Nemesbük
| Nemesbük | |||
| Nemesbüki híd | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
| Vármegye | Zala | ||
| Járás | Keszthelyi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Dr. Simotics Barnabás (független)[1] | ||
| Irányítószám | 8371 | ||
| Körzethívószám | 83 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 720 fő (2025. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 71,44 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 9,98 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
| Nemesbük weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Nemesbük témájú médiaállományokat. | |||
Nemesbük Zala vármegye Keszthelyi járásában, Hévíz szomszédságában elterülő község.
Megközelítése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A község jó minőségű aszfaltúton csak egy, Hévízről induló, hét kilométeres bekötőúton (a 73 178-as számú mellékúton) érhető el; Zalaköveskúttal egy számozatlan, önkormányzati fenntartású betonút köti össze. Külterületének nyugati részét egy rövid szakaszon érinti a 76-os főúttól Kehidakustány (Kustány) felé vezető 7335-ös út is.
A településre Keszthely–Hévíz felől mintegy tucatnyi autóbuszjárat közlekedik naponta.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A település első említése 1408-ból való. A kezdetektől fogva nemesi falu volt, ám sok nemesi család kifejezetten szegénynek számított, kevés földet birtokoltak. A 16. században sok jobbágy is vásárolt földet Nemesbükön, így egyre csökkent a nemesi telkek aránya. A török idők során több portyázásra is sor került a településen, de mindvégig lakott maradt. A falu híres volt jó minőségű földjeiről, ahol búzát termesztettek.
Új templomot 1777-ben kapott. A 19. században a falu fejlődése lassan történt, társadalmi összetételét tekintve még mindig 50% volt a nemesek aránya, akik közül többen szőlővel rendelkeztek Cserszegtomaj, Rezi és Alsópáhok községekben.
1930 és 1936 között Nemesbük része volt Zalaköveskút.[3]
A második világháború után a település gyorsan modernizálódott, új házak épültek, 1948-ban bevezették a villanyt is. Nőtt az ingázók száma, akik elsősorban Keszthelyen és Hévízen, a szolgáltatási szektorban helyezkedtek el.
Az 1990-es években jelentősen megnőtt a falusi turizmus keretében a település utáni érdeklődés, amelyet a közeli, nagy turisztikai központok (Hévíz, Keszthely) közelségének és a falu csendességének köszönhető.
Közélete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Polgármesterei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1990–1994: Gosztonyi Ferenc (független)[4]
- 1994–1998: Kis Ottó (független)[5]
- 1998–2002: Vasas Anikó (független)[6]
- 2002–2005: Vasas Anikó (független)[7]
- 2005–2006: Dr. Simotics Barnabás Imre (független)[8]
- 2006–2010: Dr. Simotics Barnabás Imre (független)[9]
- 2010–2014: Dr. Simotics Barnabás Imre (független)[10]
- 2014–2019: Dr. Simotics Barnabás Imre (független)[11]
- 2019–2024: Dr. Simotics Barnabás (független)[12]
- 2024– : Dr. Simotics Barnabás (független)[1]
A településen 2005. április 24-én időközi polgármester-választást tartottak,[8] az előző polgármester lemondása miatt.[13]
Népesség
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A település népességének változása:
| Lakosok száma | 681 | 689 | 696 | 800 | 760 | 757 | 730 | 720 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 |
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 86,2%, cigány 1,5%, német 9,9%, román 0,6%. A lakosok 60,77%-a római katolikusnak, 3,1% reformátusnak, 1,7% evangélikusnak, 6,3% felekezeten kívülinek vallotta magát (25,2% nem nyilatkozott).[14]
2022-ben a lakosság 72,9%-a vallotta magát magyarnak, 11,2% németnek, 0,4% románnak, 0,3% szerbnek, 0,1% ukránnak, 3,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (18% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 36,8% volt római katolikus, 2,1% református, 0,8% görög katolikus, 0,4% evangélikus, 3,3% egyéb keresztény, 1,3% egyéb katolikus, 7,5% felekezeten kívüli (47,8% nem válaszolt).[15]
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 "Nemesbük települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2024. június 9. Hozzáférés: 2024. szeptember 15..
- ↑ "Magyarország helységnévtára". Központi Statisztikai Hivatal. 2025. szeptember 30. Hozzáférés: 2025. október 1..
- ↑ Nemesbük története a KSH online helységnévtárában[halott link]
- ↑ "Nemesbük települési választás eredményei" (txt) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 1990. Hozzáférés: 2020. február 21..
- ↑ "Nemesbük települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1994. december 11. Hozzáférés: 2020. január 16..
- ↑ "Nemesbük települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1998. október 18. Hozzáférés: 2020. március 30..
- ↑ "Nemesbük települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2002. október 20. Hozzáférés: 2020. március 30..
- 1 2 "Nemesbük települési időközi választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2005. április 24. Hozzáférés: 2020. május 29..
- ↑ "Nemesbük települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2006. október 1. Hozzáférés: 2020. március 30..
- ↑ "Nemesbük települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2010. október 3. Hozzáférés: 2011. december 17..
- ↑ "Nemesbük települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2014. október 12. Hozzáférés: 2020. január 16..
- ↑ "Nemesbük települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2019. október 13. Hozzáférés: 2024. június 5..
- ↑ "Időközi önkormányzati választások 2005-ben" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2005. Hozzáférés: 2020. május 29..
- ↑ Területi adatok -Zala megye Központi Statisztikai Hivatal
- ↑ Nemesbük Helységnévtár
