Lleida

	Lleida
; Lleida címere	; Lleida zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Spanyolország
Autonóm közösség	Katalónia
Tartomány	Lleida
Comarca	Segrià
Rang	község Katalóniában
Hivatalos nyelv	katalán
Polgármester	Fèlix Larrosa i Piqué (2023. június 17. – )
Irányítószám	25001–25008
Körzethívószám	+34 973
Testvérvárosok	Lista Perpignan; Foix; Ferrara; Hofej; Castellón de la Plana;
	Népesség
Teljes népesség	146 266 fő (2025)
Népsűrűség	690,91 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	155; 167; m
Terület	211,7 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 41° 37′, k. h. 0° 38′41.616667°N 0.633333°EKoordináták: é. sz. 41° 37′, k. h. 0° 38′41.616667°N 0.633333°E
	Lleida weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Lleida témájú médiaállományokat.
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Ez a szócikk a városról szól. Hasonló címmel lásd még: Lleida (tartomány).

Lleida (spanyolul: Lérida, aragónul: Leida) város Nyugat-Katalóniában, a hasonló nevű megye székhelye a Segre folyó partján. Lleida járás közvetlenül Aragónia mellett fekszik, a Zaragoza felé vezető A2-es úton tőle 20 kilométerre Fraga már Aragóniában van.

A város a Katalán központi mélyföldön fekszik. Anyavárosi területe mintegy 250 000 lakosú. Segrià katalán tartomány székhelye és legnagyobb városa. Raimat és Sucs elővárosokkal együtt 137 387 lakosa volt 2010-ben.

Lleida Katalónia egyik legősibb városa, a bronzkor óta lakott. A rómaiak érkezéséig az ilergéták ibér népcsoport lakta. Augustus császár Ilerda nevet adott a városnak.

Nyelvek

Hagyományosan a katalán nyelv lleidatà dialektusát beszélik, de sokan beszélnek spanyolul is.

Történelem

Ókor

A rómaiak előtt Iltrida és Ilerda néven hívott város volt az ilergéták ibér törzs fővárosa. Indibil és Mandoni, az ilergéták és auszutenék királya többször megvédték a várost a karthágói és római betörés ellen.

A rómaiak alatt a félsziget nagy részéhez hasonlóan Hispania Tarraconensis provincia része volt, a Tarraco és Caesaraugusta közti útvonalon akkor is a legfontosabb állomás volt.^[2]

I. e. 49-ben Caesar polgárháborújában a Caesar és a pompeji legátus közti fontos összecsapás színhelye volt, melyről Caesar a „propter ipsius loci opportunitatem” és Ilerdam videas szavakkal emlékezik.^[3]

Középkor

942-ben a kalandozó magyarok sikertelenül ostromolták a várost.

A 8. és 12. század közt a mórok uralták, 1149-ben került ismét európai kézre. 1297-ben a félszigeten a harmadik modern egyetemként alapult a Lleidai Egyetem.

Modern kor

Az ezredforduló óta Lleida többek között jelentős számú andalúz bevándorlónak köszönhetően szépen növekszik a lakossága. 2007-ben Lleida volt az Év Katalán Kulturális Fővárosa.^[4]

Távközlés és közlekedés

Lleida-Pirineus repülőtér

Lleida hosszú ideig nagyban függött a közeli, mint például az El Prat de Llobregat, a Girona vagy a Zaragoza repülőterektől. A Lleida–Alguaire repülőtér 2010-ben nyitotta meg kapuit.

Vonat és busz

Lleida egy személyszállító vasútállomással rendelkezik, illetve mind a városban, mind pedig város közti, akár Franciaország felé tartó irányban megfelelő buszhálózattal bír.

Testvérvárosok

La Seu Vella (2017)

Lleidának több testvérárosa van:^[5]^[6]

Kulturális vonatkozások

A város a La Presó de Lleida (Lleida börtöne) című katalán népdal^[7] tárgya, ami már a 17. századból igazolható, de ennél is régebbi lehet. Ez egy nagyon népszerű dallam, amit rengeteg művész, például Joan Manuel Serrat is használ.

Népesség

A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja:

A népesség alakulása 1717 és 2025 között:

Lakosok száma	2353	21 885	36 119	63 850	111 507	124 709	137 387	138 542	140 403	146 266
	1717	1887	1936	1960	1986	2005	2010	2015	2020	2025

Adatok: Wikidata

Jegyzetek

↑ Municipal Register of Spain of 2025
↑ Antonine Itinerary pp. 391, 452.
↑ Julius Caesar Commentarii de bello civili i. 38, et seq.; Florus iv. 12; Appian, B.C. ii. 42; Velleius Paterculus ii. 42; Suetonius Caes. 34; Lucan, Pharsal. iv. 11, 144.
↑ e-barcelona.org. "Lleida se estrena como capital de la cultura catalana durante 2007 :: e-barcelona.org :: Fòrum de Cultura, democratitzem la democràcia". e-barcelona.org. 2011. július 26. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2011. március 11..
↑ "Viles agermanades – Lleida – Perpignan la Catalane". mairie-perpignan.fr (francia nyelven). Hozzáférés: 2007. október 1..
↑ "INFO POINT EUROPA. Ajuntament de Lleida. La UE i Lleida". infopoint.paeria.es (katalán nyelven). 2007. szeptember 27. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2007. október 1..
↑ "Segrià. "La presó de Lleida", romanç". www.xtec.cat. Hozzáférés: 2016. november 7..

További információk

Lleida hivatalos weblapja
A Lleidai Egyetem weblapja
Lleida turisztikai weblapja Archiválva 2007. március 2-i dátummal a Wayback Machine-ben
Katalán nyelvű portál

A spanyol világ portálja • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[5f8e1f56b2c1d9751426d665cb2780c9273eae86-1] Municipal Register of Spain of 2025

[2] Antonine Itinerary pp. 391, 452.

[3] Julius Caesar Commentarii de bello civili i. 38, et seq.; Florus iv. 12; Appian, B.C. ii. 42; Velleius Paterculus ii. 42; Suetonius Caes. 34; Lucan, Pharsal. iv. 11, 144.

[4] -barcelona.org. "Lleida se estrena como capital de la cultura catalana durante 2007 :: e-barcelona.org :: Fòrum de Cultura, democratitzem la democràcia". e-barcelona.org. 2011. július 26. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2011. március 11..

[5] "Viles agermanades – Lleida – Perpignan la Catalane". mairie-perpignan.fr (francia nyelven). Hozzáférés: 2007. október 1..

[6] "INFO POINT EUROPA. Ajuntament de Lleida. La UE i Lleida". infopoint.paeria.es (katalán nyelven). 2007. szeptember 27. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2007. október 1..

[7] "Segrià. "La presó de Lleida", romanç". www.xtec.cat. Hozzáférés: 2016. november 7..

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]