Hans Reichenbach
| Hans Reichenbach | |
 | |
| Született | Hans Friedrich Herbert Günther Reichenbach 1891. szeptember 26.[1][2][3][4][5] Hamburg[6] |
| Elhunyt | 1953. április 9. (61 évesen)[1][2][3][4][5] Los Angeles[7] |
| Állampolgársága | német |
| Házastársa |
|
| Szülei | Bruno Reichenbach |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái |
|
| Sírhelye | Woodlawn Memorial Cemetery (Sec. 11)[8] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Hans Reichenbach témájú médiaállományokat. | |
Hans Reichenbach (Hans Friedrich Herbert Günther Reichenbach) (Hamburg, 1891. szeptember 26. – Los Angeles, 1953. április 9.) német fizikus, matematikus, filozófus. Fő eredményeit a tudományfilozófia, episztemológia és fizika területén érte el. A Bécsi kör vezető alakja, a logikai pozitivizmus berlini iskolájának egyik alapítója.
Élete
[szerkesztés]Fizikai, matematikai és filozófiai tanulmányokat folytatott. Tanára volt – többek között – Ernst Cassirer, David Hilbert, Max Planck, Albert Einstein. 1920 és 1926 között a stuttgarti műszaki főiskolán földmérést, rádiótechnikát, relativitáselméletet és filozófiát tanított. 1926-tól a berlini egyetem tanára lett. 1928-ban részt vett a Gesellschaft für empirische Philosophie megalapításában.
1933 után Törökországba emigrált, majd 1938-ban az Egyesült Államokba költözött. Haláláig a Kaliforniai Egyetem professzora volt Los Angelesben.
Munkássága
[szerkesztés]Fő kutatási területe a matematikai logika, valamint a matematika és a fizika filozófiája volt.
A Bécsi kör filozófusaival szemben kimutatta, hogy az állítólagos "érzéki adat" egy sor olyan tényezőt tartalmaz, mely nem az érzékelésből származik, hanem a priori kategória, és hozzájárul az érzéki adatokhoz. Reichenbach szerint az azonosság, különbség, hasonlóság, egész stb. kategóriák nem illeszthetőek be ebbe a rendszerbe.[9]
Művei
[szerkesztés]- Ziele und Wege der heutigen Naturphilosophie. Leipzig, 1931
- The Development of logical Empiricism. Chicago, 1951
Magyarul
[szerkesztés]- Atom és világegyetem. A jelenkor fizikai világképe; ford. Náray-Szabó István; Franklin, Bp., 1936
- Atom és világegyetem. A jelenkor fizikai világképe; ford. és a 4. fejezetet írta Náray-Szabó István; 2. bőv. kiad.; Franklin, Bp., 1942
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- 1 2 Német Nemzeti Könyvtár. "Gemeinsame Normdatei". Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Hozzáférés: 2014. április 27..
- 1 2 Francia Nemzeti Könyvtár. "BnF-források" (francia nyelven). Hozzáférés: 2015. október 10..
- 1 2 "MacTutor History of Mathematics archive". Hozzáférés: 2017. augusztus 22..
- 1 2 "SNAC" (angol nyelven). Hozzáférés: 2017. október 9..
- 1 2 "Brockhaus Enzyklopädie". Brockhaus (német nyelven). F.A. Brockhaus. 1796. Hozzáférés: 2017. október 9..
- ↑ Német Nemzeti Könyvtár. "Gemeinsame Normdatei". Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Hozzáférés: 2014. december 11..
- ↑ Német Nemzeti Könyvtár. "Gemeinsame Normdatei". Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Hozzáférés: 2014. december 31..
- ↑ "Find a Grave". Find a Grave (angol nyelven).
- ↑ Nyíri Tamás: A filozófiai gondolkodás fejlődése. Szent István Társulat, Budapest, 1991. Harmadik, javított, bővített kiadás. ISBN 963 360 589 X p. 380.
Források
[szerkesztés]- Magyar nagylexikon XV. (Pon–Sek). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2002. 378. o. ISBN 963-9257-14-1
