Ez a szócikk a színek informatikában használt kódolásával foglalkozik. A szín szócikk foglalkozik a látható fény hullámhosszbeli csoportosításával. A heraldikában használt színekre lásd a színek (heraldika) szócikket!
A HTML-színkódok vagy más néven webszínek olyan színkódok, amiket a weboldalak kialakításakor használhatunk.
A weblapok kialakítóinak több lehetőségük is van az egyes elemek színének meghatározására. Egyrészt mód van az egyes RGB értékek (RGB: az angol vörös-zöld-kék szavak rövidítése) hexadecimális vagy decimális formában való megadására, vagy az RGB modelltől eltérő modell (pl. RGBA, HSL, HSLA) alkalmazására is,[1] másrészt a színek egy részéhez létezik angol nyelvű megnevezés is.
A hexadecimális kódoláskor egy hatjegyű hexadecimális szám jelöli a színt, és ezt egy „#” jel előzi meg. Két-két jegy jelöli a vörös (Red), a zöld (Green) és a kék (Blue) színcsatornát, ebben a sorrendben. Így #ff0000 (#FF0000) felel meg a vörösnek, #00ff00 (#00FF00) felel meg a zöld színnek, #0000ff (#0000FF) a kéknek. Minden más szín ezek keverékeként áll elő.
A hexadecimális színkód esetén közömbös, hogy a 10, 11, 12, 13, 14 és 15 decimális értékeknek megfelelő a, b, c, d, e és f hexadecimális számjegyeket kisbetűvel, vagy pedig nagybetűvel A, B, C, D, E és F formában írjuk-e.
Az angol nyelvű színneveknek ezzel szemben szerves része a kisbetűs vagy nagybetűs írásmód, jelentésmegkülönböztető szerepe van.
A színmegnevezésekre többféle szabvány is létezik: HTML 4/VGA (16 szín), CSS 3 (140 szín). A gyártók is bevezették saját színmegnevezéseiket, ezeknél azonban nem biztosított, hogy minden böngésző értelmezni tudja őket:)
Létezik ezeken kívül még az ún. webtűrő színek csoportja is. Ez arra a technikára nyúlik vissza, amikor még csak 256 színt lehetett a képernyőkön közvetlenül megjeleníteni. A többi szín illúzióját az angol szóval ditheringnek (árnyalás) nevezett technikák valamelyikével teremtették meg, ez gyakorlatilag különböző színű képpontok egymás mellé helyezését jelenti, hasonlóan a nyomdászatban alkalmazott raszterezéshez, a szem ennek eredményeként egy „kikevert” színt lát. A módszer viszont többé-kevésbé szemcsézetté teszi a képet. Azokat a színeket nevezzük webtűrő színeknek, amelyekhez a dithering nem szükséges. Az újabb technikák folytán a weblapok tervezői egyre kevésbé kényszerülnek arra, hogy az egységes és jó minőségű megjelenítés érdekében a webtűrő színekre korlátozzák a weblapok kialakítását.
A webtűrő színek jegyei mintegy duplázzák a hexadecimális számjegyeket, ezért létezik rájuk egy háromjegyű rövidítési konvenció is, amiben például a sárgászöld #aaff33 így is megadható: #af3.
A webtűrő színek esetén az egyes színcsatornáknál a következő 6 hexadecimális érték lehetséges: 00, 33, 66, 99, CC és FF. A bevett rövidített háromjegyű írásmód ezeket az értékeket rendre a 0, 3, 6, 9, C és F jelekkel jelöli. Az egyes jegyeket duplázva kapjuk meg a hatjegyű hexadecimális kódot.
A kívánt színárnyalat kiválasztásához a világhálón egy egész sor eszköz fellelhető. Ezek közül néhány:
Jonny Jacobs (2009). "Advanced HTML Color Code Chart". 2009. április 11. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2009. március 19..{{cite web}}: Cite has empty unknown parameter: |webpage= (súgó); Unknown parameter |accessed= ignored (súgó) Ha az egeret a 4096 színárnyalat közül a kiválasztott fölé visszük, akkor a táblázat szélén leolvashatjuk az RGB értékeket. A háttér, a táblázat és a szöveg színe a fejlécben megszabható. Megfelel a W3C CCS és a W3C XHTML 1.0 szabványoknak. Használata magától értetődő.
"Color Scheme Designer 3". Hozzáférés: 2009. március 19.. Összeillő színek megtalálását segíti. Használata magától értetődő: az egeret egy tárcsán kell mozgatni.
