Ugrás a tartalomhoz

Jonas Lie

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jonas Lie
Született1833. november 6.[1][2][3][4][5]
Hokksund[6]
Elhunyt1908. július 5. (74 évesen)[3][6]
Sandvika[6]
Állampolgárságanorvég
HázastársaThomasine Lie (1860. május 26. – 1907. október 6.)[6]
Gyermekei
  • Erik Lie
  • Mons Lie
  • Michael Strøm Lie
  • Asta Lie Isaachsen
SzüleiMons Lie
Foglalkozása
IskoláiDet Kongelige Frederiks Universitet
KitüntetéseiKnight Grand Cross of the Order of St. Olav‎
SírhelyeFredriksvern Church
Jonas Lie aláírása
Jonas Lie aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Jonas Lie témájú médiaállományokat.

Jonas Lie (Hokksund, 1833. november 6. – Fleskum, 1908. július 5.) norvég regényíró.

Életpályája

[szerkesztés]

Édesapja járásbíró volt, akinek foglalkozásából kifolyólag a család egy ideig Tromsøben lakott. Először tengerésznek ment, de rövidlátó volta miatt ezt a pályát ott kellett hagynia. Az érettségit 1851-ben Krisztiánában tette le, és ugyanitt ügyvédi diplomát szerzett 1858-ban. Ezután ügyvédkedéssel foglalkozott 1868-ig. Mivel erdővásárlási, illetve vasútépítési részvényspekulációkba keveredett, hamarosan egymillió korona adósságot halmozott fel, ami az anyagi tönk szélére juttatta. Ezután dolgozott tanárként, titkárként, újságíróként is. 1874-től kezdődően egészen haláláig állami írói kegydíjban részesült. 1882-ben Párizsba költözött, ahol 1906-ig élt. Lakásán gyakorta találkoztak neves francia és északi írók, mint Georg Brandes, Jens Peter Jacobsen, August Strindberg és Victor Hugo.

Az egyik legnagyobb norvég költő, aki különösen kitűnt a hajósnép, halászok, norvég parasztok és kisvárosi polgárok típusainak meglepően hű és találó jellemzésével. Műveit egyaránt jellemzi a megfigyelés és gondolkozás érettsége és biztossága, az elbeszélés könnyedsége és élénksége, a szerkezet művésziessége. Lírai költeményei alig találtak méltánylásra, de mikor 37 éves korában kiadta Den fremsynte (A látnok, 1870) c. elbeszélését, a kritika és a közönség egyaránt nagy elismeréssel fogadta. Ebben a művében a miszticizmust a realitással elegyíti, és kitűnő alakokat elevenít meg a norvég falusi életből. E művének sikere megszerezte neki a norvég állam anyagi támogatását. Utána Rómába utazott, s itt írta A „Jövő” nevű háromárbocos hajó és A révész és felesége c. regényeit. Mesterműve, amely egyszerre híressé tette nevét, a Livsslaven c. regénye, melyet még ugyanazon évben (1883) a Familien paa Gilje követett. Barátja volt Bjørnsonnak, de később politikai okokból elhidegült tőle.

Néhány regénye magyarul is megjelent. Életrajzát megírta Arne Garborg, Jonas Lie címmel (1893).

Nevezetesebb művei

[szerkesztés]
  • Tremasteren Fremtiden (A háromárbocos)
  • Fortallinger og skildringer fra Norge (Elbeszélések és rajzok Norvégiából, 1872)
  • Lodsen og hans hustru (A hajókalauz és felesége, 1874)
  • Rutland (1880)
  • Livsslaven (Az élet rabszolgája, 1883)
  • Familien paa Gilje (A giljei család, 1883)
  • Onde magter (Sötét hatalmak, 1890)
  • Naar sol gaar ned (Ha a nap leáldozik, 1895)

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ "Encyclopædia Britannica". Encyclopædia Britannica Online (angol nyelven). Hozzáférés: 2017. október 9..
  2. ↑ "SNAC" (angol nyelven). Hozzáférés: 2017. október 9..
  3. 1 2 "Store norske leksikon". Great Norwegian Encyclopedia (norvég (bokmål) nyelven).
  4. ↑ "Nationalencyklopedin" (svéd nyelven). Hozzáférés: 2017. október 9..
  5. ↑ "International Music Score Library Project". International Music Score Library Project. Hozzáférés: 2017. október 9..
  6. 1 2 3 4 various authors. "Norsk biografisk leksikon" (norvég (bokmål) nyelven). Kunnskapsforlaget.

Források

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Jonas_Lie&oldid=28639108”