópálya Miskolc–Kassa irányába (2021)
  • M0-s körgyűrű több szakaszának felújítása és bővítése
  • M86 gyorsforgalmi út Szombathely–Csorna
  • M70 kétszer kétsávossá bővítése (Letenye–Tornyiszentmiklós, 2019)
  • M76 első ütemei Zalaegerszeg irányába (2020–2021)
  • M25 Eger–M3 összekötő út (2019)
  • M85 Csorna elkerülő II. ütem (2016)
  • M43 Makó–Csanádpalota (román határ) bővítése (2015)
  • M2 Budapest–Vác bővítése (2019)
  • M15 kétszer kétsávossá bővítése (Rajka–Hegyeshalom, 2019)

A hosszú távú (35 éves) koncessziós szerződéseket gyakran átvilágítás nélkül, a piaci verseny kizárásával kötötték meg. Az Európai Bizottság vizsgálatot is indított a 35 éves, jelentős részben a kormányközeli oligarchák, Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségébe tartozó konzorciumnak (MKIF) adott autópálya-koncesszió miatt, mivel álláspontjuk szerint a konstrukcióval a kormány megkerülte a nyílt közbeszerzési eljárást.[157]

Liszt Ferenc repülőtér

A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 2024-ben került vissza állami tulajdonba, amikor a magyar állam 80%-os részesedést, a francia VINCI Airports pedig 20%-os tulajdonrészt szerzett a Budapest Airport Zrt.-ben[158] A 3,1 milliárd eurós (kb. 1200 milliárd forint) vételár, kiegészülve az 1,44 milliárd eurós hiteltartozással túlárazott volt.[159] Gazdasági elemzők gyakran érvelnek amellett, hogy a magánkézben lévő repülőterek általában hatékonyabban és innovatívabban működnek, mint az állami tulajdonúak.[160] A megtérülés erősen kétséges.[161] Matolcsy György határozottan ellenezte az üzletet a rossz időzítésre, a költségvetési hiányra, a magas árra, a pénzügyi állapotra hivatkozva.[161]

A gazdaság stagnálása (2023–2026)

A 2026 eleji adatok és az Európai Bizottság elemzései alapján Magyarország gazdasági teljesítménye 2022 utolsó negyedéve óta messze elmaradt a közvetlen régiós versenytársakétól [162] (Horvátországtól, a V4 többi országától és Romániától). Míg 2025-ben az uniós gazdaság GDP-nek átlaga 1,5%-kal nőtt, a magyar GDP növekedése mindössze 0,3–0,4% körül alakult, amivel Magyarország az EU utolsó helyezettjei között, a 25. helyen zárt.[163] A 2026 eleji adatok alapján a magyar gazdaság 2022 óta egyfajta „stabil stagnálásban” van,[164][162] aminek több belső és külső oka van:[139][165]

  • Németország gyengélkedése: Mivel a magyar ipar (főleg a járműgyártás) ezer szállal kötődik Németországhoz, a német gazdaság lassulása közvetlenül visszahúzza a magyar GDP-t is.
  • Beruházások visszaesése: A korábbi beruházás-fókuszú stratégia kifulladt. Az állami beruházásokat a költségvetési hiány miatt vissza kellett vágni, a magánberuházásokat pedig a magas kamatok és az bizonytalan gazdasági környezet hátráltatják.
  • Befagyasztott uniós források: A jogállamisági viták miatt visszatartott EU-s pénzek hiánya jelentős tőkét vont el a gazdaságfejlesztéstől. Míg a régiós országok (pl. Lengyelország és Románia) jelentős tőkeinjekciót kaptak az EU-tól, Magyarországon a központi beruházások és a magánszektor fejlesztései is lelassultak a forráshiány és a bizonytalanság miatt.[166][167]
  • Óvatos fogyasztás: Bár a reálbérek nőttek, a lakosság a korábbi magas inflációs sokk után óvatos maradt. Magyarországon volt az EU legmagasabb inflációja (2023. januárban 26% körül tetőzött),[168] ami a szomszédos országoknál sokkal drasztikusabban vetette vissza a lakossági fogyasztást. A jövedelmek jelentős része nem fogyasztásra, hanem megtakarításra ment, ami fékezi a GDP belső motorját.
  • Szerkezeti csapda: A gazdaság egyoldalúan az autógyártásra és akkumulátorokra épített, de ez a szektor globálisan és európai szinten is gyengébben teljesít a vártnál, ami rontja az exportkilátásokat.

Szociálpolitika

Az Orbán-kormány a családpolitikát tette meg kormányzása egyik legfontosabb tartóoszlopának. Az ún. CSOK Plusz és a falusi CSOK keretében állami támogatású, kedvezményes hitelekkel és vissza nem térítendő összegekkel segítik a lakásszerzést. A négy vagy több gyermeket nevelő anyák,[169] majd később a 30 év alatt gyermeket vállaló nők is teljes SZJA-mentességet kaptak.[170][171][172] Az irányvonal alapvetése a demográfiai hanyatlás megfordítása.

Az anyagi támogatások ellenére 2022-től a születésszám ismét csökkenni kezdett, és 2024-2025-ben történelmi mélypontokat látunk a havi születési adatokban.[173] Az elmúlt száz évben nem volt ilyen alacsony a születések száma.

A CSOK és a babaváró támogatás közvetlenül beépült az ingatlanárakba. A kritikusok szerint az állami támogatás nagy részét végül az eladók és az építőipari cégek nyelték be, a fiatalok önálló lakhatáshoz jutási esélyei pedig kifejezetten romlottak.[174] Egy esetleges válás után pedig kamatokkal növelten gyakran visszafizetési kötelezettség keletkezik, mivel nem teljesülnek a támogatás alapfeltételei.[175]

A 2010-es években bevezetett, elsősorban a felsőbb osztályokat támogató – Ferge Zsuzsa szociológus elnevezése nyomán – „perverz” újraelosztási rendszer miatt rendkívül szélesre nyílt a jövedelmi olló.[176][177][178] Ez az állami szociális és egészségügyi ellátórendszer fokozatos leépülésével párhuzamosan rendkívül lecsökkentette a társadalmi mobilizációt a mélyszegénységben élő, a lakhatási és megélhetési nélkülözésük mellett gyakran fogyatékkal élő, illetve tartós betegséggel küzdő rétegek számára.[179][180]

A jogállam leépítése

A 2010–től 2026-ig tartó Orbán-korszak egyik legmarkánsabb folyamata a hatalmi ágak szétválasztásának szisztematikus gyengítése volt. Az alkotmányos manipuláció révén a kormánypárt semlegesítette a demokratikus fékeket és ellensúlyokat, lehetővé téve számára, hogy szövetségesei segítségével pozíciókat szerezzen olyan kulcsfontosságú intézményekben, mint az Alkotmánybíróság, a Nemzeti Bank, a Médiatanács és a Legfőbb Ügyészség.[166] Ennek eredményeként az igazságszolgáltatás függetlensége fokozatosan korlátozódott.[166] Ezenkívül szabályozási intézkedések, valamint fúziók és felvásárlások révén a kormányzat ellenőrzést szerzett a közmédia felett.[166]

A politikai hatalom egyre inkább a miniszterelnök kezében koncentrálódott.[166] A jogszabályok, beleértve a választási és médiatörvényeket is, úgy lettek kialakítva, hogy megszilárdítsák ezt a hatalmat.[166] A kormánypárt az állami intézményeket pártpolitikai célokra használta fel.[166]

A közbeszerzési csalások és az európai uniós források visszaélésszerű felhasználása széles körben elterjedt, az arányok meghaladják az uniós átlagot.[181] Az Orbán-rezsim a közpénzek jelentős részét korrupciós csatornákon keresztül a belső körnek, a barátoknak juttatta.[166] A felügyeleti intézmények, mint például az Állami Számvevőszék, nem hajtottak végre alapvető biztosítékokat, és nem jelezték a korrekciós intézkedések szükségességét. A kormány korrupcióellenes mechanizmusok reformjára vonatkozó ígéretei nagyrészt szimbolikusnak bizonyultak.[166]

A Helsinki Bizottság alapján a 2023 végén hatályba lépett nemzeti szuverenitásvédelmi törvény nemcsak a nem kormányzati szervezetek munkáját és a szólásszabadságot ássa alá, hanem az uniós jog alapvető semmibevételét is tükrözi, és aláássa a hazai emberi jogok védelmét.[166]

A 2014 óta tartott általános választások egyike sem felelt meg az EBESZ által meghatározott normáknak, így azokat „szabadnak, de nem tisztességesnek” minősítették.[166] Az Orbán-rezsim a keleti régió számos más országában tapasztalható rendszereket tükrözte, gyakran a tágabb autoriter trendek egyik európai mintaképének tekintették.[166]

Propaganda

A kormányzati kommunikáció 2010–2026 között egy tudatosan felépített, professzionális és rendkívül erőteljes politikai gépezetet hozott létre. A nemzetközi és hazai politológusok ezt gyakran a "negatív kampány" és az "ellenségkép-gyártás" egyik legintenzívebb európai példájaként említik.[182]

Alapvető célja a választói bázis folyamatos mozgósítása. Ehhez minden ciklusban szükség van egy vagy több jól azonosítható "külső" vagy "belső" ellenségre.

A propaganda egyik fő pillérét a KESMA biztosítja. Ez egy olyan konglomerátum, amely 2025-ben több mint 470 médiumot (újságokat, rádiócsatornákat, Tv-csatornákat, internetes hírportálokat) fog össze, és egységes kormányzati üzeneteket közvetít.[183] A kiemelkedőbb médiaorgánumok közé tartozik a Hír TV, az Origo.hu, a Magyar Nemzet, a Világgazdaság, a Bors. A KESMA messze a legerősebb médiaszereplő Magyarország információs piacán.[183]

A "kormányzati üzeneteket" (propagandát) nem a Fidesz pártkasszájából, hanem "kormányzati tájékoztatás" címszó alatt adófizetői pénzből fizetik, megkerülve a kampányfinanszírozási szabályokat.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal legitimációs keretet ad a kormányt kritizáló médiumok és civilek "idegen érdekűnek" megbélyegzéséhez.[184]

Ellenségkép-gyártás

  • A "Soros-terv" és Brüsszel: Az egyik leghosszabb ideig fenntartott narratíva Soros György, mint háttérhatalmi szereplő és az Európai Unió, mint Magyarország szuverenitását veszélyeztető entitások.
  • Migráció és LMBTQ: A "Stop" kampányok (Stop Migráció, Stop LMBTQ-propaganda) a társadalmi félelmekre építve idegenellenes és kirekesztő üzeneteket közvetítenek, gyakran bűnözőknek vagy a nemzeti kultúra ellenségeinek beállítva ezeket a csoportokat.
  • Az óriásplakátok és a vizuális terror: Magyarország utcaképét évek óta dominálják a hatalmas kormányzati "tájékoztató" plakátok. Az óriásplakátok politikai kérdésekben harsány jelszavakkal és ábrákkal uszítanak, amelyek a félelemkeltésre, idegenellenességre és személyek vagy társadalmi csoportok megbélyegzésére épülnek.[186] Gyakran az Európai Unió politikusai, vezetői és az LMBTQ közösség kerül célkeresztbe. Gyakoriak az olyan megoldások, ahol ellenzéki politikusokat (Magyar Péter, Karácsony Gergely) az EU bábuiként, vagy háborúpárti szereplőkként tüntetnek fel.[185]
A Soros-narratívától az ukrán frontig

A 2010-es évek második felében Soros György személye testesítette meg a „háttérhatalmat”, amely a Fidesz propagandája szerint a nemzetállamok gyengítésére és a migráció ösztönzésére törekszik. (→ Soros-ellenes kampány Magyarországon) Ez a kép hatékonyan mozgósította a választói bázist, mert egy kézzelfogható nevet és arcot adott a félelmeknek. A 2022-es orosz invázió kitörése óta azonban a fókusz eltolódott: a „háborúpárti Brüsszel” és az ukrán kormány (különösen Zelenszkij elnök) vált a fő célponttá.[187][188]

Ukrajna és Zelenszkij, mint ellenpont

A kampánya azt sugallja, hogy Ukrajna és a nyugati hatalmak bele akarják rángatni Magyarországot egy „idegen háborúba”. Ebben a kontextusban Magyarországot a béke pártjaként tüntetik fel, amely egyedül áll szemben a nemzetközi nyomással. Ez a szembeállítás segít a belső gazdasági problémákról (például a pangó gazdaságról, a kiemelkedő inflációról) és a korrupcióról a figyelmet egy érzelmileg telített, biztonságpolitikai kérdésre terelni.[189]

A médiarendszer átalakítása

Orbán 2010-es hatalomra lépése óta szorgosan tevékenykedett, hogy aláássa a médiapluralizmust és a média függetlenségét.[190] A közszolgálati műsorszórást propagandagépezetté változtatták, számos magánkézben lévő médiumot vettek át vagy hallgattattak el.[190] A pártjával szoros kapcsolatban álló oligarchák általi médiumfelvásárlásoknak köszönhetően a Fidesz 2025-ben az ország médiájának 80%-át ellenőrzi.[190]

Dezinformációk

Az Orbán-kormány EU- és Ukrajna-ellenes dezinformációkkal árasztotta el a közéletet és a közösségi médiát,[191][192][193] rekordokat döntve a kiadásokban,[194] miközben a Fidesz által irányított hírmédia Orbánt a magyar emberek védelmezőjeként és Európa kiemelkedő „családbarát” politikájának bajnokaként dicséri.[195]

Orbán Viktor és Magyar Péter az M1 TV-csatorna esti híradójában (2025 febr-dec.)[196]
Orbán ViktorMagyar Péter
Hányszor nevezték meg?31583940
Milyen kontextusban?Szinte kizárólag pozitívSzinte kizárólag negatív
Neve kontextusában gyakran megjelenő szavakBékepárti, családpárti, hazafi, erős miniszterelnökHáborúpárti, hazudozik, Brüsszel embere
Mellette a legtöbbször említett külföldi politikusDonald Trump, a „béke embere”Manfred Weber, a „magyargyűlölő”

Sajtószabadság korlátozása

Az Orbán-kormány a sajtószabadság korlátozásával és a média befolyásolásával több módon él vissza, amely célja a kormányzati üzenetek dominanciájának biztosítása.[197][198]

A legjelentősebb visszásság a gazdasági és tulajdonosi eszközökön keresztül történő ellenőrzés:

  • Központi Médiaalapítvány: A legfontosabb lépés a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) létrehozása volt 2018-ban. Ide csoportosították a kormánypárti oligarchák tulajdonában lévő, több száz média portfóliót (a regionális lapok, a TV- és rádió-csatornák, az online lapok). A kormány nemzetstratégiai jelentőségűvé nyilvánította az alapítványt, így mentesült a versenyhivatali vizsgálat alól.[199] Ez gyakorlatilag egy óriási, központilag irányított, kormánypárti médiabirodalom létrejöttét jelenti.
  • A közszolgálati média pártosodása: A közmédia (MTVA, M1, TV2, HírTV, Kossuth Rádió stb.) vezetését és szerkesztőségi politikáját teljes mértékben a kormánypárti irányvonal határozza meg. Ezeket a médiumokat a nemzetközi szervezetek is a kormány propagandagépezeteként jellemzik,[200][201][202] amelyek szinte egyáltalán nem adnak teret a kritikus vagy ellenzéki nézeteknek.
  • Gazdasági nyomásgyakorlás: A kormánnyal szembeni kritikus média ki van zárva az állami hirdetésekből és reklámokból, miközben a kormánypárti médiumok jelentős állami bevételekhez jutnak. Ezzel gazdaságilag ellehetetlenítik a független szerkesztőségeket, vagy arra kényszerítik azokat, hogy külföldi tulajdonoshoz/befektetőhöz forduljanak.[203]
  • Koncentráció növekedése: A kormányhoz közeli szereplők fokozatosan felvásárolták a magánkézben lévő regionális és helyi lapokat, gyakorlatilag megszüntetve a vidéki független sajtótájékoztatást.[204]

Támogatói és bírálói

Támogatók

Támogatójának és szövetségesének számít az amerikai MAGA-mozgalom és annak feje, Donald Trump[205] és JD Vance. Kiemelhető továbbá Robert Fico szlovák miniszterelnök,[206] Aleksandar Vučić szerb elnök,[207] Benjámín Netanjáhú izraeli miniszterelnök,[208] Janez Janša volt szlovén miniszterelnök,[209] Jair Bolsonaro volt brazil elnök,[210] Marine Le Pen francia és Geert Wilders holland szélsőjobboldali politikusok is.[211][212]

Orbán és a Fidesz tudatosan épített ki szoros szövetségi rendszert azokkal a pártokkal, amelyeket a politikatudomány és a nemzetközi sajtó a szélsőjobboldali, nemzeti radikális vagy populista jobboldali kategóriába sorol.[213][214][215][216] Ezek a szövetségek intézményesültek, ilyen az EP Patrióták Európáért képviselőcsoportja.

A külföldi politikusok (legyenek amerikai republikánusok vagy európai radikálisok) alapvetően az alábbi három okból támogatják őt:

  • Sokak számára Magyarország egy élő kísérlet, ahol Orbán megmutatta, hogyan lehet a gyakorlatban is megvalósítani egy illiberális, keresztény-konzervatív fordulatot.[217][218]
  • Az európai radikális- és szélsőjobboldal (pl. Geert Wilders, Matteo Salvini, Marine Le Pen) szemében Orbán a „határvédelem hőse”.[219][220]
  • Az „Erős Ember” karizmája. Trump és támogatói kifejezetten kedvelik Orbán stílusát: konfliktuskereső, határozott, „törvény és rend” típusú rendszere van.[221]

Bírálók

A demokráciaellenessége,[222][223] autokratizmusa, populizmusa, szélsőjobboldali megnyilvánulásai[224][225] és oroszbarátsága miatt a bírálói között van többek között Ursula von der Leyen EU-s bizottsági elnök,[113][226] Donald Tusk lengyel miniszterelnök,[227] Manfred Weber Néppárti elnök,[228][229] Guy Verhofstadt volt belga miniszterelnök,[230] Petr Pavel cseh elnök,[231] a svéd kormány,[232] Petteri Orpo finn miniszterelnök,[233] Kaja Kallas volt észt miniszterelnök.[234]

Az amerikai demokraták,[235][236] de a republikánusok közül is többen bírálták.[237] Bár Trump és köre rajong Orbánért, az amerikai libertárius és konzervatív körök egy része (pl. a Cato Institute) veszélyes modellnek tartja Orbán rendszerét. Johan Norberg (Cato Inst.) alapján Orbán Magyarországa nem példakép, hanem "figyelmeztető példa" arra, hogyan rombolja le az állami kontroll a szabad piacot és a jogállamot.[238] Orbán rendszere a „haveri kapitalizmus” (crony capitalism) iskolapéldája.[238]

A bírálói között volt Barack Obama [235][239] és Joe Biden [240] volt elnök is.

A bírálatokat általában három fő pontra lehet bontani:

  • Jogállamiság: A konzervatívok egy része szerint a hatalom ilyen szintű központosítása ellentétes a fékek és ellensúlyok elvével.
  • Oroszországgal való szoros kapcsolat: A hagyományos konzervatív politika az erős NATO-ban és EU-ban hisz, amellyel szemben Orbán különutas politikáját elvetik.
  • Gazdasági klientelizmus: A szabad piac hívei szerint a "nemzeti tőkésosztály" építése valójában állami beavatkozás és korrupció.[241][238]

Kapcsolata a sporttal

Több nyilatkozatában is kijelentette, hogy a kedvenc sportága a labdarúgás, amelyet nemcsak néz, hanem korábban játszott is. 11 évesen lett a Felcsúti Egyetértés MGTSZ SE labdarúgója. Gimnáziumi évei alatt a Székesfehérvári MÁV Előre játékosa volt. 1981-ben tagja volt az U18-as bajnokságban bronzérmet szerzett csapatnak. Sorkatonai szolgálata után, 1982 és 1986 között a Medosz-Erdért SE, 1986 és 1988 között a BEAC csapataiban szerepelt.[242] 1999-ben lett az FC Felcsút igazolt játékosa, csatár poszton szerepelt. A 2005–2006-os szezonban lépett pályára utoljára. Játéklehetőséget kapott NB II-es labdarúgó-mérkőzéseken is.[243]

Húszévesen a Szegény Dzsoni és Árnika című filmben egy rablót és focistát alakított (a szereplő nem szólalt meg).[244]

2007 őszén Molnár Csaba vállalkozót váltva ő lett az amatőr labdarúgókat és több más szakágat magába foglaló Felcsút SE elnöke. Programjában elsődlegesnek nevezte az utánpótlás-nevelés fellendítését. Ezenkívül megígérte, hogy a fiatal tehetségek mellett törődni fognak az öregfiúkkal, a lánycsapattal és a női kézilabdacsapattal is.[245] Az utánpótlásképzés megfelelő hátterének biztosítása érdekében nyitották meg a Puskás Ferenc Futballakadémiát, a központot működtető Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványban Orbán is tevékeny szerepet vállal. 2004-ben az ő 150 ezer forintos adományából alapították, és egy hatezer négyzetméteres területet is felajánlott.[246]

Személye körüli konfliktusok

  • 2000-ben riporteri kérdésre válaszolva kijelentette, hogy bár nem készülnek a Huxit-ra, de természetesen „az EU-n kívül is van élet”; a nyilatkozatával kapcsolatban sokan támadták.[247]
  • 2002. február 11-én a Tufts Egyetem díszdoktori címének átvételére különrepülőgépet vett igénybe 32 millió forintért. A baloldalról számos kritikát kapott emiatt.[248]
  • A 2006-os parlamenti választás előtt nem nyilvános, de kiszivárgott tatai felvételen – általa vélt MSZP-példára utalva – a választási szabályok megszegésére és törvénysértésre biztatta támogatóit, illetve elismerte, hogy ő maga is erre készül, amikor a kampánycsendre vonatkozóan a következőket mondta: „Engem is piszkálni fognak, mert az ellenfelet elmarasztalta az Országos Választási Bizottság, hogy telefonon országosan még biztattak szavazási részvételre, de következménye nem lett. Úgyhogy én is biztatok szombaton és vasárnap a talpon maradt összes kerületben az én hangomon megy a szavazásra való felhívás, amiért majd engem elmarasztal az Országos Választási Bizottság, a jogászok meg megvédenek, oszt jónapot.” Az eset miatt politikai ellenfelei az Országos Választási Bizottsághoz fordultak.[249]
  • 2006. október 24-én az Európai Parlament néppárti frakciójának tanácskozásán felszólalásában kijelentette, hogy „az Európai Uniónak világossá kell tennie, hogy nem nyújt segédkezet semmilyen megfontolásból hazug és csaló, a kommunizmus erkölcsi örökségét máig fel nem adó kormányzatoknak”.[250] Bár általánosságban fogalmazott, Eörsi Mátyás SZDSZ-es politikus szerint ezzel gyakorlatilag azt fogalmazta meg, hogy az Európai Unió ne nyújtson anyagi támogatást Magyarországnak. A témában az Eörsi által kezdeményezett bizottsági meghallgatáson Orbán később visszautasította, hogy szavainak ilyesféle értelme lenne.[251]
  • 2008 májusában részleteket szivárogtattak ki egy Kéri László által szervezett, a Filmművészeti Egyetemen megtartott, zártkörű magánbeszélgetésről, amelyen Orbán Viktor is részt vett.[252] A beszélgetés feltételezett szövege szerint Orbán Viktor többek között azt állította, hogy „sokaknak sok minden fog fájni”, hogy a nagy állami beruházásokat – köztük a 4-es metró építését, autópálya-építéseket – felül fogja vizsgálni és le fogja állíttatni. Kéri László cáfolta, hogy a beszélgetés során szóba került volna a metróberuházás leállítása.[253] A Magyar Gárdával kapcsolatban Orbán állítólag kijelentette, hogy úgy fog velük bánni, ahogy Horthy a nyilasokkal: kioszt nekik két pofont, és hazazavarja őket; míg Gyurcsány Ferencet „idiótának”, „bolondnak” jellemezte.[252] Később a Blikknek adott interjúban úgy fogalmazott: „Ha ki is csúszott a számon ilyesmi, nem volt helyes ilyet mondanom. Senkiről sem helyes ilyen durván beszélni.”[254] Állítólag azt is kijelentette, hogy tulajdonképpen nem is akart győzni 2006-ban, mert akkor már tudták, milyen rossz állapotban van a gazdaság.[255] A Szonda Ipsos május 28-án nyilvánosságra hozott, a Népszabadság felkérésére készített felmérése szerint az emberek többsége nem helyesli a nyugdíjak befagyasztását, a 4-es metró építésének leállítását és az autópálya-építések szüneteltetését.[256] Kéri László felháborodottságának adott hangot, hogy a nyolcvanas éveket idéző, törvénytelen titkosszolgálati módszerekkel figyelik meg az általa vezetett Kéri-kört. Az Orbán Viktor részvételével tartott összejövetelről nem akart beszélni, mert az ellenkezne a kör által elfogadott játékszabályokkal, illetve a baloldalról többen üzentek neki, hogy jobb lenne, ha nem részletezné, mi is hangzott el valójában.[257] Orbán nem nyilatkozott a beszéd tartalmával kapcsolatban, de a Hír TV-ben kijelentette, hogy nem bánná, ha a Színművészeti Egyetemen elmondott beszéde megjelenne, mert úgyis mindig annak tudatában beszél, hogy valószínűleg lehallgatják a titkosszolgálatok.[258] Kóka János Orbán „őszödi beszédének” nevezte az esetet, amelyből szerinte kiderült, hogy kormányra kerülése esetén mit tenne a Fidesz.[253]
  • A 2014. július 25-én elmondott tusnádfürdői beszédében[84] megkísérelte az államról való nyilvános beszéd liberális felfogását megváltoztatni a konzervatív értékekre alapozott politikai téziseivel. Szerinte egy újfajta magyar államszerveződés a liberális demokrácia korszaka után – a világon egyébként sok helyen létező – illiberális demokráciák gyakorlata szerint a kereszténység, a szabadság és az emberi jogok értékeit tiszteletben tartva, ismét versenyképessé teheti a magyar közösséget. Kijelentette, hogy a munkaalapú társadalom az élősködő társadalmi elit uralmának ellentéte, nem pedig a liberális szabadságjogok felszámolása. Beszédével kapcsolatban szinte azonnal ellenzéki és külföldi elemzők sajtótámadásainak kereszttüzébe került.[259][260][261][262]
  • 2015. február 6-án és március 8-án az addig a Fideszhez közel álló nagyvállalkozó és médiatulajdonos, Simicska Lajos a közmédiának adott interjúiban válogatott sértésekkel illette Orbánt, valamint több korábbi beosztottját is, mivel médiabirodalmában át akarták venni a hatalmat. Ezen interjúk jelentették a média által csak „Orbán–Simicska-konfliktusként” aposztrofált eseménysorozat kezdetét.[263] Röviddel ezután a Simicska médiatulajdonos érdekeltségébe tartozó Magyar Nemzet, a Hír TV és a Lánchíd Rádió egyes vezetői lemondtak tisztségükről.[264]
  • A miniszterelnök a felcsúti alapítvány által kapott TAO-pénzekről kijelentette, „kommunista beidegződés az, hogy ez közpénz lenne”.[265][266] A bíróság viszont úgy ítélt, hogy a TAO támogatások közpénznek számítanak.[267] 2020 decemberében az Országgyűlés elfogadta az Alaptörvény 9. módosítását, amely többek között meghatározását adta a közpénznek is. Eszerint a TAO már nem közpénz.[268]
  • 2018-ban Orbán Viktor vejével, Tiborcz Istvánnal kapcsolatban az OLAF javasolta a magyar ügyészségnek, hogy indítsanak vizsgálatot, mert kartell és közbeszerzési csalás gyanúja merült fel az általa vezetett, majd később egy ideig általa tulajdonolt Elios Zrt. 2010 utáni tevékenységében. A miniszterelnök a kirobbant botrányról nem kívánt nyilatkozni.[269]
  • A 2019-es európai parlamenti választás kampánya során a választás célját Emmanuel Macron francia köztársasági elnök a maga részéről „populisták és nacionalisták” elleni kereszteshadjáratként pozicionálta, és nyíltan utalt arra, hogy Matteo Salvini olasz belügyminiszter mellett Orbán Viktort tekinti a „sötét erők” európai vezénylő tábornokának. Macron kijelentette: „Nem fogok engedni a nacionalistáknak és a gyűlöletbeszéddel politizálóknak.”[270][271] Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) európai bizottsági elnökjelöltje, arra a kérdésre, hogy nacionalistaként vagy partnerként tekint-e Orbán Viktor magyar miniszterelnökre azt válaszolta, hogy „Orbán Viktor nehéz partner. Hozott néhány olyan döntést, amelyet nem tudok elfogadni, amelyet a frakcióban nem tudunk elfogadni.”[272]

  • A Viktátor a Viktor és a diktátor szavak összetákolásával született szó, amellyel Orbán Viktort illetik magyarországi tüntetéseken[273] és főként nyugat-európai és amerikai médiában,[274][275][276][277][278][279] a politikus autokrata, diktatórikus kormányzási módszerére utalva. Jean-Claude Juncker, aki 2014 és 2019 között az Európai Bizottság elnöke volt, szintén használta a Viktátor gúnynevet Orbán Viktorra.[280] Maga Juncker később tisztázta, hogy nem tartja diktátornak Orbánt.[281]
  • Orbán egyik fő állítása az volt a 2022-es választások előtt, hogy egyedül ő tartja távol Magyarországot az orosz–ukrán háborútól, míg az ellenzék „belesodorja az országot a szomszédban zajló véres háborúba”.[282][283] A másik, széles körben – utcai óriásplakátokon, TV-ben, rádióban, újságokban – terjesztett fő állítása az volt, hogy ellenfele, Márki-Zay csak egy báb, valójában Gyurcsány áll mögötte, ami indokkal aztán a miniszterelnöki vitát is kikerülte.[284]
  • 2022 májusában, választási győzelmét követően Orbán Viktor beszédében kijelentette, hogy „Megvédjük a családokat, megvédjük a rezsicsökkentést!”[285] Alig két hónappal később az Országgyűlés elfogadta azt a törvényt, mely szerint 2022 augusztusától a földgázért hétszeresét, az elektromos áramért pedig dupláját kell majd fizetnie annak, aki az évente felhasználható limitként megállapított (1729 köbméter, illetve 2523 kWh) fogyasztási értékeket meghaladja. (A túllépésük esetén a megemelkedett piaci ár az ezeken felül eső részért fizetendő.)[286][287][288] Ezen felül választási ígéretként pártja, a Fidesz 2022 áprilisában hangsúlyozta, hogy nem lesz megszorítás és lakossági adóemelés.[289] Mindössze három hónappal később megszavazásra került a kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) átalakítása, amely súlyos terheket ró a kisvállalkozókra.[290] Orbán július 15-én már azt nyilatkozta: „Nem fér bele a rezsicsökkentés és a kata változatlanul hagyása”.[291] Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az orosz-ukrán háború és a szerinte elhibázott uniós szankciós politika tehet a kialakult helyzetről.[292]
  • 2025. március 15-én a Nemzeti Múzeum lépcsőjén mondta el az emlékezetes "poloskázós" beszédét. 2016-ban még csupán az ellenzéket dehumanizálta, ezúttal már az összes vele szemben kritikus személyt és csoportot, köztük bírókat, újságírókat és civil szervezeteket.[293][294][295][296] Ezt követően az agresszív közbeszéddel szemben több mint ötszáz pszichológus, pszichiáter és egyéb segítő szakember fejezte ki petíció formájában a tiltakozását.[297]
  • A 2026-os országgyűlési választásokat megelőző kampánykörútjának a győri Széchenyi téren tartott gyűlésén - miután hangsúlyozta a hitet a szeretet és összefogás erejében - indulatosan "ukrán ügynököknek" nevezte a tér szélén őt kifütyülő hallgatóságot.[298]

Díjak és elismerések

Átveszi „Az év embere díj”-at Beata Szydło lengyel miniszterelnöktől 2016-ban, a Krynicai Nemzetközi Gazdasági Fórumon

Külföldi kitüntetések

A boszniai Szerb Köztársaság Érdemrendje (2024)[299]
A Barátság Érdemrend első fokozata (2023)[300]
A Köztársaság Érdemrend első fokozata (2022)[301]
Szeptember 8. Rend (2013)[302]
A Nagy Szent Gergely Rend nagykeresztje (2004)[303]
A Nemzeti Érdemrend nagykeresztje (2001)[304]
A Türk Világ Legfelsőbb Rendje (2024)[305]

Egyházi kitüntetések

Egyéb kitüntetések

Díszdoktori címek

Politikájának kritikája

Magyar Bálint, volt oktatási miniszter 2013-ban megjelent könyve, Magyar polip – A posztkommunista maffiaállam arról írt, hogy az ország maffiaállammá fejlődött, amelyet Orbán politikai-gazdasági klánja irányít. A kétharmados győzelemmel Orbán előtt megnyílt az út a demokrácia rendszerének lebontása és az autokrata politikai pozíciójának intézményesítése előtt.[323]

Jelentősen autokratizálódó (piros és rozsdabarna) vagy demokratizálódó (kék) országok 2010–2020 között. A szürkével jelölt országok lényegében változatlanok.[324]
Az autokratizálódó országok között az USA D. Trump idején.
Politológusok a demokrácia visszaesésében kirívó példának hozzák fel Kelet-Európában Lengyelországot és Magyarországot.[325][326][327][328]
Orbán (jobbról) és Putyin (balról) mint autoriter, nacionalista vezetők, a cenzúra, az idegengyűlölet, a diszkrimináció megtestesítői, Matthias Laurenz Gräff (wd) osztrák művész karikatúráján

A külföldi kritikusai között szerepelt Hillary Clinton korábbi amerikai külügyminiszter,[329] Angela Merkel német kancellár,[330] José Manuel Barroso,[331] és Jean-Claude Juncker,[332] az Európai Bizottság elnökei, továbbá kormányközi és civil szervezetek. Azzal vádolták, hogy antidemokratikus politikát folytat: a magyar sajtószabadság megnyirbálásával, az igazságszolgáltatás és a jegybank függetlenségének csökkentésével; az ország alkotmányának módosítása révén a saját hatalmának bebetonozásával, az LMBT-jogok csökkentésével; továbbá korrupcióval és nepotizmussal.[333][334][335][336][337]

Még az Obama-kormányzat idején írta a The Washington Post, hogy látják mit forgat Orbán a fejében: „a szabad véleménynyilvánítás szigorú visszaszorítását és állami irányítású gazdasági populizmust…” A politikai rendszere „nem sokban különbözik attól a tekintélyelvű nacionalizmustól, amelyet a gonosztevők és sarlatánok gyakoroltak a 20. század folyamán – ideértve Magyarország nácibarát II. világháborús rezsimjét is… Az Uniónak (EU), amely 20 milliárd dolláros támogatást ígért Magyarországnak a következő hét évben, világossá kell tennie, hogy a tagországok nem élhetnek a tagság előnyeivel, miközben megsértik a véleménynyilvánítás és a jogállamiság szerződéses kötelezettségvállalásait. Az Egyesült Államoknak is le kell csökkentenie a kapcsolatait Orbán úr kormányával. Orbán úr kizárta magát a demokratikus Nyugatból; őt és kormányát ennek megfelelően kell kezelni.”[338] A hivatalban levő Obama Kínával és Oroszországgal együtt azon országok közé sorolta be Magyarországot, ahol korlátozzák a civil társadalom működését.[239] Ebben az évben a volt amerikai elnök, Bill Clinton pénzéhesnek és hatalommániásnak nevezte Orbán Viktort.[339][340][341]

2018-ban a német Osteuropa (Kelet-Európa) folyóiratban jelent meg egy tanulmány, Der Stürmer - Der Aufstieg des Viktor Orbán (A csatár, Orbán Viktor felemelkedése) címmel, amely arról ír, hogy Orbán a 1990-es évek elején még liberális volt, ma viszont a keresztény Nyugat védelmezőjeként tünteti fel magát, és nacionalista mozgósítást folytat az EU ellen. Az oligarchákkal ápolt barátsága, amely ma a rezsimjének gerincét képezi, részben még diákkorára nyúlik vissza. A taktikája megmaradt azóta, amikor 1989-ben a politikai színtérre lépett: konfliktusokat szít, ahol a saját feltételeit diktálja és magát az általa uralt magyar médiában győztesként ábrázolja.[342]

A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel, többek közt, hogy a kormány politikai befolyást gyakorol a médiára, és a magas szinten levő államhivatalnokok által elkövetett korrupciós ügyek többnyire nincsenek kivizsgálva.[343][344]

A politikai témával foglalkozó tekintélyes napilap, a Politico 2020-as cikke alapján Magyarország már nem demokrácia.[345] Az amerikai központú Freedom House nevű civil szervezet, amely a demokrácia helyzetének kutatásával foglalkozik, leminősítette Magyarországot,[346] a Balkánnal (Szerbiával, Albániával) egy csoportba sorolva, megállapítva, hogy az ország tovább távolodott a szilárd demokratikus európai országoktól. A jelentés alapján 2010-2020 között Magyarország helyzete romlott a legtöbbet az európai országok között, lecsúszva a hibrid, átmeneti rezsimek közé, ahol már törékenyek a demokratikus intézmények.[347]

A New York Timesban 2022 januárban és februárban megjelent cikkek alapján Orbán az évek során a sajtószabadságot korlátozó új médiatörvényt fogadott el, átalakította az ország igazságszolgáltatási rendszerét, leváltotta a Legfelsőbb Bíróság vezetőjét, és a bíróságok felügyeletére a kormánypárt prominens Fidesz-tagjának felesége által vezetett hivatalt hozott létre,[348] miközben az EU anyagi támogatásával folyamatosan építi ki illiberális államát, a hazai sajtóorgánumával együtt ássa alá az európai szövetségbe vetett bizalmat.[349]

A Kijevben élő magyar közösség nem hivatalos vezetője, Tompa Tibor 2024-es nyilatkozata alapján Orbán kognitív disszonanciában szenved, aki azt hiszi, hogy tud valamit, de ellentmond önmagának. Véleménye alapján Orbán az egyetlen újfasiszta vezető az egész Európai Unióban, aki a történelem szemétdombjára való.[350][351]

Autokrácia

Körösényi András,[352] az ELKH (ma: HUN-REN) Politikatudományi Intézetének professzora alapján Orbán rendszere nem jogállam, hanem egy autoriter hatalom demokratikus legitimációval.[353] Ugyanakkor elutasítja a populizmus és hibrid rezsim fogalmait az Orbán-rendszer leírására. Ezek helyett a plebiszciter vezérdemokrácia Max Weber-i modelljét javasolja használni.[354]

Nyugaton, mint autokrata vezetőt, gyakran Viktátor néven emlegetik,[355] 2015-ben Jean-Claude Juncker is ezzel a névvel illette,[280] és azóta is így utal rá cikkében több nyugati sajtótermék is.[279][356] Juncker később tagadta, hogy diktátornak tartaná Orbánt.[281]

Egyes nyugati politikusok, politikai elemzők, köztük Joe Biden szerint Magyarország (Lengyelországgal együtt) a totalitárius rendszerek felé halad,[357] ahol a „dzsungel törvénye” váltotta fel a jogállamiságot.[358]

2020-ban a német Michael Wech rendezésében Hello, Dictator – Orbán, die EU und die Rechtsstaatlichkeit („Üdv, diktátor – Orbán, az EU és a jogállamiság”) címmel jelent meg egy másfél órás dokumentumfilm, amely Martin Schulz szavaival úgy indul: „Formálisan demokrácia, az alkotmányos valóságban autoriter állam”. A film bemutatja, hogy az országban szabad választásokat tartanak ugyan, de a választások nem korrektek, mert az ellenzék számára a közmédiában nem biztosítanak helyet, a független televízió- és rádióadókat felszámolták.[359]

A Der Spiegel, Németország egyik legbefolyásosabb lapja 2021. decemberi cikkében arról ír, hogyan lett Magyarország kelet-európai éltanulóból páriává, és hogyan alakítja Orbán egypárti autokráciává az országot, „ahol perverz játékot játszik azzal, hogy úgy tesz, mintha polgári demokrácia lenne”. Az EU-nak pedig nincs elég eszköze ennek ellensúlyozására.[360]

2023 februárjában, Tel-Avivban a helyi kormány ellen tüntető több százezres tömeg – akik szerint az aláássa a demokráciát – olyan hatalmas transzparenst vitt magával, ahol autokrata vezetőket ábrázoltak, mint Vlagyimir Putyin orosz elnököt, Homeini iráni ajatollahot, Erdoğan török elnököt, Netanjáhú izraeli miniszterelnököt, s mellettük Orbán Viktor arcképe is látható volt.[361][362]

Korrupció, oligarchák

Antal Attila Orbán bárkája című könyvében arról ír, hogy az Orbán-rendszer jellemzője a közpénzek magánpénzekké való transzformálása, amely rendszer kiépítette a nemzeti nagytőkések újfeudális világát, amelynek közepén a miniszterelnök és saját családi, üzleti érdekeltségei foglalnak helyet. A nemzeti tőkések legnagyobb hányada a rendszer által „legyártott” oligarchia, így mindenekelőtt az Orbán Viktorhoz legközelebb álló Tiborcz István, illetve Mészáros Lőrinc és családja, továbbá (a 2010-es években) Garancsi István, Habony Árpád, Hernádi Zsolt, Matolcsy György és fia, Matolcsy Ádám, Szíjj László és 2015-ig Simicska Lajos.[363][364]

Mészáros Lőrinc, aki a Forbes alapján 479,4 milliárd forintos vagyonával 2021-ben Magyarország leggazdagabb embere,[365] Orbán iskolatársa és az Orbán Viktor által alapított Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány elnöke volt. A 2010-es kormányváltást követően évente duplázódott meg a vagyona, gyakran nyer a közbeszerzéseken és a földpályázatokon, de a trafikbizniszbe is belevágott, rendkívül előnyös koncessziókkal.[366][367][368][369] Anyagi gyarapodása és Orbán Viktorral való kapcsolata miatt Orbán strómanjaként emlegetik.[370] Mészáros a strómanozás miatt perelt,[371] de a pert elvesztette.[372]

Veje, Tiborcz István a semmiből lett nagyon rövid idő alatt milliárdos.[373] 2019-re 35 milliárdos vagyonával már a 100 leggazdagabb magyar közé került.[374] Az úgynevezett Elios-ügy Orbán 2010-es hatalomátvétele óta az egyik legbotrányosabb korrupciós ügy volt. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) vizsgálatot indított, és az még tartott, amikor Tiborcz kilépett a cégből és eladta a részvényeit. A nyomozást a magyar rendőrség 2016-ban lezárta, "bűncselekményre utaló jelet nem találva".[375]

A Financial Times 2017-es cikke Putyin oligarchiáihoz hasonlítja a magyar elitet, azzal a különbséggel, hogy utóbbinak a vállalkozásai jórészt az EU-támogatásokból élnek. Megemlíti Orbán gyerekkori barátjának, Mészáros Lőrincnek a hirtelen meggazdagodását is, az állami szerződések elnyerésének köszönhetően.[376]

A francia Le Figaro 2020 végi cikkében azt állította, hogy a magyar elit az elsikkasztott Európai Uniós támogatásokból és a közbeszerzésekből él.[377]

Az Európai Csalás Elleni Hivatal jelentése alapján 2020 körül Magyarország vezette az uniós pénzekkel történő csalások listáját.[378]

A The New York Times Orbán politikai rendszerét kleptokráciának nevezte, amely az ország vagyonának egy részét részben a saját zsebébe, részben a hozzá közel álló emberek zsebébe tünteti el. Megemlíti azt is, hogy amikor egy kormányprogramot hozott létre, hogy ösztönözze a földvásárlást a gazdák támogatása érdekében, annak egyik feltűnő haszonélvezője a felesége volt.[379][380]

A német SWR 2021. augusztusi, mintegy fél órás adásában arról szól, hogy az EU akaratán kívül segített finanszírozni a magyarországi oligarchákat; Orbán ugyanis ügyesen kihasználja az uniós forrásokat, hogy segítse híveit brüsszeli támogatásokhoz jutni. A támogatásokat Orbán hívei folyamatosan kapták – míg a sok más gazdálkodó nem kapott semmit. Az egykor állami termőföld nagy része ma már az Orbánhoz hű vállalkozók vagy hozzátartozóik kezében van, akik bizonyos feltételek mellett jogosultak uniós támogatásokra is. Az oligarcha klánba tartozik a miniszterelnök családja is, ahol az apját, Orbán Győzőt is megemlítik.[381]

Az Európai Parlament 2022-es márciusi ülésén európai parlamenti képviselők olyan előterjesztést nyújtottak be, amely erőteljesebben hivatott védeni az uniós forrásokat az oligarchákkal szemben. Név szerint is megemlítették Orbán Viktort, aki az „agrártámogatással központosítja és újraosztja a vagyont belső köre számára”.[382]

A német DGAP (wd) külpolitikai agytröszt alapján a Fidesz a 2022-es választások előtt a „gyurcsányozós” kampányra helyezte a hangsúlyt, hogy elhomályosítsa Magyarország gazdasági nehézségeit és a korrupciós botrányokat.[383]

A Transparency International 2021-es évről szóló jelentése alapján Magyarország Bulgáriával együtt (mindkettő Románia mögött), az Európai Unió legkorruptabb országai.[384] Magyarország 2012 óta jelentősen lejjebb csúszott a listán, a legkorruptabb uniós országok közé.[385]

Orbán tagadja az ellene felhozott vádakat, melyek szerint hozzá hű oligarchiát hozna létre és hogy ennek során a korrupciót is felhasználná. Egyik parlamenti felszólalásában azt nyilatkozta, hogy nem lehet pártpolitikai alapon gazdaságpolitikát csinálni, és az ellenzék „vörös bárói” is kapnak állami támogatást.[386][387][388]

A Transparency International 2023-as felmérése alapján Magyarországon a jogállamot szinte teljesen felszámolták.[389] Az ország a burjánzó korrupció miatt a huszonhét uniós tagállam rangsorának alján helyezkedik el.[390]

Külpolitika

Vagyimir Putyinnal 2023-ban

A kormánya a NATO- és az Európai Unió tagságán túl előnyökre törekszik az előbbi szervezetek rendszerszintű riválisaival, így Oroszországgal és Kínával való szoros együttműködés révén, gyengítve mind a NATO, mind az EU integritását és ellenálló képességét.[391]

2018-ban a magyar kormány titokban aranyvízumot, és az azzal járó magyarországi letelepedési engedélyt adott több orosz kormánytisztviselőnek, és többek között Szergej Nariskin(wd), aki az Orosz Információs Hivatalnak a vezetője. Ez a lépés ellenérzést váltott ki nyugati kormányok részéről, mint ahogy az is, hogy Magyarország az Egyesült Államok közreműködésével elfogott orosz fegyverkereskedőket 2017-ben, az amerikaiak tiltakozása ellenére visszaengedte Oroszországba.[392][393][394][395]

A Fidesz politikája miatt 2019 márciusában felfüggesztették a párt tagságát az Európai Néppártban,[396] majd 2021 márciusában ki is lépett a Néppártból, az utóbbi alapszabályában szereplő jogállamisági vita miatt.[397]

A BBC alapján Orbán 2022-es győzelme újabb fejfájást jelent az EU-nak, mert mindig feszegeti a határokat. Magyarország pedig az EU-ban egyre inkább elszigetelődik.[398] Az Európai Parlament alelnöke, Katarina Barley 2022. áprilisi Twitter bejegyzése alapján „az Európai Uniónak és a tagállamoknak úgy kell kezelniük Orbánt, amilyen ő maga: EU-ellenes és a demokrácia ellensége”; ezért alkalmazni kell a jogállamisági mechanizmust.[399] Moritz Körner, a német FDP EP-képviselője retorikailag még tovább ment: „feltételezhető, hogy Orbán tovább folytatja Magyarország putyinizálását”, ezért véget kell vetni von der Leyen eddigi békítő politikájának a magyar autokratával szemben, különben nem biztos, hogy négy év múlva lesznek-e még szabad választások Magyarországon.[399]

2022-ben, az oroszok Ukrajna ellen indított háborúja után a legfontosabb európai szövetségén belül, a Visegrádi Négyek csoportban is elszigetelődött oroszbarát hintapolitikája miatt.[400][401] A cseh és szlovák kormány Orbánnak az Európai Bizottsággal való folyamatos konfliktusát és a jogállamisági elvek megsértését is sérelmezte.[401]

Az ukrajnai orosz invázió folytán az Ukrajnába irányuló fegyverszállítmányok egyik fő európai ellenzőjeként tűnt ki, hogy a Nyugat tankokat és fegyvereket küldjön Ukrajna megvédéséhez. Ugyanakkor semmi rosszat nem talált abban, hogy a német fegyveripar külső részlegeként szolgáljon, és országa profitáljon az európai fegyverkezésből. Ennek a politikai hozzáállásnak az eredményeként a német Rheinmetall 2023-ban három új gyárat is épít Nyugat-Magyarországon tankok, lőszerek és robbanóanyagok gyártására.[390]

Az egyik legnagyobb példányszámú svéd napilap, az Aftonbladet 2023-as cikke alapján az Európai Unión belül Putyin legjobb barátja, akinek a kormánya Európában gengszter módon próbál tiszteletet követelni, ahelyett hogy ezt kiérdemelné.[402] A magyar kormány sérelmek miatt akadályozta Svédország NATO-csatlakozását is, mert a svéd kormány korábban bírálta Orbán Viktor politikáját.[403][404]

Csehország elnöke, Petr Pavel alapján Orbán az oroszbarátságával aláássa az európai egységet.[231] Bozóki András, a bécsi Közép-Európai Egyetem politológusa alapján ahogy Orbán Putyinnal barátkozik, az sokakat a második világháború idejére emlékeztet, amikor Horthy Miklós volt az utolsó pillanatig Adolf Hitler barátja.[405]

Az északi és balti államok kritizálták a magyar kormányt az új vízumszabályai miatt, amely az orosz és fehérorosz állampolgárok beutazási követelményeit könnyítette, mert azok aztán a schengeni övezet más országaiba is szabadon utazhatnak, ami biztonsági aggályokat vet fel az EU országaiban.[406]

Sajtószabadság

A német Zöld Párthoz köthető[407] Heinrich Böll Alapítvány szerint a Fidesz miután 2010-ben hatalomra került, egyik első vitatott lépése az ország médiatörvényeinek módosítása volt. Felállították a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) és a Médiatanácsot, amely a magyar médiapiac felügyeletéért és a médiafelvásárlásokért felel. Ezután a kormánypárt a hozzá hű tagokkal feltöltötte a Médiatanácsot és Orbán oligarchái kormányzati szócsövekké változtatták a médiumokat.[408]

A párizsi központú Riporterek Határok Nélkül (wd) sajtószabadságot kutató és támogató nemzetközi civil szervezet honlapján Orbán egyedüli EU-s kormányfőként került fel a sajtószabadság ellenségeit felsoroló globális listára.[409] A szervezet alapján a magyar sajtószabadság a 2010-es évek folyamán folyamatosan romlott[410] és a közszolgálati médiaszolgáltatást kormányzati propagandaszervezetté változtatták.[411]

A kormánypárthoz közeli oligarchák által felvásárolt médiacégeknek köszönhetően 2021-ben a kormány az ország médiaszolgáltatásának 80 százalékát ellenőrzi. Az élen a KESMA áll, amely ekkor kb. ötszáz „kormánypártivá” lett médiaszervezet tulajdonosa.[411] Magyarország – 180 ország összehasonlításában – több mint ötven helyet csúszott lejjebb, amióta Orbán Viktor 2010-ben hatalomra került.[412]

A Der Spiegel 2021. végi cikkében szintén említi, hogy a magyar média több mint háromnegyedét kormányközeli erők uralják.[360] A német Heinrich Böll (wd) alapítvány alapján az Orbán-kormány felállította a médiacentralizáció Oroszországhoz hasonló modelljét, ahol a magyar lakosság központilag irányított dezinformációval történő manipulálásához és politikai parancsokat követő médiabirodalomának felállításához vezetett.[408] Részben a lakosság félrevezetése miatt Szergej Guriev orosz közgazdász és Daniel Treisman amerikai politológus a 2022-es művében Putyinhoz hasonlóan őt is a spindiktátorok közé sorolta.[413]

Migráció

A brit The Guardian 2019-es cikke alapján Orbán szisztematikusan és elképesztően hazudik az országba irányuló migránsokról.[414] A The New York Times 2021 eleji, a hazugság művészetével foglalkozó cikkében többek közt a „populista Orbán”-t hozta fel példának. A cikk megemlíti, hogy Orbán úgy állítja be Soros Györgyöt a magyar választók felé, mint aki az ország szuverenitását aláássa, a magyarokat menekültekkel szorítja ki, és aki lerombolja a hagyományos értékrendszert.[415]

2021 szeptemberében Ferenc pápa találkozott Orbánnal, akit a menekültellenes politikája kritikájaként arra biztatott, hogy Magyarország tárja ki karjait mindenki felé.[416][417][418]

Melegellenesség

Az Európai Parlament szerint a kormány melegellenes törvényei a kontinens egyik leginkább homofób és transzfób országává teszik Magyarországot.[419][420][421] A Budapest Pride szerint Orbán Viktor politikai célból, szándékos félrevezetéssel mossa össze a gyermekbántalmazás témakörét a homoszexualitással és a transzneműséggel.[422][423]

Családja

Feleségével, Lévai Anikóval Göncz Árpád temetésén

1986 óta nős. Egyházi esküvőjét és két legidősebb gyermeke keresztelőjét a vele később politikailag szembekerült Iványi Gábor metodista lelkész celebrálta.[424]

Felesége Lévai Anikó jogász, vállalkozó, 1990 óta dolgozott a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálatban, 1998 óta pedig a Magyar Ökumenikus Segélyszervezetben végzett önkéntes, karitatív munkát. Jelentős befolyással bír a magyar közügyekben, felülmúlva a közfelfogást.[425]

Öt gyermekük van:

Orbán Viktor református vallású.[444] Hitéről és vallásáról később így nyilatkozott:

Vallástalan közegben nőttem föl, így is jártam iskolába, még az egyetemi éveim elején is így volt, egészen addig, amíg meg nem ismerkedtem a későbbi feleségemmel, aki viszont gyakorló katolikus családból származik. Onnantól kezdve mindenfajta változások álltak be az életünkben. Én személy szerint elég hosszú utat tettem meg, hogy azt a mondatot ki tudjam mondani, hogy hívő keresztény ember vagyok.
– Orbán Viktor 2005[445]

Irodalom

Interjúkötetei, beszédei

Kritika

Jegyzetek

  1. ↑ "a Német Nemzeti Könyvtár katalógusa" (német nyelven). Hozzáférés: 2026. április 14..
  2. ↑ George Tuka. "Миротворець". Myrotvorets (orosz nyelven). Hozzáférés: 2026. április 28..
  3. ↑ "www.pbs.org/newshour/world/hungarian-prime-minister-viktor-orban-ousted-after-painful-election-result-ending-16-years-in-power". Hozzáférés: 2026. április 17..
  4. ↑ "Orbán Viktor életrajza" (HTML). Összevont kormányzati információs portál. {{cite web}}: Cite has empty unknown parameter: |coauthors= (súgó); External link in |publisher= (súgó)
  5. ↑ Németh Dóra, Szalai Bálint. "Orbán a leghosszabb ideje hatalomban lévő EU-s miniszterelnök" (HTML). Szabad Európa. Hozzáférés: 2023. január 10.. Németalföldi politikusok előtt vezet Orbán Viktor a leghosszabb ideje hivatalban lévő uniós miniszterelnökök rangsorában… {{cite web}}: Cite has empty unknown parameter: |coauthors= (súgó)
  6. ↑ "Orbán Viktor rekordot döntött, beérte Tisza Kálmánt". 24.hu. 2024. október 21. Hozzáférés: 2024. október 25..
  7. ↑ "Orbán lett a leghosszabb ideig kormányzó magyar miniszterelnök" (HTML). Magyar Nemzet. Hozzáférés: 2020. november 30.. Megdöntötte Tisza Kálmán eddigi történelmi rekordját. {{cite web}}: Cite has empty unknown parameter: |coauthors= (súgó)
  8. ↑ "Újraválasztották Orbán Viktort a Fidesz elnökének" (HTML). Origo.hu. Hozzáférés: 2023. november 18.. Orbán Viktor 1993-2000 között, illetve 2003 óta megszakítás nélkül a Fidesz elnöke… {{cite web}}: Cite has empty unknown parameter: |coauthors= (súgó)
  9. ↑ "Orbán nem jelölteti magát újra az Európai Néppárt alelnökének" (HTML). HVG. Hozzáférés: 2012. október 3.. A döntés fő oka, hogy a magyar miniszterelnököt nemrégiben ismét megválasztották a Kereszténydemokrata Internacionálé alelnökének, és a kormányfői munka mellett erre a megbízatására kíván az eddigieknél is jobban koncentrálni - mondta Havasi Bertalan. {{cite web}}: Cite has empty unknown parameter: |coauthors= (súgó)
  10. ↑ Szalai Bálint. "Orbán Viktor újra alelnök a Kereszténydemokrata Internacionáléban" (HTML). Szabad Európa. Hozzáférés: 2021. október 29.. Orbán Viktort 1992-ben még a Liberális Internacionálé alelnökévé választották, rögtön azután, hogy a Fidesz pártként belépett. 2000-ben azonban már kilépett a Fidesz, 2001-ben pedig a Kereszténydemokrata Internacionáléba (pontosabb nevén a Centrista Demokrata Internacionáléba) léptek át, ahol Orbán Viktor rögtön a tizenöt alelnök egyike lett. {{cite web}}: Cite has empty unknown parameter: |coauthors= (súgó)
  11. ↑ "Mától fél évig Magyarország lesz az Európai Unió elnöke – mit jelent ez Európára nézve?" (HTML). Index.hu. Hozzáférés: 2024. július 11.. {{cite web}}: Cite has empty unknown parameter: |coauthors= (súgó)
  12. ↑ "Orbán Viktor beszéde Nagy Imre és mártírtársai újratemetésén" (HTML). Mandiner. Hozzáférés: 2019. június 15.. A párt napilapja, a Szabad Nép öles betűkkel hirdette címlapján: Soha többé! Csak három hét telt el, és a kommunista párt ÁVH-s keretlegényeivel békés, fegyvertelen tüntetők közé lövetett. {{cite web}}: Cite has empty unknown parameter: |coauthors= (súgó)
  13. ↑ Tóth Barnabás Felicián. "30 éve zajlott le a rendszerváltás katartikus eseménye" (HTML). 24.hu. Hozzáférés: 2019. június 16.. Orbán Viktor a többi megszólalóval szemben nem állt be az állampárt és a társadalom közötti megbékélés narratívájába. {{cite web}}: Cite has empty unknown parameter: |coauthors= (súgó)
  14. ↑ Barna L. Norbert. "Mi lett az első Orbán-kormány tagjaival? 25 éve tették le az esküt, Orbán Viktor is megszólalt a Blikknek" (HTML). Blikk. Hozzáférés: 2023. július 8.. Az első Orbán-kabinet érdeme az államadósság csökkentése ‒ a költségvetés GDP-hez mért adósságát az 1998-as 61 százalékról sikeresen lefaragta 52 százalékra 2001-re… {{cite web}}: Cite has empty unknown parameter: |coauthors= (súgó)
  15. ↑ "NATO Fast Facts". CNN (angol nyelven). 2013. július 30. Hozzáférés: 2026. február 23..
  16. ↑ "Belügyminisztérium Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó És Választási Hivatal". static.valasztas.hu. Hozzáférés: 2026. február 23..
  17. ↑ "NYT: Alkotmányellenes a magyar alkotmány". Mandiner. 2012. január 3. Hozzáférés: 2025. február 15..
  18. ↑ "Itt az Orbán-alkotmány végleges szövege « Amerikai Népszava Online". 2011. április 15. Hozzáférés: 2025. február 1.. A Fidesz visszaélve a kétharmados parlamenti többséggel a magyar nép felhatalmazás és bevonása nélkül eltörli a Magyar Köztársaság demokratikus alkotmányát, és helyébe a Fidesz és a KDNP világnézetét tükröző alaptörvényt kreál. Létrejön egy ideológiai alapokon nyugvó állam, az illegitim hatalom. Az új alaptörvény megteremti a leválthatatlan egypárturalmi önkényuralom alapjait. Érvénybe lépése napjától Magyarországon megszűnik az alkotmányos demokrácia, a köztársaság. Helyébe Orbán Viktor és pártja diktatúrája lép.
  19. ↑ Zoltán, Ágoston (2020. október 6.). "Döntött az Európai Bíróság, elítélte Magyarországot a lex CEU miatt". index.hu. Hozzáférés: 2025. február 15..
  20. ↑ "A kormány a Covid legyőzésével büszkélkedik, de sokkal érdekesebb, amit a járványkezelésről elhallgat". telex. 2025. január 28. Hozzáférés: 2025. február 15..
  21. ↑ "Hungarians search for ways to dethrone their strongman". Financial Times. 2021. október 21.
    "Can the EU solve its autocrat problem?". Financial Times. 2019. május 22.
    "Why Conservatives Around the World Have Embraced Hungary's Viktor Orbán - A sociologist explains why the country's Prime Minister is "the ultimate twenty-first-century dictator."". The New Yorker. 2021. augusztus 10.
    "The Autocrat's Legacy - Defeating Viktor Orbán will be hard, but undoing Hungary's democratic decline will be harder". The Atlantic. 2021. július 6.
    "Hungary is becoming a semi-dictatorship as the EU watches idly". Euronews. 2021. május 10.
    Silviu Mihai (2020. április 25.). "Auf dem Weg in eine Diktatur". Die Zeit. {{cite web}}: Unknown parameter |datum= ignored (|date= suggested) (súgó)
    Reinhard Veser (2020. április 25.). [Online "Notstand in Ungarn: Mit Viktor Orbán in die Diktatur"]. ISSN 0174-4909. {{cite web}}: Check |url= value (súgó); Unknown parameter |Sammelwerk= ignored (|work= suggested) (súgó)
    FOCUS Online (2020. április 25.). "Mit Hilfe der Corona-Krise will sich Orban jetzt zum Diktator machen".
    ORF at/Agenturen red (2020. április 25.). "Notstandsgesetz beschlossen: Ungarns Parlament faktisch entmachtet". {{cite web}}: Unknown parameter |datum= ignored (|date= suggested) (súgó)
    "Covid-19 - Ungarn hebt Ausnahmezustand auf". 2020. június 18. 2020. június 16. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2022. március 5..
    "Hungary PM challenger needs 'miracle' to beat 'populist dictator' Orban". EurAsia Times. 2022. január 28.[halott link]
    "As West Fears the Rise of Autocrats, Hungary Shows What's Possible". The New York Times. 2018. február 10.
    "Trump Endorses Hungary's Viktor Orbán — Widely Considered An Autocrat". Forbes. 2022. január 3.
  22. ↑ Higgins, Andrew. „How Orban Lost His Touch, and Hungary’s Election”, The New York Times, 2026. április 13. (Hozzáférés: 2026. április 15.) (amerikai angol nyelvű) 
  23. ↑ Spindiktátorok (Szergej Gurijev - Daniel Treisman). Hozzáférés: 2025
  24. ↑ BroadviewPictures (2021. március 31.). ""Hallo, Diktator" - Orbán, az EU és a jogállamiság". Michael Wech (rend.): Broadview Pictures - német dokumentumfilm magyar felirattal. {{cite journal}}: Cite journal requires |journal= (súgó)
  25. ↑ "Dropping the Democratic Facade". Freedom House (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. február 15.. Prime Minister Viktor Orbán's government in Hungary has similarly dropped any pretense of respecting democratic institutions. After centralizing power, tilting the electoral playing field, taking over much of the media, and harassing critical civil society organizations since 2010, Orbán moved during 2019 to consolidate control over new areas of public life, including education and the arts. The 2020 adoption of an emergency law that allows the government to rule by decree indefinitely has further exposed the undemocratic character of Orbán's regime. Hungary's decline has been the most precipitous ever tracked in Nations in Transit; it was one of the three democratic frontrunners as of 2005, but in 2020 it became the first country to descend by two regime categories and leave the group of democracies entirely. - 2005-ben egyike volt a három demokratikusan éllovas országnak, de 2020-ra ez lett az első ország, amely teljesen kilépett a demokráciák csoportjából. {{cite web}}: line feed character in |quote= at position 822 (súgó)
  26. ↑ Pálfi Rita. "Demokrácia-index: közelít a hibrid rezsimhez Magyarország" (HTML). Euronews. Hozzáférés: 2018. január 2.. Magyarországot a hiányos a demokráciákhoz sorolták mindig is, viszont az utóbbi időben közelebb süllyedt a hibrid rezsim kategóriához, mint a teljes demokráciához. {{cite web}}: Cite has empty unknown parameter: |coauthors= (súgó)
  27. ↑ Csurgó Dénes - Mennyibe kerül nekünk a NER? (2025.12.08.)
  28. ↑ Kassai Zsigmond - 1360 milliárdot költött az állam 2015 óta a Rogán-féle kommunikációra (24.hu, 2024.02.19.)
  29. ↑ Bódis András - 1452 milliárd „dugipénzt” találtunk a Mészáros–Tiborcz–Matolcsy–Szíjj-körnél / de ez nem minden (Válasz Online, 2024.07.23.)
  30. ↑ Gyenis Ágnes - Döbbenetes adatokat gyűjtött a közpénznyelő magántőkealapokról a Transparency: a mutyiszektor megöli a versenyképes cégeket (HVG, 2025.12.10.)
  31. ↑ Társadalomelmélet.rar (a szakkollégium 2010-es években elhangzott előadásainak rövidített és kivonatolt összefoglaló kiadványa) - Társadalomelméleti Kollégium, 2018.
  32. ↑ Halmos Máté. "Ez Orbán új államideálja" (HTML). Index.hu. Hozzáférés: 2014. július 29.. Illiberális államot építünk – mondta Orbán Viktor Tusnádfürdőn. Szerinte a magyar polgárok azt várják el a magyar vezetőktől, hogy dolgozzák ki azt az új magyar államszerveződést, amely a liberális demokrácia korszaka után ismét versenyképessé teszi a magyar közösséget. {{cite web}}: Cite has empty unknown parameter: |coauthors= (súgó)
  33. ↑ Magyari Péter. "Orbán: Keleti szél fúj" (HTML). Index.hu. Hozzáférés: 2010. november 5.. Nyugati zászló alatt hajózunk, de keleti szél fúj a világgazdaságban" – mondta a miniszterelnök. Vagyis Magyarországot a nyugati civilizáció részének tekinti továbbra is, ám aki nem számol az aktuális trendekkel, az hajótörést szenved. {{cite web}}: Cite has empty unknown parameter: |coauthors= (súgó)
  34. ↑ Garamvolgyi, Flora. „Viktor Orbán’s grip on Hungary’s courts threatens rule of law, warns judge”, The Observer, 2022. augusztus 14. (Hozzáférés: 2025. február 15.) (brit angol nyelvű) „There is also concern about nepotism, as relatively unqualified friends and family of well-connected politicians take senior posts in the court system.” 
  35. ↑ Friedli, Daniel. „Kohäsionsmillionen für Ungarn: Die EU blockt, die Schweiz zahlt”, Neue Zürcher Zeitung, 2025. január 11. (Hozzáférés: 2025. február 1.) (svájci felnémet nyelvű) „Ungarn muss wegen Viktor Orbans Vetternwirtschaft auf eine Milliarde Euro aus der EU verzichten. = Magyarországnak az EU-tól egymilliárd euróról kell lemondania Orbán Viktor nepotizmusa miatt.” 
  36. ↑ "A brief history of graft in Orbán's Hungary". www.euractiv.com (brit angol nyelven). 2020. február 19. Hozzáférés: 2024. szeptember 28..
  37. ↑ "Hungary remains the most corrupt country in the European Union (Magyarország továbbra is a legkorruptabb ország az Európai Unióban)". Transparency International Hungary (amerikai angol nyelven). 2024. január 30. Hozzáférés: 2024. szeptember 28.. "It is no surprise that the anti-corruption measures are half-hearted at best, because the Orbán-government's primary goal has been to get the frozen EU funds unlocked, not to weed out corruption and rebuild the rule of law in Hungary,"
  38. ↑ Hockenos, Paul (2024-12-06). "Hungary's Descent Into Dictatorship". Foreign Policy (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2025. "the Fidesz regime has effected a radical transformation of grand corruption patterns … in which complex corrupt networks are professionally designed and managed by the very top of the political elite." Networks dominated by members of Orban's inner circle now control not only political institutions, but also the economy, and "uninterruptedly siphon off a huge amount of public resources from the government system." These networks of Orban's cronies and relatives are protected by a thick layer of shell companies that disguise the real owners of the businesses that profit from their proximity to government, Jancsics writes. And like the changes to Hungary's political structure, the regime has fashioned laws to make its corruption legal. Jancsics uses the example of the country's $2.5 billion tobacco industry to illustrate this stripe of corruption. In 2012, the rubber-stamp Hungarian parliament passed a law that turned the sector into a state monopoly—purportedly to stop underage smoking—and decreed that all cigarette sales must occur under new concessions contracts. The government then created the national Tobacco Nonprofit Trade Company to oversee the distribution of new licenses. The company doled these out to members of networks close to the government. Two years later, another law passed stipulating that shops could only buy tobacco products from a state-owned intermediary. According to Jancsics, investigative journalists revealed that one person—Lorinc Meszaros, the then-mayor of Orban's hometown—stood behind much of this scheme, which more than 500 shell companies helped obscure. Today, Meszaros is Hungary's wealthiest man. The crumbs of this hugely lucrative operation trickled down to lower-level party clientele. "It seems the legislators used the restructuring and reregulation of the whole tobacco market not only for the benefit of a few powerful oligarchs or proxy oligarchs but also for rewarding a large number of party clientele," Jancsics writes. "Family members, spouses, siblings, parents, in-laws, friends, or even neighbors of people linked to the governing party won several concessions." {{cite web}}: Check date values in: |accessdate= (súgó); line feed character in |quote= at position 419 (súgó)
  39. ↑ "Uniós jogállamisági jelentés: a magyar kormány számos tavalyi ajánlást nem hajtott végre". politicalcapital.hu. Hozzáférés: 2024. szeptember 28..
  40. ↑ "Hungary becomes first partly free EU Nation in Democracy Gauge". Bloomberg. 2019-02-05. Hozzáférés: 2025-02. {{cite web}}: Check date values in: |accessdate= (súgó)CS1 karbantartás: year (link)
  41. ↑ ""Az unió nem tudta feltartóztatni Orbánt"". euronews. 2019. július 24. Hozzáférés: 2025. február 15.. Magyarország az első uniós tag, amelyet a szabad országok csoportjából leminősítettek a részben szabad kategóriába. Ebben a csoportban van Pakisztán és Zimbabwe is. És ide egyértelműen az Orbán-rezsim miatt jutott az ország. Senki nem állítja, hogy diktatúra lenne, mint mondjuk Észak-Koreában, de egy lágy autoriter rendszer épült ki, amely lehetővé tesz egy kevés politikai versenyt, hogy eltakarja a hatalom megszilárdulásának valóságát.
  42. ↑ "Harmadik éve Magyarország az Európai Unió legkorruptabb tagállama a Transparency International 2024. évi Korrupció Érzékelési Indexe alapján". Transparency International Magyarország. 2025. február 11. Hozzáférés: 2025. február 15..
  43. ↑ "Magyarország már nem teljes értékű demokrácia - megszavazta az állásfoglalást az EP". euronews. 2022. szeptember 15. Hozzáférés: 2024. szeptember 28..
  44. ↑ "Egy fontos fogyasztási mutató, amiben Románia állva hagyta Magyarországot". telex. 2023. december 20. Hozzáférés: 2023. december 30..
  45. ↑ "Így húzott el mellettünk Románia az utóbbi tíz évben | G7 - Gazdasági sztorik érthetően". 2023. október 21. Hozzáférés: 2023. december 30..
  46. ↑ Kozics Júlia (2024. június 21.). "GKI: Magyarország lett az EU legszegényebb országa". Index.hu.
  47. ↑ "Orbán Viktor: Jó alkalom van arra, hogy a keresztény alapokon álló erők meghatározóvá váljanak az Európai Unióban". hirado.hu. 2024. március 20. Hozzáférés: 2025. február 1..{{cite web}}: CS1 karbantartás: year (link)
  48. ↑ Zerka, Piotr Buras, Pawel (2026. április 9.). "Why Orban and Hungary are not one and the same – European Council on Foreign Relations". ECFR (brit angol nyelven). Hozzáférés: 2026. április 16.. Orban has spent many of his years as prime minister painting the EU as an enemy of the Hungarian people. This does not seem to have worked.{{cite web}}: CS1 karbantartás: több név: author felsorolás (link)
  49. ↑ "Orbán Hitlerhez hasonlította az Európai Uniót, Gyurcsány beteg embernek tartja". telex. 2023. május 12. Hozzáférés: 2025. február 15..
  50. ↑ "EU's Concerns about Orban's Inner Circle". Organized Crime and Corruption Reporting Project. 2018. Hozzáférés: 2025. február 1..
  51. ↑ "Végre nyilvános az Elios-ügyről szóló OLAF-jelentés, bár Tiborcz István és az Elios nevét kitakarták benne". atlatszo.hu. 2022-02-04. Hozzáférés: 2026. {{cite web}}: Check date values in: |accessdate= (súgó)
  52. ↑ "Protect EU funds more robustly against oligarchs, MEPs are set to say | 23-03-2022 | News | European Parliament". www.europarl.europa.eu (angol nyelven). Hozzáférés: 2022. március 25.. In their draft text, debated on Wednesday and put to the vote on Thursday, MEPs warn about the "unprecedented magnitude" of oligarchic structures in some EU countries involving members of governments and high-level politicians. They note that, according to reports, Viktor Orbán has been "centralising and redistributing wealth to his inner circle through agriculture subsidies" in Hungary.
  53. ↑ "Eltékozolt lehetőségek – Befagyasztott uniós források Magyarországnak". eufundshungary.helsinki.hu. Hozzáférés: 2026. április 9..
  54. ↑ Mohamed, Edna. "EU to release billions in frozen funds for Hungary amid Magyar reforms". Al Jazeera (angol nyelven). Hozzáférés: 2026. május 30.. Under Orban's rule, the EU froze about 18 billion euros ($21bn) in funds earmarked for Budapest due to democratic backsliding, corruption and the treatment of LGBTQ issues.
  55. ↑ "Orbánnak kiütötték az első két fogát". Origo. 20121220. 2018-06-14 dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2015-02-01. {{cite web}}: Check date values in: |date= (súgó)
  56. ↑ "Archívum - Pünkösti Árpád: Szeplőtelen fogantatás (17)". Népszabadság. 2005. május 28. 2015. december 22. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2015. december 16..
  57. ↑ Orbán Viktor miniszterelnök évértékelő beszéde 2020. 02. 16. YouTube
  58. ↑ "A Közgép is hizlalhatja Orbán Győző cégét". hvg.hu. 2012. július 11. Hozzáférés: 2024. április 22..
  59. ↑ "Így teljesít Orbán Viktor édesapjának cége - milliárdos osztalék". Economx.hu. Hozzáférés: 2024. április 22..
  60. ↑ Társadalmi önszerveződés és mozgalom a politikai rendszerben (A lengyel példa) Archiválva 2019. február 14-i dátummal a Wayback Machine-ben, 2010-2015.miniszterelnok.hu
  61. ↑ "Ezzel a levéllel kért pénzt Orbán Viktor Soros Györgytől". 24.hu. 2018. március 31. Hozzáférés: 2020. december 1..
  62. ↑ "Orbán kínos videója: „…a Soros Alapítvány ösztöndíjasa vagyok"". hirklikk.hu. Hozzáférés: 2020. október 20..
  63. 1 2 Debreczeni József. Orbán Viktor. Osiris Budapest 2002. ISBN 963 389 223 6.
  64. ↑ Orbán Viktor beszéde Nagy Imre és mártírtársai újratemetésén Archiválva 2019. június 16-i dátummal a Wayback Machine-ben, magyarnemzet.hu
  65. ↑ Oxford: egy lépcső a karrier csúcsára Archiválva 2019. május 2-i dátummal a Wayback Machine-ben, infostart.hu
  66. ↑ "Dr. Orbán Viktor". www.parlament.hu. Hozzáférés: 2025. július 28.. (Orbán) irányítása alatt a Fidesz egy radikális ifjúsági politikai mozgalomból nemzeti elkötelezettségû mérsékelt liberális középpárt lett. {{cite web}}: line feed character in |quote= at position 57 (súgó)
  67. ↑ "Ezt mondta Orbán 23 éve a visszavonulásáról – régi interjú került elő". hvg.hu. 2017. június 12. Hozzáférés: 2025. július 28.. Egész pontosan így fogalmazott: "az én nevemhez fűződik az a megfogalmazás, hogy a Fidesz nemzeti elkötelezettségű, mérsékelt liberális párt". Ezt a meggyőződését az 1994. tavaszi Fidesz-elnökválasztáson tárta fel párttársainak.
  68. ↑ Petőcz György: Csak a narancs volt (Irodalom Kft. 2001 ISBN 963-00-8876-2
  69. ↑ A jövő a Mária Valéria hídon is elkezdődött
  70. ↑ Archiválva 2010. július 1-i dátummal a Wayback Machine-ben, Állami Adósságkezelő Központ, 2010. július
  71. 1 2 Archiválva 2007. március 21-i dátummal a Wayback Machine-ben, Pénzügyminisztérium, 2010. július
  72. ↑ "Infláció a rendszerváltás utáni Magyarországon" (PDF). 2016. március 4. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2013. augusztus 27..
  73. ↑ "Az infláció alakulása Magyarországon, 1991–2012". 2013. április 11. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2013. augusztus 27..
  74. ↑ "Az infláció alakulása Magyarországon, 1991–2011. január–július". 2013. október 12. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2013. augusztus 27..
  75. ↑ Luxusbaloldal vs. szélkakasok, index.hu, 2005. november 7.
  76. ↑ Kint is vagyok, bent is vagyok? Archiválva 2007. szeptember 30-i dátummal a Wayback Machine-ben, HVG, 2007. február 7.
  77. ↑ "Orbán: az olaj keletről jön, de a szabadság nyugatról". 24.hu. 2007. március 30. Hozzáférés: 2025. március 31..
  78. ↑ „Nyolc év után újra Orbán a miniszterelnök”, Index, 2010. május 29. (Hozzáférés: 2010. május 29.) 
  79. ↑ „Soli deo gloria” - megalakult a második Orbán-kormány
  80. ↑ A Nézőpont Intézet cége nyerte a kormányzati médiafigyelési tendert
  81. ↑ "Nézőpont: Orbán a legjobb; a Fidesz-KDNP most is kétharmadot kapna". 2011. május 28. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2011. május 27..
  82. ↑ Orbán: A kétharmadnak nincs jelentősége. Index (2014. április 7.) (Hozzáférés: 2014. július 27.)
  83. ↑ A bankadó marad, nálunk lesz a legolcsóbb az energia - Miről beszélt Orbán? Tőzsdefórum/mti (2014. április 7.) (Hozzáférés: 2014. július 27.) arch
  84. 1 2 A munkaalapú állam korszaka következik Archiválva 2014. augusztus 2-i dátummal az Archive.is-en miniszterelnok.hu
  85. ↑ Orbán: A szankciókkal lábon lőttük magunkat Archiválva 2014. augusztus 18-i dátummal a Wayback Machine-ben, Euronews, 2014. augusztus 15.
  86. ↑ Orbán kimondta, hogy milyen demokráciát akar Archiválva 2014. augusztus 19-i dátummal a Wayback Machine-ben, Portfolio.hu, 2014. augusztus 15.
  87. ↑ Orbán: ha nem védjük meg határainkat, tízmilliók fognak jönni Archiválva 2015. szeptember 25-i dátummal a Wayback Machine-ben, stop.hu
  88. ↑ Merkel tanácstalan Orbán határozott menekültkérdésben európai igazodási pont lett a magyar kormányfő Archiválva 2015. szeptember 25-i dátummal a Wayback Machine-ben, pestisracok.hu
  89. ↑ Ungarns Premier bei der CSU: "Orbán hatte von Anfang an recht", spiegel.de
  90. ↑ Orban wirft Deutschland "moralischen Imperialismus" vor, fr-online.de
  91. ↑ Hungary’s Orban accuses Merkel of ‘moral imperialism’ over refugee quotas Archiválva 2015. szeptember 25-i dátummal a Wayback Machine-ben, france24.com
  92. ↑ http://hvg.hu/itthon/20180426_nagy_felhaborodast_okoztak_orbanek_mert_megvetoztak_az_eu_afrika_megallapodast
  93. ↑ "Archivált másolat". 2018. május 27. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2018. május 26..
  94. ↑ Erre jutottak a V4-ek migránsügyben Archiválva 2015. október 8-i dátummal a Wayback Machine-ben, napi.hu
  95. ↑ Orbán féleredményről beszélt az EU-csúcs után Archiválva 2015. október 16-i dátummal a Wayback Machine-ben, mno.hu
  96. ↑ Power matrix: Ranking Europe’s leaders and ambassadors Here’s who’s really in charge in Brussels., politico.eu
  97. ↑ Orbán Európa legmeghatározóbb figurája a Politico listáján Archiválva 2016. május 2-i dátummal a Wayback Machine-ben, 444.hu
  98. ↑ Magyarország Brüsszelben: a legerősebbek között, index.hu
  99. ↑ Politico: Orbán az EU egyik legbefolyásosabb vezetője, origo.hu
  100. ↑ Politico official website, politico.com
  101. ↑ Politico.eu official website
  102. ↑ Politico: Orbán messze a súlyán felül visz be ütéseket Archiválva 2016. május 2-i dátummal a Wayback Machine-ben, 24.hu
  103. ↑ „Történelmi rekord: Orbán Viktor negyedszer lesz miniszterelnök”, Origo.hu (Hozzáférés: 2018. május 16.) 
  104. ↑ Bihari Dániel. „Orbán legyőzte a Generálist”, 24.hu, 2020. november 30. (Hozzáférés: 2020. november 30.) 
  105. ↑ "Politico 28 – The class of 2022" (angol nyelven). Politico. 2021. Hozzáférés: 20211217. {{cite web}}: Check date values in: |accessdate= (súgó)
  106. ↑ Horváth Tibor, Hercsel Adél (2022. április 21.). "Orbán Viktor látogatása a Vatikánban". Index.hu. Hozzáférés: 2022. április 24..
  107. ↑ "Rendkívül szívélyesen fogadta Ferenc pápa Orbán Viktort". Origo.hu. Hozzáférés: 2022. április 24..
  108. ↑ "Vásárhelyi Mária Orbán tusványosi beszédéről: Ez a fajelméleti duma csak a legaljának jön be". mandiner.hu. 2022. július 24.
  109. ↑ Németh Tamás (2022. július 24.). "Gyurcsány Ferenc szerint Orbán Viktor szombati beszéde „náci szöveg" volt". index.hu. Hozzáférés: 2022. július 25..
  110. ↑ "Fresh from furore over 'Nazi' speech, Viktor Orban receives rousing welcome at CPAC". The Independent (angol nyelven). 2022. augusztus 4. Hozzáférés: 2022. augusztus 23..
  111. ↑ "Orban's 'pure Nazi' speech triggers political earthquake". www.dw.com (brit angol nyelven). Deutsche Welle. 2022. július 27. Hozzáférés: 2022. augusztus 23..
  112. ↑ Kuli Orsolya (2022. július 25.). "A főrabbi is reagált Orbán Viktor tusványosi beszédére". Index.hu. Hozzáférés: 2022. július 25..
  113. 1 2 "Von der Leyen condemns Orbán's 'mixed-race' speech" (amerikai angol nyelven). Politico. 2022. július 30. Hozzáférés: 2022. augusztus 23..
  114. ↑ Nótin Tamás (2022. július 27.). "Ezért beszélhetett „kevert fajú világról" Orbán Viktor". Index.hu. Hozzáférés: 2022. augusztus 5..
  115. ↑ "Francia írótól lopta a fajkeveredős kifejezéseket Orbán a tusnádfürdői beszédéhez". Telex.hu. 2022. július 26. Hozzáférés: 2022. augusztus 5..
  116. ↑ Purger Tibor (2022. augusztus 5.). "„Szimplán idióták"". Szabad Magyar Szó (SZMSZ). Hozzáférés: 2022. augusztus 23..
  117. ↑ "Hungary PM Orban tells US conservatives global right must unite". France 24 (angol nyelven). 2022. augusztus 4. Hozzáférés: 2022. augusztus 23..
  118. ↑ "Orbán a CPAC-en: Egy keresztény ember nem lehet rasszista, mert ismeri a határait". HVG. 2022. augusztus 4. Hozzáférés: 2022. augusztus 24..
  119. ↑ "Orbán Viktor tizenöt milliós magyar nemzetről beszélt, szerinte idióták, akik rasszizmussal vádolják – Percről percre". Népszava. Hozzáférés: 2022. augusztus 24..
  120. ↑ "Spectator: Orbán Viktor ma világszerte a konzervatívok példaképe". Mandiner. Hozzáférés: 2022. augusztus 24..
  121. ↑ Lorman, Thomas. "Viktor Orbán's Texas rodeo". www.spectator.co.uk (brit angol nyelven). The Spectator. Hozzáférés: 2022. augusztus 24..
  122. ↑ "Politico 28 – The class of 2023" (angol nyelven). Politico Europe(wd). 2022. Hozzáférés: 20221210. {{cite web}}: Check date values in: |accessdate= (súgó)
  123. ↑ Haász János - „Orbán visszaélt a helyzetével” / Magyarország uniós szavazati jogának megvonását követelik EP-képviselők (444.hu, 2024.07.16.)
  124. ↑ WM (2024. október 21.). "Orbán Viktor beelőzött, történelmi csúcsot döntött". Ripost. Hozzáférés: 2024. október 22..
  125. 1 2 "Eldőlt: Magyarország kilép a nemzetközi bíróságból, amely körözi Putyint és Netanjahut". Portfolio.hu. 2025. április 3. Hozzáférés: 2025. április 3..
  126. ↑ Privátbankár.hu (2023. március 23.). "Putyint Magyarországon nem tartóztatnák le, erősítette meg Gulyás Gergely". Privátbankár.hu. Hozzáférés: 2025. április 3..
  127. ↑ Orbán Viktor nem ül be a parlamentbe, inkább megpróbálja kint egyben tartani a Fideszt. Népszava.hu. 2026. ápr. 25
  128. ↑ Patakfalvi Dóra - Orbán Viktor 36 év hagyományát felrúgva búcsúbeszéd nélkül távozik, el sem ment utódja megválasztására (Telex.hu, 2026.05.09.)
  129. ↑ "Ahogyan Orbán az Európai Uniót elképzeli, és ami a valóság". hvg.hu. 2021. június 21. Hozzáférés: 2025. október 6..
  130. ↑ "Így lett a magyar kultúra Orbán Viktor harci fegyvere « Mérce". Mérce. 2020. január 31. Hozzáférés: 2025. október 5..
  131. ↑ Népszava. "Szabad szemmel: Orbán a keresztény erkölcs és nemzeti identitás védőszentje". Népszava. Hozzáférés: 2025. október 5..
  132. ↑ "Orbán vétófenyegetésének árnyékában indul az EU-csúcs". telex. 2025. március 20. Hozzáférés: 2025. október 6..
  133. ↑ "Megunta az EU Orbán Viktor állandó vétóját, így kerülnék meg". Economx.hu. Hozzáférés: 2025. október 5..
  134. 1 2 "Orbán a leghosszabb ideje hatalomban lévő EU-s miniszterelnök". Szabad Európa. 2023. január 10. Hozzáférés: 2025. október 6..
  135. ↑ "Kik voltak hatalmon Orbán Viktornál hosszabb ideig a világon? Itt a nem túl dicsőséges lista!". Blikk. 2024-10-22. Hozzáférés: 2025. {{cite web}}: Check date values in: |accessdate= (súgó)
  136. ↑ Friedrich-Ebert Stiftung (2017). "Rethinking the Far Right in Hungary" (PDF). Hozzáférés: 2024. Viktor Orbán and Fidesz have become more radical than the far-right Jobbik party on numerous issues. {{cite web}}: Check date values in: |accessdate= (súgó)
  137. ↑ Heinrich Böll Stiftung (2022). "Viktor Orbán has not arrived on the far right just now by his 'mixed race' comment]". The rhetoric of Orbán has then, year after year, increasingly sought to blur the boundary between the right and the far right.
  138. ↑ "Így kormányozta a Fidesz 10 év alatt az országot válságtól válságig". hvg.hu. 2020. május 21. Hozzáférés: 2026. április 8..
  139. 1 2 "Stable stagnation: Hungary's economic standing after 16 years of Orbán's rule". www.osw.waw.pl. OSW - Centre for Eastern Studies. Hozzáférés: 2026. április 8..
  140. 1 2 3 4 5 "100 pontban az Orbán-kormány 12 éves teljesítményéről". Hozzáférés: 2026. május 5..
  141. 1 2 3 Roland, Járdi (2025. január 15.). "Orbán-kormány: így változott életünk 2010 óta – tíz ábra a tizenöt évről". Világgazdaság. Hozzáférés: 2026. május 5..
  142. ↑ "Egymilliós átlagbér, ötmillió foglalkoztatott, még több édesanya kap adómentességet: itt vannak a legfontosabb vállalások Orbán Viktor évértékelőjéből". ORIGO. 2026. február 14. Hozzáférés: 2026. május 5..
  143. ↑ "24.1.3.1. Az autópályák hossza országonként". www.ksh.hu. Hozzáférés: 2026. május 5..
  144. ↑ Insider, Store (2022. január 17.). "Store Insider - Ennyi az ÁFA az európai országokban". Store Insider. Hozzáférés: 2026. április 8..
  145. ↑ "BTI 2026: Hungary". BTI 2026 (angol nyelven). Hozzáférés: 2026. április 9..
  146. ↑ "Adatbázis Archives". Transparency International Magyarország. Hozzáférés: 2026. április 9..
  147. ↑ Schmitz, Rob. „How Hungarian Prime Minister Viktor Orbán's hometown became a symbol of excesses”, NPR, 2026. április 11. (Hozzáférés: 2026. május 6.) (angol nyelvű) 
  148. ↑ "Corruption Risks in Hungarian Sports Financing". Transparency International Hungary (amerikai angol nyelven). 2015. október 22. Hozzáférés: 2026. május 6..
  149. ↑ "Fekete Könyv - Korrupció Magyarországon 2010-2018" (PDF). Transparency HU. Hozzáférés: 2026. {{cite web}}: Check date values in: |accessdate= (súgó)
  150. ↑ OECD (2024. március 6.). "OECD Economic Surveys: Hungary 2024". OECD Economic Surveys: Hungary (angol nyelven). 2024. doi:10.1787/795451e5-en. Hozzáférés: 2026. május 6..
  151. ↑ "2024 European Semester: Country Reports - Economy and Finance". economy-finance.ec.europa.eu (angol nyelven). Hozzáférés: 2026. május 6..
  152. ↑ "Kiderült a keserű igazság: mire költi el a magyar állam az adófizetői milliárdokat?". Portfolio.hu. 2026. május 4. Hozzáférés: 2026. május 6..
  153. ↑ Kingsley, Patrick. „In Hungary, Viktor Orban Showers Money on Stadiums, Less So on Hospitals”, The New York Times, 2019. október 26. (Hozzáférés: 2026. május 6.) (amerikai angol nyelvű) 
  154. ↑ "Sokkoló összegbe fáj nekünk Orbán hobbija – ennyibe kerül fejenként a fociőrület". hvg.hu. 2018. március 22. Hozzáférés: 2026. május 6..
  155. ↑ Juli, Boros (2018. április 4.). "1500 milliárdot költött az Orbán-kormány sportra". 444. Hozzáférés: 2026. május 6..
  156. ↑ "A 600 milliárdos út Felcsúttól Nyíregyházáig". g7. 2024. augusztus 14. Hozzáférés: 2026. május 6..
  157. ↑ Judit, Windisch (2025. július 17.). "Komoly baja van az EU-nak azzal, ahogy a kormány 35 évre koncesszióba adta az autópályákat". 444. Hozzáférés: 2026. május 6..
  158. ↑ Flórián, Hecker (2024. június 6.). "Rendkívüli: a magyar állam visszavásárolta a ferihegyi repülőteret – a kormány megtette a bejelentést". Világgazdaság. Hozzáférés: 2026. május 5..
  159. ↑ "Magas árat fizetett az állam a Budapest Airportért, kérdés, hogy bejön-e az üzlet". telex. 2024. június 7. Hozzáférés: 2026. május 6..
  160. ↑ "Hungarian government acquisition of Budapest Airport is imminent; VINCI joins the fray, possibly QIA". CAPA - Centre for Aviation (angol nyelven). Hozzáférés: 2026. május 6..
  161. 1 2 Today, Hungary (2021. december 14.). "Gov't Postpones Decision on Budapest Airport Purchase". Hungary Today (angol nyelven). Hozzáférés: 2026. május 6..
  162. 1 2 "Hatalmas pofont kapott a magyar gazdaság: kiderült, hogyan hagytak le minket nevetve a szomszédos országok". Pénzcentrum. Hozzáférés: 2026. április 9..
  163. ↑ "EU's gross domestic product up by 1.5% in 2025". ec.europa.eu (brit angol nyelven). 2026. március 6. Hozzáférés: 2026. április 8..
  164. ↑ "Továbbra is sereghajtó Magyarország a régiós növekedési rangsorban". Euronews. Hozzáférés: 2026. április 8..
  165. ↑ "Ezért fojtogatja a bénulás a magyar gazdaságot: már most eldőlt, 2026 is az egyhelyben toporgás éve lesz?". Pénzcentrum. Hozzáférés: 2026. április 8..
  166. 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 "BTI 2026: Hungary". BTI 2026 (angol nyelven). Hozzáférés: 2026. április 9..
  167. ↑ "Az uniós támogatások nélkül a beruházások is beszakadtak". Szabad Európa. 2025. október 29. Hozzáférés: 2026. április 14..
  168. ↑ "Így lett a magyar infláció a legmagasabb az EU-ban". money.hu. Hozzáférés: 2026. április 8..
  169. ↑ Vámhivatal, Nemzeti Adó-és. "Négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye". Nemzeti Adó- és Vámhivatal. Hozzáférés: 2026. április 11..
  170. ↑ Vámhivatal, Nemzeti Adó-és. "Kedvezően változnak a 30 év alatti anyák adómentességének szabályai". Nemzeti Adó- és Vámhivatal. Hozzáférés: 2026. április 11..
  171. ↑ Kuglics Sarolta - Európában Magyarországon vannak a legkevésbé biztonságban a nők egy intim kapcsolatban (qubit.hu, 2025.11.25.)
  172. ↑ Pupli Anna Sára - Az Orbán-kormány nem nőket, csak anyákat lát (Telex.hu, 2026.03.29.)
  173. ↑ "22.1.1.6. Live births, total fertility rate". www.ksh.hu. Hozzáférés: 2026. április 9..
  174. ↑ Éves jelentés a lakhatási szegénységről 2025 - Habitat for Humanity Magyarország
  175. ↑ Bankmonitor.hu (2023. szeptember 13.). "Mi a teendő a CSOK-kal és a Babaváróval válás esetén?". Bankmonitor. Hozzáférés: 2026. április 11.. {{cite web}}: More than one of |author= és |last= specified (súgó)
  176. ↑ Huszár Ákos - Az osztály hosszú árnyéka / A magyar társadalom osztályszerkezete (Napvilág Kiadó, 2025) ISBN 978-963-338-574-6
  177. ↑ Előd Fruzsina - 4500 milliárd forint ment el a fideszes családpolitikára. Az eredmény: a gazdagok gazdagabbak lettek (Telex.hu, 2024.07.11.)
  178. ↑ "Szétszakadt a magyar társadalom". Portfolio.hu. 2025. december 10. Hozzáférés: 2026. január 23..
  179. ↑ Kovalcsik Tamás - A magyarok fele olyan településen él, ahol a jövedelem nem éri el az országos átlagot (Telex.hu, 2025.01.24.)
  180. ↑ Király András, Nyilas Gergely - Úgy lecsúszott a magyar társadalom az elmúlt négy évben, hogy az ELTE kutatói nem hittek a szemüknek (Telex.hu, 2026.03.19.)
  181. ↑ "BTI 2026 Hungary Country Report". BTI 2026 (angol nyelven). Hozzáférés: 2026. {{cite web}}: Check date values in: |accessdate= (súgó)
  182. ↑ "Elections in Hungary | Organization for Security and Co-operation in Europe". www.osce.org. Hozzáférés: 2026. április 9..
  183. 1 2 "KESMA – State Media Monitor". statemediamonitor.com (brit angol nyelven). Hozzáférés: 2026. április 9..
  184. ↑ Az Európai Bizottság hivatalos indoklása szerint a magyar szuverenitásvédelmi törvény sérti az EU-s jogot, többek között a véleménynyilvánítás szabadságát és a civil szervezetek egyesülési jogát. - European Commission - Infringement decisions on Hungary's Defence of Sovereignty Act
  185. 1 2 "Fidesz & Co. flooded social media with anti-Western hostile disinformation in Hungary's election campaign, reaching EU spending records" (PDF). Political Capital. Hozzáférés: 2026. {{cite web}}: Check date values in: |accessdate= (súgó)
  186. ↑ Human Rights Watch: Hungary: Events of 2025. 2026–02–04. Hozzáférés: 2026. április 9.
  187. ↑ "For ten years, the Hungarian government has used billboards to proclaim that a city constantly wants to harm Hungary". telex. 2024. május 10. Hozzáférés: 2026. március 8..
  188. ↑ "How Orbán's Anti-Ukraine Crusade Fuels Hungary's Election War Machine". Visegrad Insight (brit angol nyelven). 2025. október 10. Hozzáférés: 2026. március 8..
  189. ↑ Budapest, Andrew Higgins. Reporting from. „Viktor Orban’s ‘Propaganda State’ Is Starting to Show Cracks”, The New York Times, 2025. október 12. (Hozzáférés: 2026. március 8.) (amerikai angol nyelvű) 
  190. 1 2 3 "Hungary RSF | Reporters Without Borders". RSF (angol nyelven). Hozzáférés: 2026-03. {{cite web}}: Check date values in: |accessdate= (súgó)
  191. ↑ "Hungary's Viktor Orbán stakes his re-election on anti-Ukraine message". NBC News (angol nyelven). 2026. február 25. Hozzáférés: 2026. március 8.. Viktor Orbán is running an aggressive media campaign replete with disinformation
  192. ↑ "Chapter 1 Hungary: Media Control and Disinformation｜News from the Institute of Geoeconomics(IOG)" (amerikai angol nyelven). 2024. november 20. Hozzáférés: 2026. március 10..
  193. ↑ "In Hungary, sponsored disinformation ran rampant during the campaign for EU elections, and platforms made good money out of it – EDMO" (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2026. március 10..
  194. ↑ "Fidesz & Co. flood social media with anti-Western hostile disinformation in Hungary's election campaign, reaching EU spending records". politicalcapital.hu. Hozzáférés: 2026. március 8..
  195. ↑ Budapest, Andrew HigginsReporting from. „Viktor Orban’s ‘Propaganda State’ Is Starting to Show Cracks”, The New York Times, 2025. október 12. (Hozzáférés: 2026. március 8.) (amerikai angol nyelvű) 
  196. ↑ Republikon / media. "Éves közmédia monitoring" (PDF). Hozzáférés: 2026. {{cite web}}: Check date values in: |accessdate= (súgó)
  197. ↑ "Hungary | RSF". rsf.org (angol nyelven). 2025. május 16. Hozzáférés: 2025. június 1..
  198. ↑ "Orbán Viktort a sajtószabadság ellenségei közé sorolta a Riporterek Határok Nélkül". Szabad Európa. 2021-07-05. Hozzáférés: 2025. {{cite web}}: Check date values in: |accessdate= (súgó)
  199. ↑ "Továbbra sem vizsgálhatja a KESMA fúziót a GVH". GVH. Hozzáférés: 2025. október 6..
  200. ↑ "Hungary". Media Landscapes (angol nyelven). Hozzáférés: 2020. november 14..
  201. ↑ "The Hungarian media market". www.europarl.europa.eu (angol nyelven). Hozzáférés: 2021. {{cite web}}: Check date values in: |accessdate= (súgó)
  202. ↑ "Hungary : Things do not improve | Reporters without borders". RSF (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. Since returning to power in 2010, Prime Minister Viktor Orban hasn't stopped undermining media pluralism and independence. After public broadcasting was turned into a propaganda machine, several private media outlets were taken over or silenced. Thanks to political and economic manoeuvres and the buyout of media outlets by oligarchs with close ties to Fidesz, the ruling party, the latter now controls 80% of the country's media. {{cite web}}: Check date values in: |accessdate= (súgó)
  203. ↑ "Megfojtja a kritikus sajtót, lélegeztetőgépen tartja a baráti médiát a kormány". telex. 2023. november 9. Hozzáférés: 2025. október 6..
  204. ↑ Népszava. "A Fidesz oligarcháihoz került a teljes vidéki sajtó". Népszava. Hozzáférés: 2025. október 5..
  205. ↑ "Donald Trump elfogadta a jelöltséget, és kemény fickónak nevezte Orbán Viktort" (HTML). Világgazdaság. Hozzáférés: 2024. július 19.. Elmondta, hogy a magyar miniszterelnököt nagyon kemény, határozott embernek tartja. A republikánus közönség megtapsolta Orbán nevének említését. {{cite web}}: Cite has empty unknown parameter: |coauthors= (súgó)
  206. ↑ "Robert Fico: Megengedhetetlen, amit Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel tettek" (HTML). Mandiner. Hozzáférés: 2024. július 12.. Nem hittem a szememnek, amit Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel tettek, amiért szuverén politikusként úgy döntött, hogy ellátogat Ukrajnába, Oroszországba és Kínába, hogy békekezdeményezéseket népszerűsítsen. Ez egyszerűen nem megengedett" – vette védelmébe ismét a magyar miniszterelnököt. {{cite web}}: Cite has empty unknown parameter: |coauthors= (súgó)
  207. ↑ „Understanding the Orbán-Vučić Relationship”, Policy Solutions, 2020. november 14. (Hozzáférés: 2025. február 6.) 
  208. ↑ "Ezért fontos az Orbán-kormánynak az Izrael melletti kiállás". hvg.hu. 2023. november 7. Hozzáférés: 2024. szeptember 9..
  209. ↑ "Orbánnak is fontos választás jön Szlovéniában". Szabad Európa. 2022. április 22. Hozzáférés: 2024. december 20..
  210. ↑ "Régi szövetségesével találkozott Orbán Viktor". Portfolio.hu. 2023. december 9. Hozzáférés: 2024. december 20..
  211. ↑ "Marine Le Pennel találkozott Orbán Viktor" (HTML). Portfolio.hu. Hozzáférés: 2023. szeptember 7.. A francia eknökválasztáson tavaly Emmanuel Macronnal szemben másodszor is alulmaradt Marine Le Pen Orbán Viktor európai politikai szövetségese. {{cite web}}: Cite has empty unknown parameter: |coauthors= (súgó)
  212. ↑ Hunor, Both (2018. november 3.). "Geert Wilders szerint Orbán Viktor egy hős". ORIGO. Hozzáférés: 2026. április 17..
  213. ↑ "Patriots for Europe: Orbán's attempt to unite the radical right". OSW Centre for Eastern Studies (angol nyelven). 2024. július 23. Hozzáférés: 2025. június 26..
  214. ↑ "Hungary: Orban announces new far-right European alliance – DW – 06/30/2024". dw.com (angol nyelven). Hozzáférés: 2024. július 1..
  215. ↑ "Portugal's far right joins Viktor Orbán's 'Patriots for Europe' alliance" (angol nyelven). 2024. július 1.
  216. ↑ "Le Pen's National Rally to take control of far-right Patriots in EU Parliament". Politico.eu (angol nyelven). 2024. július 8. Hozzáférés: 2024. július 8..
  217. ↑ "JD Vance's hope for a Hungarian Europe". Engelsberg ideas (angol nyelven). Hozzáférés: 2026. április 11..
  218. ↑ "Explaining Eastern Europe: Orbán's Laboratory of Illiberalism". Journal of Democracy (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2026. április 11..
  219. ↑ Végh, Jeremy Shapiro, Zsuzsanna (2024. október 9.). "The Orbanisation of America: Hungary's lessons for Donald Trump – European Council on Foreign Relations". ECFR (brit angol nyelven). Hozzáférés: 2026. április 11..{{cite web}}: CS1 karbantartás: több név: author felsorolás (link)
  220. ↑ G. Wilders. "Wilders: Orbán is a very brave leader". Hozzáférés: 2026. Geert Wilders said PM Orbán proudly stands up for his country and protects Hungarians from illegal immigration. {{cite web}}: Check date values in: |accessdate= (súgó)
  221. ↑ Kassam, Ashifa. „Why US and Russia are backing Viktor Orbán in Hungary election”, The Guardian, 2026. április 4. (Hozzáférés: 2026. április 11.) (brit angol nyelvű) 
  222. ↑ „How Viktor Orban hollowed out Hungary’s democracy”, The Economist (Hozzáférés: 2024. október 30.) 
  223. ↑ „German MEP Says Orban's 'National-Populist' Approach Will Not Fix Societal Problems”, Radio Free Europe/Radio Liberty, 2020. december 27. (Hozzáférés: 2024. október 30.) (angol nyelvű) „Magyarország ellen folyik az EU vizsgálata az igazságszolgáltatás, a média és a civil szervezetek függetlenségének aláásása miatt. (Hungary is under EU investigation for undermining the independence of the judiciary, media, and nongovernmental organizations.)” 
  224. ↑ "EU fallout grows over Orban's 'openly racist' words – DW – 07/31/2022". dw.com (angol nyelven). Hozzáférés: 2024. szeptember 27..
  225. ↑ Walker, Shaun. „Viktor Orbán sparks outrage with attack on ‘race mixing’ in Europe”, The Guardian, 2022. július 24. (Hozzáférés: 2024. szeptember 27.) (brit angol nyelvű) „Hungary’s far-right prime minister says countries where races mingle are ‘no longer nations’” 
  226. ↑ "The EU's free rider at the steering wheel: Orbán in charge of the EU's rotating presidency | Heinrich Böll Stiftung | Prague Office - Czech Republic, Slovakia, Hungary". cz.boell.org (angol nyelven). Hozzáférés: 2024. szeptember 24..
  227. ↑ "Donald Tusk Orbán Viktornak üzent: Az ilyen politikusok szégyenteljesen vonultak be a történelembe" (HTML). RTL (Magyarország). Hozzáférés: 2024. július 8.. A történelem emlékszik azokra a politikusokra, akik azt mondták, hogy az igazságos békéért dolgoznak, de ehelyett a megadást szorgalmazták. Az ilyen politikusok pedig szégyenteljesen bevonultak a történelembe. És ezeket a szavakat Orbán Viktor miniszterelnöknek ajánlom. Nincs joga semmit sem Ukrajna vagy Európa nevében tenni anélkül, hogy megkérdezné őket" – mondta Donald Tusk, lengyel miniszterelnök… {{cite web}}: Cite has empty unknown parameter: |coauthors= (súgó)
  228. ↑ „German MEP Says Orban's 'National-Populist' Approach Will Not Fix Societal Problems”, Radio Free Europe/Radio Liberty, 2020. december 27. (Hozzáférés: 2024. szeptember 24.) (angol nyelvű) 
  229. ↑ Sándor, Németh Márton (2024. október 11.). "Szövetségnek indult, mára kibékíthetetlennek tűnik az ellentét". index.hu. Hozzáférés: 2024. október 30.. Manfred Weber kritizálta többek között a magyar kormány Ukrajna-politikáját, Orbán Viktor békemisszióját, a magyarországi korrupciós helyzetet. Kijelentette, hogy nem fogják engedni az Európai Unió működésének akadályozását.
  230. ↑ Gergő, Molnár (2024. október 30.). "Betelt a pohár Orbán Viktor kritikusánál, uniós fellépést sürget". index.hu. Hozzáférés: 2024. október 30.. Viktor Orbán is more than Putin's useful idiot… since his actions in Georgia we know he is an outright agent of authoritarianism.
  231. 1 2 Bence, Loksa (2024. szeptember 24.). "Cseh elnök: Az oroszbarát Orbán Viktor aláássa az európai egységet". index.hu. Hozzáférés: 2024. szeptember 24..
  232. ↑ "Sweden criticizes Hungary's Orban for meeting with Putin". www.aa.com.tr. Hozzáférés: 2024. szeptember 24..
  233. ↑ Ilona, Hargittai Éva (2024. február 20.). "A finn miniszterelnök szerint Magyarország szándékosan segíti Putyint". index.hu. Hozzáférés: 2024. december 20..
  234. ↑ "Estonia, Luxembourg snipe at Hungary's Orban over meeting Putin". Reuters. 2023-10-27. Hozzáférés: 2024. {{cite web}}: Check date values in: |accessdate= (súgó)CS1 karbantartás: year (link)
  235. 1 2 "Hungary's Leader Was Shunned by Obama, but Has a Friend in Trump". New York Times. 2018-08-15. Hozzáférés: 2024. For years, Mr. Orban's government has craved validation from Washington, spending millions of dollars on lobbying, mostly in vain. The Obama administration largely ostracized Mr. Orban, avoiding high-level, bilateral contacts as punishment for his creeping authoritarian tendencies. American diplomats criticized Mr. Orban's crackdown on civil society — as did President Barack Obama himself. {{cite web}}: Check date values in: |accessdate= (súgó)CS1 karbantartás: year (link)
  236. ↑ "The Hungarian leader Trump cites as a supporter champions 'illiberal democracy'". AP News (angol nyelven). 2024. szeptember 11. Hozzáférés: 2024. szeptember 24..
  237. ↑ "Betámadták az amerikai szenátusban a magyar kormányt". Portfolio.hu. 2024. szeptember 26. Hozzáférés: 2024. szeptember 27.. Mitch McConnell, az amerikai szenátus republikánus csoportjának vezetője szerda esti beszédében erősen bírálta Magyarország kormányát.
  238. 1 2 3 "How Viktor Orbán's Hungary Eroded the Rule of Law and Free Markets". www.cato.org. Cato Institute. Hozzáférés: 2026. április 11..
  239. 1 2 "Obama Magyarországgal példálózott, amikor a civil társadalom elnyomásáról beszélt". 444. 2014. szeptember 24. Hozzáférés: 2020. október 24..
  240. ↑ "Keményen nekiment Orbán Viktornak Joe Biden elnök, berendelték az amerikai nagykövetet". Portfolio.hu. 2024-03-12. Hozzáférés: 2025. "Nyíltan kimondta, hogy úgy látja, nem működik a demokrácia és (Orbán) diktatúrát akar." {{cite web}}: Check date values in: |accessdate= (súgó)
  241. ↑ "2025 Rule of Law Report Country Chapter on the rule of law situation in Hungary" (PDF). European Commission. Hozzáférés: 2026. {{cite web}}: Check date values in: |accessdate= (súgó)
  242. ↑ FourFourTwo, 2010. november, 44. o.
  243. ↑ fcfelcsut.hu. "Az FC Felcsút játékosai". Hozzáférés: 2008. június 16..[halott link]
  244. ↑ Orbán Viktor az Internet Movie Database oldalon (angolul)
  245. ↑ origo.hu (2007. szeptember 26.). "Orbán lenne a felcsúti focimese hőse". Hozzáférés: 2008. június 16..
  246. ↑ Népszabadság online (2008. április 19.). "Fociakadémia a felcsúti határban". Hozzáférés: 2008. június 16..
  247. ↑ "Sükösd Miklós: Kommunikációs deficit Magyarország európai uniós csatlakozásának médiabemutatásában (Médiakutató)". 2007. november 10. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2008. június 16..
  248. ↑ Népszabadság Online: Orbán díszdoktor Bostonban
  249. ↑ Index – Elmarasztal az OVB, megvédenek a jogászok, oszt jónapot
  250. ↑ "Hazug és csaló kormányoknak nem jár segítség. MTI tudósítás a Fidesz honlapján". 2007. szeptember 27. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2006. október 30..
  251. ↑ Orbán Viktor interjú az MTV Este c. műsorában. 2006. október 28.[halott link]
  252. 1 2 Kárpáti, Márton (2008. május 22.). "Orbán befagyasztaná a nagy állami beruházásokat". index.hu. Hozzáférés: 2026. április 20..
  253. 1 2 Kóka János üdvözli Orbán „őszödi beszédét” Archiválva 2008. október 1-i dátummal a Wayback Machine-ben (InfoRádió, 2008. május 23.)
  254. ↑ Orbán: Nem volt helyes durván beszélnem Gyurcsányról Archiválva 2009. február 20-i dátummal a Wayback Machine-ben (InfoRádió, 2008. május 24.)
  255. ↑ ""Sokaknak fog fájni": Orbán Viktor 2 év kőkemény megszorításra készül". 2008. június 9. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2008. június 16..
  256. ↑ Az emberek elutasítják Orbán elképzeléseit
  257. ↑ "Kéri László a Kéri-kör lehallgatásáról". 2008. június 5. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2008. június 16..
  258. ↑ Orbán Viktor: Valószínűleg lehallgatnak
  259. ↑ Orban wants to build 'illiberal state', euobserver.com
  260. ↑ Domestic reactions to viktor orbans 'illiberal democracy', hungarianspectrum.wordpress.com
  261. ↑ Bogár László:Illiberális demokrácia Archiválva 2014. augusztus 9-i dátummal a Wayback Machine-ben, Magyar Hírlap
  262. ↑ Félreértelmezés felsőfokon Archiválva 2014. augusztus 12-i dátummal a Wayback Machine-ben, mno.hu
  263. ↑ „Az út a „Simicska a legokosabb”-tól az „Orbán egy geci”-ig”, hvg.hu, 2015. február 6. (Hozzáférés: 2015. június 6.) 
  264. ↑ „Simicska Orbánról: Államférfinek képzeltem, de rá kellett jönnöm, hogy nem az”, hvg.hu, 2015. február 6. (Hozzáférés: 2015. június 6.) 
  265. ↑ Megint Felcsút kapja a legtöbb tao-pénzt Index.hu
  266. ↑ Tao-pénzek: a bíróság szerint közpénz, Orbán szerint ez a mentalitás kommunista örökség HVG
  267. ↑ Cáfolta Orbánt a bíróság: közpénz a tao Index.hu
  268. ↑
  269. ↑ 24.hu
  270. ↑ „Guillotine? Igény volna rá!” Riport a sárga mellénybe öltözött országból Archiválva 2019. április 23-i dátummal a Wayback Machine-ben, valaszonline.hu
  271. ↑ Archiválva 2019. február 3-i dátummal a Wayback Machine-ben, magyaridok.hu
  272. ↑ Manfred Weber: Orbán Viktor nehéz partner Archiválva 2019. február 2-i dátummal a Wayback Machine-ben, 444.hu
  273. ↑ https://web.archive.org/web/20141220051443/http://mno.hu/belfold/vandalizmus-a-fidesz-szekhazanal-1255297/#
  274. ↑ https://www.theguardian.com/world/2012/jan/06/hungary-viktor-orban-faces-protest
  275. ↑ https://www.diplomaticourier.com/posts/viktor-orban-viktator-or-visionary
  276. ↑ https://www.usatoday.com/story/news/politics/2019/05/13/donald-trump-says-hungary-prime-minister-viktor-orban-doing-tremendous-job/1190060001/
  277. ↑ https://www.economist.com/the-world-ahead/2020/11/17/viktor-orban-will-hold-on-to-powers-seized-fighting-coronavirus
  278. ↑ https://www.irishtimes.com/news/world/europe/100-000-hungarians-rally-to-denounce-viktator-orban-s-rule-1.3462411
  279. 1 2 https://www.spiegel.de/politik/ungarns-premier-viktor-orban-der-viktator-a-00000000-0002-0001-0000-000166007160
  280. 1 2 https://www.reuters.com/article/uk-usa-election-trump-orban-idUKKCN1030IC
  281. 1 2 "Juncker: Orbán nem diktátor". Eurológus. Index.hu. 2019. április 29. Hozzáférés: 2022. augusztus 24..
  282. ↑ "Country-by-country guide on how the Ukraine war has changed Europe" (angol nyelven). Euronews. 2022. augusztus 24. Hozzáférés: 2022. augusztus 26..
  283. ↑ "Ezért veszélyes Márki-Zay Péter 2.: Háborúba sodorná Magyarországot". Origo.hu. Hozzáférés: 2022. augusztus 26..[halott link]
  284. ↑ "Megkérdeztem Orbán Viktort, a Fidesz miniszterelnök-jelöltjét, vállalja-e a vitát Márki-Zay Péterrel". Facebook. Tordai Bence.
  285. ↑ „Orbán Viktor: Megvédjük a családokat, megvédjük a rezsicsökkentést, megvédjük Magyarország biztonságát!”, Origo.hu, 2022. május 16. 
  286. ↑ Haász János - Megjelent a rezsirendelet, a gázár hétszeresére, az áramár duplájára nő az átlagfogyasztás felett (Telex.hu, 2022.07.21.)
  287. ↑ Világi Máté - Fact-check: Tényleg Magyarországon a legalacsonyabb a rezsi az EU-ban? (Telex.hu, 2025.12.07.)
  288. ↑ „Nagyon durva áram- és gázszámlák jöhetnek Magyarországon - Ezt a két ábrát sohasem akartad látni”, Portfolio.hu, 2022. július 13. 
  289. ↑ „Máris megjött a kormány ígérete: nem lesz megszorítás és lakossági adóemelés”, Portfolio.hu, 2022. április 8. 
  290. ↑ „Mind nagy vesztesei leszünk a kata átalakításának”, Portfolio.hu, 2022. július 15. 
  291. ↑ „Orbán Viktor: nem fér bele a rezsicsökkentés és a kata változatlanul hagyása”, Portfolio.hu, 2022. július 15. 
  292. ↑ "Orbán Viktor: Az európai gazdaságot a szankciók nem lábon, hanem tüdőn lőtték". Hirado.hu. Hozzáférés: 2022. augusztus 5..
  293. ↑ Magyari Péter - Orbán parazitái (444.hu, 2016.03.19.
  294. ↑ Presinszky Judit - Orbán Viktor poloskának nevezte a szerinte külföldről pénzelt bírókat, újságírókat, politikusokat és civileket (Telex.hu, 2025.03.15.)
  295. ↑ Birkás Péter - Torgyán 1996-ban férgezett úgy, ahogy ma Orbán poloskázott, meg is lett az eredménye (24.hu, 2025.03.15.)
  296. ↑ Előd Fruzsina - A kilencvenes években még csúnya népszerűségvesztés járt azért, ha egy politikus férgezett és dögkeselyűzött (Telex.hu, 2025.03.15.)
  297. ↑ Mészáros Juli - Már több mint 500 pszichológus és pszichiáter írta alá az agresszív, poloskázós közbeszéd elleni petíciót (444.hu, 2025.03.18.)
  298. ↑ Vida Benjamin - Orbán a győri ellentüntetőknek: Erre fütyüljetek ott hátul, kedves tiszások, erre fütyüljetek (Telex.hu, 2026.03.27.)
  299. ↑ "Orbán Viktor kitüntetést kapott a boszniai szerbektől" (HTML). Mandiner. Hozzáférés: 2024. április 5.. Átvette a boszniai Szerb Köztársaság Érdemrendje láncon kitüntetést Milorad Dodiktól. {{cite web}}: Cite has empty unknown parameter: |coauthors= (súgó)
  300. ↑ "Orbán Viktort kitüntették Kazahsztánban" (HTML). 24.hu. Hozzáférés: 2023. november 2.. A sajtótájékoztatón Orbán Viktor megköszönte a kazah-magyar barátság jegyében neki adományozott kitüntetést, megjegyezve, megtiszteltetésnek tekinti azt, és „ennek jegyében fogunk dolgozni a jövőben is a két ország stabil együttműködésének elősegítésén. {{cite web}}: Cite has empty unknown parameter: |coauthors= (súgó)
  301. ↑ "A Szerb Köztársaság Érdemrendjével tüntették ki Orbán Viktort" (HTML). Magyar Nemzet. Hozzáférés: 2022. szeptember 16.. A találkozó után a szerb államfő átadta Orbán Viktornak Szerbia legmagasabb állami kitüntetését, a Szerb Köztársaság Érdemrendjét a két ország közötti békés együttműködés és baráti kapcsolatok fejlesztésében és erősítésében nyújtott kiemelkedő szolgálataiért. {{cite web}}: Cite has empty unknown parameter: |coauthors= (súgó)
  302. ↑ "Fotó: így mosolyog Orbán, amikor kitüntetik Szkopjéban" (HTML). HVG. Hozzáférés: 2013. december 5.. A Szeptember 8. elnevezésű érdemrendet Gjorge Ivanov macedón államfő adományozta Orbán Viktornak - a hivatalos megfogalmazás szerint - a Magyarország és Macedónia közötti baráti viszony elismeréséül és Macedónia nemzetközi tekintélyének erősítéséért. {{cite web}}: Cite has empty unknown parameter: |coauthors= (súgó)
  303. ↑ "II. János Pál pápa kitüntette Orbán Viktor volt miniszterelnököt" (HTML). Magyar Kurír. Hozzáférés: 2004. április 23.. Õszentsége II. János Pál pápa a Nagy Szent Gergely Rend nagykeresztjének civil fokozatát adományozta Orbán Viktornak, a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség elnökének… {{cite web}}: Cite has empty unknown parameter: |coauthors= (súgó)
  304. ↑ Gajdics Ottó. "Francia nagykereszt Orbánnak" (HTML). Magyar Nemzet. Hozzáférés: 2001. december 11.. A Francia Nemzeti Érdemrend Nagykeresztjével tüntette ki tegnap Párizsban Jacques Chirac, a Francia Köztársaság elnöke Orbán Viktor miniszterelnököt. {{cite web}}: Cite has empty unknown parameter: |coauthors= (súgó)
  305. ↑ https://kormany.hu/hirek/orban-viktor-atvette-a-turk-vilag-legfelsobb-rendje-dijat
  306. ↑ "Kitüntette Orbán Viktort az örmény katolikus egyház vezetője" (HTML). Mandiner. Hozzáférés: 2022. november 2.. Az indoklás szerint Magyarország és személyesen Orbán Viktor értékes támogatást nyújt az elnyomott és üldözött keresztényeknek világszerte. {{cite web}}: Cite has empty unknown parameter: |coauthors= (súgó)
  307. ↑ Szurovecz Illés. "Kitüntette Orbán Viktort a szerb ortodox pátriárka" (HTML). 444.hu. Hozzáférés: 2022. szeptember 5.. Orbán Viktor hétfőn a Karmelita kolostorban fogadta Porfirije szerb ortodox pátriárkát, aki a látogatás során átadta a miniszterelnöknek a Szent Száva Érdemrend arany fokozatát. {{cite web}}: Cite has empty unknown parameter: |coauthors= (súgó)
  308. ↑ Péter Alvarez. "Orosz „Dicsőség és becsület" kitüntetést kapott Orbán Viktor" (HTML). Index.hu. Hozzáférés: 2022. június 2.. A pátriárka kiemelte, hogy Orbán Viktor nagy figyelmet szentel a keresztény értékeknek. {{cite web}}: Cite has empty unknown parameter: |coauthors= (súgó)
  309. ↑ "Orbán Viktor megkapta a FINA legrangosabb kitüntetését" (HTML). Origo.hu. Hozzáférés: 2017. július 7.. A FINA legrangosabb kitüntetését olyanoknak adományozza, akik a sport és az erkölcsök szellemében képviselik a szövetség céljait, ideáit. {{cite web}}: Cite has empty unknown parameter: |coauthors= (súgó)
  310. ↑ "Orbán lett az év embere" (HTML). Index.hu. Hozzáférés: 2015. december 2.. A listán az első helyet Orbán Viktor érdemelte ki; az indoklás szerint azért, mert egyszerre előidézője és szimbóluma annak, hogyan tolódott el a menekültekről szóló közbeszéd a „Hogyan fogadjuk be őket?"-ről a „Hogyan tartsuk távol őket?" irányába. {{cite web}}: Cite has empty unknown parameter: |coauthors= (súgó)
  311. ↑ Kovács M. Dávid. "Orbán Viktor lett Az év embere Lengyelországban" (HTML). Index.hu. Hozzáférés: 2016. szeptember 6.. A miniszterelnök a díj átvételekor azt mondta, hogy a Közép-Európa érdekében végzett munkáját ismerhették el a kitüntetéssel. {{cite web}}: Cite has empty unknown parameter: |coauthors= (súgó)
  312. ↑ "Orbán Viktor díjat kapott, mert harcolt a dohányzás ellen" (HTML). HVG. Hozzáférés: 2013. május 31.. A Dohányzásmentes Világnap alkalmából 2013-ban, más prominens nemzetközi személyiségek mellett Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke is díjat kapott „a magyar dohányzás-ellenőrzési szakpolitika teljesítményének elismeréseként". {{cite web}}: Cite has empty unknown parameter: |coauthors= (súgó)
  313. ↑ "Pro Urbe díj Orbán Viktornak". Fidesz.hu. 2008. május 23. 2014. augusztus 13. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2014. augusztus 13..
  314. ↑ "Orbán Viktor Esztergom díszpolgára lett" (HTML). 24.hu. Hozzáférés: 2006. március 16.. Esztergom díszpolgári címet adományozott Orbán Viktornak a Mária Valéria híd felépítésében vállalt szerepéért. {{cite web}}: Cite has empty unknown parameter: |coauthors= (súgó)
  315. ↑ "Tőkés-díjjal tüntették ki Orbán Viktort" (HTML). Index.hu. Hozzáférés: 2003. június 22.. A magyarság érdekében kifejtett tevékenységéért a Tőkés László Alapítvány 2003. évi egyéni díjával tüntették ki Orbán Viktort, a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség elnökét, volt miniszterelnököt vasárnap Kisvárdán. {{cite web}}: Cite has empty unknown parameter: |coauthors= (súgó)
  316. ↑ Orsolya, Ruff (2002. február 2.). "Német elismerés Orbánnak". Magyar Nemzet. Hozzáférés: 2026. április 20..
  317. ↑ "Szent István-díj Orbánnak" (HTML). Origo.hu. Hozzáférés: 2002. szeptember 29.. Orbán Viktornak emellett a térség fejlesztését, a magyar- szlovák viszonyt, valamint a honi és a felvidéki magyarság kapcsolattartását nagyban segítő Mária Valéria híd újjáépítésének hathatós támogatásáért ítélték oda az elismerést. {{cite web}}: Cite has empty unknown parameter: |coauthors= (súgó)
  318. ↑ "Bush fogadja Orbánt" (HTML). Magyar Nemzet. Hozzáférés: 2001. április 20.. A kormányfő az American Enterprise Institute (AEI) által létrehozott Új Atlanti Kezdeményezés kitüntetését veszi át. A Freedom Prize (Szabadság-díj) egy új kitüntetés, amelyet először éppen Orbán Viktornak ítéltek oda a magyarországi rendszerváltásban játszott szerepéért. {{cite web}}: Cite has empty unknown parameter: |coauthors= (súgó)
  319. ↑ "Orbán a Marmara Egyetem díszdoktora lett". hvg.hu. 2013. december 18. Hozzáférés: 2026. április 20..
  320. ↑ "Díszdoktori címet kapott Orbán Japánban - ATV". 2013. november 21. Hozzáférés: 2026. április 20..
  321. ↑ "Orbán Viktort díszdoktorrá avatták". 24.hu. 2002. február 12. Hozzáférés: 2026. április 20..
  322. ↑ "Orbán tiszteletbeli szenátor". Magyar Nemzet. 2000. november 23. Hozzáférés: 2026. április 20..
  323. ↑ "A magyar polip a posztkommunista maffiaállam 1 - PDF Free Download". docplayer.hu. Hozzáférés: 2021. december 24..
  324. ↑ Nazifa Alizada, Rowan Cole, Lisa Gastaldi, Sandra Grahn, Sebastian Hellmeier, Palina Kolvani, Jean Lachapelle, Anna Lührmann, Seraphine F. Maerz, Shreeya Pillai, and Staffan I. Lindberg. 2021. Autocratization Turns Viral. Democracy Report 2021 Archiválva 2021. szeptember 14-i dátummal a Wayback Machine-ben. University of Gothenburg: V-Dem Institute.
  325. ↑ Licia Cianetti; James Dawson; Seán Hanley (2018). "Rethinking "democratic backsliding" in Central and Eastern Europe – looking beyond Hungary and Poland". East European Politics. 34 (3): 243–256. doi:10.1080/21599165.2018.1491401. Over the past decade, a scholarly consensus has emerged that that democracy in Central and Eastern Europe (CEE) is deteriorating, a trend often subsumed under the label 'backsliding'. … the new dynamics of backsliding are best illustrated by the one-time democratic front-runners Hungary and Poland.
  326. ↑ Kingsley, Patrick. „As West Fears the Rise of Autocrats, Hungary Shows What's Possible”, The New York Times, 2018. február 10. (Hozzáférés: 2019. május 27.) (amerikai angol nyelvű) 
  327. ↑ Bozóki András, Hegedűs Dániel (2018. október 3.). "An externally constrained hybrid regime: Hungary in the European Union". Democratization (angol nyelven). 25 (7): 1173–1189. doi:10.1080/13510347.2018.1455664. ISSN 1351-0347.
  328. ↑ Bogaards, Matthijs (2018. november 17.). "De-democratization in Hungary: diffusely defective democracy". Democratization. 25 (8): 1481–1499. doi:10.1080/13510347.2018.1485015. ISSN 1351-0347.
  329. ↑ „Letter to the Prime Minister of Hungary from the Secretary of State of the United States of America”, 2011. december 23.. [2016. május 7-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2022. január 7.) 
  330. ↑ "Angela Merkel criticized Viktor Orban behind closed doors", Daily News Hungary, 9 October 2015.
  331. ↑ „The European Commission reiterates its serious concerns over the Fourth Amendment to the Constitution of Hungary”, 2013. április 12. (Hozzáférés: 2016. május 5.) 
  332. ↑ "Happy slaps, rambling speeches and jaw-dropping insults… this is the man who RUNS the EU", Daily Express, 28 June 2016.
  333. ↑ „Press freedom a loser in Viktor Orbán's winner-take-all Hungary”, 2011. december 2.. [2018. szeptember 13-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2022. január 7.) 
  334. ↑ Bayer Lili (2020. szeptember 24.). "How Orbán broke the EU — and got away with it". Politico. Hozzáférés: 2021. február 7..
  335. ↑ Bayer Lili (2021. június 23.). "It's Hungary vs. Everyone after attacks on LGBTQ+ rights" (angol nyelven). Politico. Hozzáférés: 2021. július 6..
  336. ↑ "Orban's recovery plan: all the more reason for cast iron guarantees" (angol nyelven). Renew Europe. Hozzáférés: 2022. január 7..
  337. ↑ "Talking Europe - Hungary's Orban: What consequences of symbolic EU vote?" (angol nyelven). France 24. 2018. október 15. Hozzáférés: 2022. január 7..
  338. ↑ „Hungary’s ‘illiberalism’ should not go unchallenged”, Washington Post, 2014. augusztus 16. (Hozzáférés: 2020. október 24.) (amerikai angol nyelvű) 
  339. ↑ Horváth Bence (2014. szeptember 19.). "Bill Clinton élő adásban nevezte pénzéhesnek és hatalommániásnak Orbán Viktort". 444. Hozzáférés: 2020. október 24..
  340. ↑ "Orbánról csúnyákat mondott Bill Clinton – videó". HVG. 2014. szeptember 19. Hozzáférés: 2020. október 24..
  341. ↑ "Bill Clinton élő adásban hatalommániás és pénzéhes miniszterelnöknek nevezte Orbán Viktort". hir.ma. Hozzáférés: 2020. október 24..
  342. ↑ OSTEUROPA, Zeitschrift. "Zeitschrift OSTEUROPA". Zeitschrift OSTEUROPA (Deutsch nyelven). Hozzáférés: 2025. március 25..{{cite web}}: CS1 karbantartás: ismeretlen nyelvkód (link)
  343. ↑ EUR-Lex: 2020. évi jogállamisági jelentés: A jogállamiság helyzete Magyarországon
  344. ↑ 2020. évi jogállamisági jelentés Országfejezet – A jogállamiság helyzete Magyarországon
  345. ↑ Hungary no longer a democracy: report, May 6, 2020
  346. ↑ "Hungary" (angol nyelven). Freedom House. Hozzáférés: 2020. október 17..
  347. ↑ "Dropping the Democratic Facade" (angol nyelven). Freedom House. Hozzáférés: 2020. október 23..
  348. ↑ Steven Erlanger, Benjamin Novak. „How the E.U. Allowed Hungary to Become an Illiberal Model”, The New York Times, 2022. január 3. (Hozzáférés: 2022. február 22.) (amerikai angol nyelvű) 
  349. ↑ Benjamin Novak, Andrew Higgins. „Facing Tough Election, Orban Turns to Putin for Support”, The New York Times, 2022. február 5. (Hozzáférés: 2022. február 22.) (amerikai angol nyelvű) 
  350. ↑ Júlia, Kozics (2024. október 30.). "Egy kijevi magyar üzent Orbán Viktornak, aki szerinte a történelem szemétdombjára való". index.hu. Hozzáférés: 2024. október 30..
  351. ↑ "Орбан возмутил заявлением об Украине: что хочет доказать лидер Венгрии". 24 Канал (orosz nyelven). 2024. október 29. Hozzáférés: 2024. október 30..
  352. ↑ "Körösényi András". politikatudomany.tk.hu. ELKH (ma: HUN-REN) Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézet. Hozzáférés: 2022. január 6..
  353. ↑ "Egy vezér demokráciája – Körösényi András az Orbán-rezsimről". Szabad Európa Rádió. Hozzáférés: 2022. január 6..
  354. ↑ "Új kötet: Az Orbán-rezsim. A plebiszciter vezérdemokrácia elmélete és gyakorlata". politikatudomany.tk.hu. ELKH (ma: HUN-REN) Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézet. Hozzáférés: 2022. augusztus 24..
  355. ↑ "Hungary's 'Viktator' faces tide of protest at home and abroad" (angol nyelven). The Guardian. 2012. január 6. Hozzáférés: 2021. szeptember 20..
  356. ↑ https://www.bbc.com/news/world-europe-16390574
  357. ↑ portfolio: Joe Biden: látjuk, mi történik Fehéroroszországban, Lengyelországban és Magyarországon
  358. ↑ Open Democracy: Is totalitarianism on the rise in the East?
  359. ↑ "Hello, Dictator" - Orbán, die EU und die Rechtsstaatlichkeit. YouTube (németül, angol és magyar felirattal)
  360. 1 2 Jan Puhl, Walter Mayr. „The One-Man State: Viktor Orbán and the Fall of Democracy in Hungary”, Der Spiegel, 2021. december 9. (Hozzáférés: 2021. december 24.) (angol nyelvű) 
  361. ↑ "Izraeli tüntetés: Orbán egy molinóra került Erdogannal, Putyinnal és Homeini ajatollahhal | Mandiner". mandiner.hu. Hozzáférés: 2023. március 27..
  362. ↑ Balázs, Kiss Márton (2023. február 26.). "Orbán Viktor arcképe is feltűnt a kormányellenes tüntetésen Tel-Avivban". index.hu. Hozzáférés: 2023. március 27..
  363. ↑ Csurgó Dénes - Akár 2200 milliárd forinttal is támogathatták az Orbán rendszer 13 kiemelt oligarcháját az uniós adófizetők (Telex.hu, 2025.07.03.)
  364. ↑ Antal Attila: Orbán bárkája, Progress könyvek, 2019; Új Egyenlőség
  365. ↑ "Soha sem volt még ennyi vagyona a leggazdagabb magyarnak". Forbes. 2021. február 3. Hozzáférés: 2021. február 6..[halott link]
  366. ↑ https://www.atv.hu/belfold/20131115/berobbant-a-gazszerelo-meszaros-l-rinc-a-milliardosok-klubjaban
  367. ↑ Albert Ákos (2013. november 7.). "Minden arannyá válik Mészáros Lőrinc kezében". Origo.hu. 2016. május 16. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2016. május 24..
  368. ↑ Magyar Krisztián. "Dehogy stróman. Intéző! - Ingatlankeringő Mészáros Lőrinc és az Orbán család között". Magyar Narancs. 2016. június 1. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2016. május 21..
  369. ↑ Vitéz F. Ibolya (2015. április 26.). "Gazdaság: A felcsúti kis gömböc: Mészáros Lőrinc mindent visz". HVG. 2017. december 1. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2017. november 28..
  370. ↑ Novák Benjamin (2013. november 18.). "Felcsút polgármestere, Mészáros Lőrinc Orbán strómanja?". The Budapest Beacon. 2016. augusztus 4. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2016. június 1..
  371. ↑ "Strómanozás miatt perli Mészáros az Együttet". Hír TV. 2016. augusztus 17. 2016. augusztus 18. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2016. augusztus 17..
  372. ↑ "Jogerősen strómannak lehet nevezni Mészáros Lőrincet". HVG. 2017. március 27. Hozzáférés: 2017. március 28..
  373. ↑ "Tiborcz István újabb és újabb milliárdokat teremt elő a semmiből". G7.hu. 2018. szeptember 5. Hozzáférés: 2021. szeptember 23..
  374. ↑ "Tiborcz István előlépett az árnyékból, azonnal 35 milliárdos vagyonnal nyitott a leggazdagabb magyarok között". 168 Óra. Hozzáférés: 2021. szeptember 23..
  375. ↑ "EU Commission Sued Over Corruption Case Linked to Orbán's Son-in-Law". Liberties.eu (angol nyelven). European Liberties Platform. Hozzáférés: 2022. április 7..
  376. ↑ "Viktor Orban's oligarchs: a new elite emerges in Hungary". Financial Times. 2017.
  377. ↑ "Brice Couturier: «Les institutions européennes ont des griefs fondés contre Budapest et Varsovie»" (francia nyelven). Le Figaro. Hozzáférés: 2020. {{cite web}}: Check date values in: |accessdate= (súgó)
  378. ↑ Zsíros Sándor (2021. június 10.). "OLAF: megint rekordbírságot kapott Magyarország a csalások miatt". Euronews. Hozzáférés: 2021. szeptember 23..
  379. ↑ "Biting the E.U. That Feeds Him".
  380. ↑ "Az Orbán család esete a földprivatizációval".
  381. ↑ "Orbáns Clique – Wie Ungarns Oligarchen die EU ausnehmen" (német nyelven). SWR2. Hozzáférés: 2022. március 25..
  382. ↑ "Protect EU funds more robustly against oligarchs, MEPs are set to say". www.europarl.europa.eu (angol nyelven). European Parliament – News. 2022. március 23.
  383. ↑ "Orbán or Not Orbán". dgap.org (angol nyelven). Hozzáférés: 2022. április 2..
  384. ↑ "CPI 2021". Transparency International. Hozzáférés: March 2022. {{cite web}}: Check date values in: |access-date= (súgó)
  385. ↑ Transparency International: CPI 2020: Western Europe and European Union
  386. ↑ "Orbán a Parlamentben: A konzultáció után fokozatosan ki fogjuk vezetni a korlátozásokat". HVG. 2021. február 15. Hozzáférés: 2022. augusztus 24..
  387. ↑ Szily László, Király András (2021. február 15.). "Orbán Viktor parlamenti évadnyitóján se részletezte, hogy mégis hogyan tervezi újraindítani a gazdaságot". 444. Hozzáférés: 2022. augusztus 24..
  388. ↑ Orbán a Parlamentben: a „vörös bárók” is kapnak támogatást. Keresztes L. Lóránt visszakérdezett LMP. YouTube
  389. ↑ Dávid, Kovács Ferenc (2023. február 13.). "Transparency International: Magyarországon a jogállamot szinte teljesen felszámolták". index.hu. Hozzáférés: 2023. február 20..
  390. 1 2 "Orban findet Nische für Ungarn als Deutschlands Waffenschmiede". MSN (német nyelven). Hozzáférés: 2023. február 20..
  391. ↑ "BTI 2022 Hungary Country Report". BTI 2022 (angol nyelven). Hozzáférés: 2022. július 17..
  392. ↑ https://www.nytimes.com/2019/03/18/world/europe/hungary-russian-bank-spy-orban-putin.html
  393. ↑ https://www.direkt36.hu/en/ket-orosz-fegyverkereskedot-csaltak-torbe-magyarorszagon-amerikai-ugynokok-de-az-orban-kormany-moszkvanak-adta-oket/
  394. ↑ https://www.reuters.com/article/us-usa-russia-hungary/u-s-says-hungary-refuses-to-extradite-suspected-russian-arms-dealers-idUSKCN1NW1I0
  395. ↑ https://2017-2021.state.gov/hungary-lyubishin-extradition/index.html
  396. ↑ "Hungary Orban: Europe's centre-right EPP suspends Fidesz". BBC. 2019. március 20. Hozzáférés: 2021. március 26..
  397. ↑ "Hungary: Viktor Orban's ruling Fidesz party quits European People's Party". Deutsche Welle. 2021. március 18. Hozzáférés: 2021. március 26..
  398. ↑ „Victory for Hungary's Orban means a headache for the EU”, BBC News, 2022. április 4. (Hozzáférés: 2022. április 5.) (brit angol nyelvű) 
  399. 1 2 Gutschker, Thomas. „Nach Orbáns Wiederwahl: Geht Brüssel jetzt gegen Ungarn vor?”, FAZ.NET (Hozzáférés: 2022. április 5.) (német nyelvű) 
  400. ↑ "Kikezdte a kormány oroszpolitikája a visegrádi szövetséget". telex. 2022. április 14. Hozzáférés: 2024. június 27..
  401. 1 2 Népszava. "Orbán Viktort az oroszbarátság szigeteli el a V4-ben". Népszava. Hozzáférés: 2024. június 27..
  402. ↑ "Talmannen ska inte fjäska för Ungern". www.aftonbladet.se (svéd nyelven). 2023. március 7. Hozzáférés: 2023. március 16..
  403. ↑ Reuters. „Hungary says 'grievances' hold up ratification of Sweden's NATO accession”, Reuters, 2023. március 29. (Hozzáférés: 2023. március 30.) (angol nyelvű) 
  404. ↑ "NATO-csatlakozás: Svédország kemény szavakkal illette Magyarországot". Portfolio.hu. Hozzáférés: 2023. március 30..
  405. ↑ "Jako Hitler a Horthy. Orbán byl až do poslední chvíle Putinův nejbližší přítel, říká politolog Bozóki". Plus (cseh nyelven). 2022. március 30. Hozzáférés: 2024. szeptember 24..
  406. ↑ S.A, Telewizja Polska. "Nordic and Baltic states criticize Hungary's new visa rules in EU letter". tvpworld.com (lengyel nyelven). Hozzáférés: 2024. szeptember 24..
  407. ↑ Szabó Ágnes (2013. december 12.). "Vidnyánszky: Ezer nézőpont kell". Index.hu. Hozzáférés: 2022. augusztus 5..
  408. 1 2 "Disinformation in Hungary: From fabricated news to discriminatory legislation". Brussels office - European Union (angol nyelven). Heinrich-Böll-Stiftung. Hozzáférés: 2022. április 2..
  409. ↑ "Predators gallery" (angol nyelven). Reporters without borders (RSF). Hozzáférés: 2021. július 6..
  410. ↑ PRIː As Orbán rises, Hungary's free press falls
  411. 1 2 "Portrait of Viktor ORBÁN" (angol nyelven). Reporters without borders (RSF). 2021. június 30. Hozzáférés: 2021. július 6..
  412. ↑ Ranking – Reporters Without Borders
  413. ↑ Spindiktátorok (Szergej Gurijev - Daniel Treisman). Hozzáférés: 2025. február 15.
  414. ↑ Catherine Fieschi (2019. szeptember 30.). "Why Europe's new populists tell so many lies – and do it so shamelessly" (angol nyelven). The Guardian. Hozzáférés: 2022. április 2..
  415. ↑ Higgins, Andrew. „The Art of the Lie? The Bigger the Better”, The New York Times, 2021. január 10. (Hozzáférés: 2021. január 11.) (amerikai angol nyelvű) 
  416. ↑ https://www.npr.org/2021/09/12/1036427870/pope-francis-makes-veiled-critique-of-anti-migrant-policies-in-hungary-visit
  417. ↑ https://www.ncregister.com/news/pope-francis-plans-for-trip-to-hungary-spark-diplomatic-unease
  418. ↑ https://catholicherald.co.uk/pope-francis-arrives-in-hungary-and-meets-viktor-orban/
  419. ↑ "Archivált másolat". 2022. március 19. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2022. március 19..
  420. ↑ https://www.npr.org/2021/07/09/1014744317/anti-lgbtq-law-in-hungary-will-hurt-the-people-it-claims-to-protect-critics-say
  421. ↑ https://www.zeit.de/politik/ausland/2021-07/ungarn-homosexuellen-gesetz-verabschiedung-umstritten-kritik-eu
  422. ↑ Budapest Pride: Félrevezetéssel próbálja összemosni a gyermekbántalmazást Orbán a meleg és leszbikus emberekkel - HVG, 2022.01.14.
  423. ↑ Halász Nikolett - Pride-szervezők: Ez nem gyermekvédelem, hanem fasizmus (Telex.hu, 2025. március 17.)
  424. ↑ "Miért akarja elvenni a metodistáktól az iskolát Felsődobsza?". 444.hu. 2014. augusztus 21. 2016. szeptember 18. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2016. szeptember 15..
  425. ↑ "Former Fidesz ally: PM's wife holds secret power, Orbán family operates Hungary as a corporation - Daily News Hungary". dailynewshungary.com (amerikai angol nyelven). 2024. február 27. Hozzáférés: 2024. szeptember 27..
  426. ↑ Nagy nap: összeházasodott Orbán Ráhel és Tiborcz István - galéria Archiválva 2013. szeptember 10-i dátummal a Wayback Machine-ben, Délmagyarország, 2013. szeptember 7.
  427. ↑ Szépen gyarapodik a Tiborcz-birodalom Archiválva 2015. február 23-i dátummal a Wayback Machine-ben, RTL Klub, 2015. február 22.
  428. ↑ "Megszületett Orbán Viktor unokája". Magyar Nemzet. 2016. augusztus 13. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2016. június 20..
  429. ↑ Megkeresztelték Orbán unokáját - itt az első félhivatalos fotó, HVG, 2016. szeptember 6.
  430. ↑ Orbán Viktor posztolt unokájáról. www.origo.hu. Origo.hu (2018. szeptember 18.) (Hozzáférés: 2018. szeptember 18.)
  431. ↑ "Orbán Gáspár színpadról gyógyít, térít és nyelveken szól". Index.hu. 2017. november 6. Hozzáférés: 2020. szeptember 4..
  432. ↑ "Tisztté avatták Orbán Viktor fiát, Gáspárt". 24.hu. 2020. augusztus 21. Hozzáférés: 2020. szeptember 4..
  433. ↑ Orbán újdonsült vejét anti-Tiborcznak tartja a környezete, HVG, 2017. szeptember 21.
  434. ↑ Titokban férjhez ment Orbán Viktor második lánya, Sára Archiválva 2017. augusztus 27-i dátummal a Wayback Machine-ben, Bors, 2017. augusztus 27.
  435. ↑ Ilyen menyasszony volt Orbán Sára – Fotók és részletek a titkos esküvőről Archiválva 2017. augusztus 28-i dátummal a Wayback Machine-ben, Blikk, 2017. augusztus 28.
  436. ↑ Óriási örömhírt jelentett be Orbán Viktor - megszületett második unokája - a nevét is elárulta Archiválva 2018. május 22-i dátummal a Wayback Machine-ben, Blikk, 2018. május 21.
  437. ↑ Kiderült Orbán első fiúunokájának neve
  438. ↑ "Megszületett Orbán Viktor hatodik unokája". Hozzáférés: 2023. november 17..
  439. ↑ Magyar Narancs, 2025-03-20. 10. o. Interjú Stefano Bottonival.
  440. ↑ "Hivatalos honlap, Család". 2013. december 29. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2017. június 11..
  441. ↑ Életrajzok. 56-os szövetség (Hozzáférés: 2014. július 27.) arch
  442. ↑ Suliba készülnek a politikuscsemeték Archiválva 2015. szeptember 23-i dátummal a Wayback Machine-ben, Blikk, 2012. szeptember 4.
  443. ↑ Orbán Viktor beszéde a reformáció kezdetének 500. évfordulója alkalmából rendezett nemzeti megemlékezésen Archiválva 2017. november 9-i dátummal a Wayback Machine-ben, miniszterelnok.hu
  444. ↑ "Orbán hite - Hogyan lesz egy liberális politikusból tradicionális szellemi vezető?". Hetek. 2007. február 2. 2017. november 9. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2017. november 8..
  445. ↑ "Megjelent Orbán Viktor új könyve". 2010. június 8. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2010. június 7..

További információk

A témához kapcsolódó idézetek a Wikidézetben:

↑ Rényi: Rényi Pál Dániel: Győzelmi kényszer: Futball és hatalom Orbán világában. Budapest: Magyar Jeti Zrt. ISBN 978-615-81348-2-8  

Kapcsolódó szócikk


A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Orbán_Viktor&oldid=29045644”