Google LLC
 |
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
 |
Ez a lap vagy szakasz tartalmában elavult, korszerűtlen, frissítésre szorul. Frissítsd időszerű tartalommal, munkád végeztével pedig távolítsd el ezt a sablont! |
 |
 |
Ezt a szócikket némileg át kellene dolgozni a wiki jelölőnyelv szabályainak figyelembevételével, hogy megfeleljen a Wikipédia alapvető stilisztikai és formai követelményeinek. Indoklás: felsorolások nincsenek rendesen formázva |
| Google LLC | |
 | |
.jpg) | |
| Típus | Nyilvánosan működő részvénytársaság (tőzsdén jegyezve – NASDAQ: GOOG) |
| Alapítva | 1998. szeptember 4.[1] |
| Névadó | Barney Google |
| Székhely |
|
| Vezetők | Eric E. Schmidt (elnök) Larry Page (társalapító, vezérigazgató) Sergey Brin (társalapító) |
| Alapító | |
| Iparág |
|
| Forma | korlátolt felelősségű társaság |
| Termékek |
|
| Szolgáltatások | |
| Árbevétel | 50,18 milliárd dollár (2012)[2] |
| Profit | 10,74 milliárd dollár (2012)[2] |
| Alkalmazottak száma | 44 777 (2013 Q2)[3] |
| Anyavállalata | Alphabet Inc. |
| Leányvállalatai |
|
| Tőzsde | |
 Google LLC
Pozíció az Egyesült Államok térképén
| |
 é. sz. 37° 25′ 19″, ny. h. 122° 05′ 04″37.422056°N 122.084444°WKoordináták: é. sz. 37° 25′ 19″, ny. h. 122° 05′ 04″37.422056°N 122.084444°W | |
| A Google LLC weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Google LLC témájú médiaállományokat. | |
A Google (NASDAQ: GOOG) amerikai, tőzsdén bejegyzett részvénytársaság, amit eredetileg zártkörűen működő társaságként alapítottak 1998-ban, és aminek a nevéhez fűződik a Google keresőmotor kifejlesztése és üzemeltetése. A Google központja a „Googleplexben” található, Kalifornia államban, Mountain View-ban. 2023. januári adatok alapján 178 234 alkalmazottjuk van. Eric E. Schmidt, a Novell volt elnök-vezérigazgatója lett a cég második vezérigazgatója, miután az egyik alapító, Larry Page távozott a posztról. A cég weboldala szerint „a Google küldetése a világ összes információjának rendezése, univerzálisan elérhetővé és hasznosíthatóvá tétele”.
A Google üzletpolitikája időről időre vitákat ébreszt. Szerzői jogi viták kísérik a könyvdigitalizáló projekt működését, a kapott találatok például Franciaországban, Németországban, ill. Kínában folytatott cenzúrázása szintén megosztja a cég közönségét. A Google Föld megkönnyíti az egyébként más forrásokból is elérhető műholdas képek felhasználását, ebben pedig a kormányok és hadseregek nemzetbiztonsági kockázatot látnak. 2013-ban kiderült, hogy a vállalat által a világ minden tájáról összegyűjtött és tárolt adatokhoz teljes és alig kontrollált hozzáférése van az NSA-nak.
Neve
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A cég és a keresőprogram neve a googol (=10100) számra utal. Larry Page és Sergey Brin alapítók, miközben nevet kerestek programjuknak, rátaláltak egy nagy számokat tartalmazó listára. Erről választották a „google” nevet; a kérdéses szám helyesen írt alakja „googol”.[4]
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Google pályafutása egy kutatási témaként indult. 1996-ban két, a Stanford Egyetemen tanuló PhD-s diák, Larry Page és Sergey Brin kifejlesztett egy elméletet, miszerint egy olyan keresőrendszer, amely a weblapok közti kapcsolatok matematikai analízisén alapul, jobb eredményekkel szolgálhat, mint a hagyományos társai. A rendszer beceneve eredetileg BackRub volt, mivel az egy oldalra mutató linkek számából következtetett egy weblap fontosságára. Egy Rankdex nevű keresőrendszer ekkor már működött hasonló stratégiával.
Mivel Page és Brin meg volt győződve afelől, hogy a keresés szempontjából leginkább relevánsak csak azok az oldalak lehetnek, amelyekre más, ugyancsak elég fontos weblapokról juthatunk el, elhatározták, hogy letesztelik tézisüket, így lerakták a keresőrendszer alapjait.
Eredetileg a Stanford Egyetem honlapját használták a google.stanford.edu doménnévvel. A google.com címet 1997. szeptember 15-én védették le. 1998.[5][6] szeptember 4-én bejegyezték a vállalatukat, a Google Inc.-t az egyik barátjuk kaliforniai garázsában (Menlo Park). A teljes kezdőtőke mintegy 1,1 millió dollárt tett ki, beleértve egy csekket Andy Bechtolsheimtől, a Sun Microsystems egyik alapítójától. 1999 februárjában átköltöztek egy Palo Altó-i irodaházba.
A Google az egyszerű kezelhetőség és a releváns keresési eredmények hatására rengeteg felhasználó tetszését nyerte el. A kulcsszavak alapján történő hirdetések szintén szövegalapúak, így a felhasználók még könnyebben megtalálhatják amit keresnek, sebességcsökkenés nélkül. A kulcsszavas hirdetések koncepcióját az Overture (korábban Goto.com) dolgozta ki, ezután kezdett a Google profitot termelni.
2001 szeptemberében a Google besoroló mechanizmusa (PageRank) szabadalom lett, melynek tulajdonosa a Leland Stanford Egyetem, feltalálója pedig Lawrence Page.
Miután kinőtték az irodaházat, 2003-ban a mostani székhelyükre, a kaliforniai Mountain View-ba költöztek. Az épületkomplexumot Googleplex néven emlegetik.
2004 elején a Google 80%-kal részesedett az összes internetes keresésből honlapja és partnerei (AOL, CNN, Yahoo!) révén. Februárban a Yahoo! megszakította az együttműködést és a Google veszített piaci részesedéséből.
2004-től a New York-i elektronikus tőzsdén (NASDAQ) is jegyzik a Google részvényeit.
A cég Magyarországi irodája 2015 óta Budapest Budapest II. kerületében, Újlak városrészben, a Zsigmond tér melletti Dara utcában 2001-ben épült Óbuda Gate irodaházban található.[7]
Ismeretségi hálózatok
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A Google hosszú ideje próbálkozott betörni az ismeretségi hálózatok piacára. 2003-ban a cég megpróbálta felvásárolni a legkorábbi ismeretségi hálózatok közé tartozó Friendstert, de kikosarazták. Ezután saját berkeikben próbálták megoldani a feladatot. Ez a 2004 januárjában elindított Orkut projekthez vezetett. Az induláskor gyorsan növekedő hálózat a lassú felület és az elhanyagolt fejlesztések miatt az USA-ban és a legtöbb országban visszaszorult,[8] csak Indiában és Brazíliában maradt jelentős részesedése. Ezután a cég a korábbi elnök-vezérigazgató, Eric E. Schmidt bevallása szerint[9] hosszú ideig nem fordított kellő figyelmet az ismeretségi hálózatokra, a Facebook így a legnépszerűbb hálózattá nőtte ki magát mellettük. A hibákat felismerve a Google felvásárlásokat eszközölt: megvette a Dodgeball start-up céget, amiből a Google Latitude lett, a Zingku mobilos ismeretségi hálózatot,[10] az ismerősi háló segítségével kereső Aardvark szolgáltatást,[11] a képmegosztással és kisalkalmazások (pl. FunWall, SuperPoke!) fejlesztésével foglalkozó Slide, Inc.-t,[12] az Angstro aggregátor-oldalt[13] és számos más projektet. 2007-ben elindították a felhasználók személyes adatait kezelő Google Profilok (Google Profiles) projektet.[14] A személyes profiltól az ismeretségi hálózatokig tartó fejlődés köztes eredményei a Google Buzz és a YouTube, amik az ismerősöknek történő videomegosztás és a mikroblogging viszonylag szűk niche-ét foglalták el. A mikroblogolás területét erősítendő a Google ajánlatot tett a népszerű Twitter megvásárlására, de nem sikerült nyélbe ütni az üzletet.[15] 2010 őszén felröppent a pletyka, hogy a Google új ismeretségi hálózatot fejleszt Google Me néven, ami még abban az évben meg is jelenik – de a belsős információk tévesnek bizonyultak.[16] 2011 januárjában bejelentették, hogy Eric Schmidt leköszön, és áprilistól újra Larry Page irányítja a vállalatot.[17] Page azonnal megkezdte a Google átszervezését, a dolgozók 25%-os éves bónuszát pedig a szociális hálózatok terén elért sikerüktől tette függővé.[18] 2011 tavaszán a Google Profilok nagyobb átalakítása kezdődött meg, szorosabban integrálták a Buzz és Picasa Web Albums szolgáltatásokkal.[19]
Ugyanekkor jelentek meg az első híradások a Google+-ról, amiről annyit lehetett csak tudni, hogy a keresőóriás ismeretségi hálózatot fejleszt Google Circles néven, de a Google gyorsan cáfolta az értesülést.[20] 2011. június 28-án indította el a cég Google+ néven a várt ismeretségi hálózatot, amelynek a Google Circles egy lényeges komponense lett. Indítása óta a HTML5-alapú szolgáltatásra korlátozottan, meghívóval lehet regisztrálni.[21]
Növekedés
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Google legfontosabb piaca az interneten van, de a cég elkezdett tapasztalatokat gyűjteni a rádiózás és a nyomtatott sajtó területén is. 2006. január 17-én a vállalat bejelentette, hogy megvásárolta a dMarc céget, mely vállalkozások számára kínál egy rádión hirdetéseket lehetővé tevő automatikus rendszert. Ez a Google számára lehetővé teszi két reklámpiaci rés, az internet és a rádió kombinálását. A cég továbbá reklámokat ad el a nyomtatott sajtóban, ezt a Chicago Sun-Timesban kezdte el. Az eddig házon belüli hirdetésekkel kitöltött eladatlan részeket értékesítették.
2006. március 30-án a Google az S&P 500-as index része lett.
Platform
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Google szolgáltatásai szervercsoportokon futnak, melyek a Linux egyszerű verzióit alkalmazó olcsó gépek ezreiből állnak. 2006-os becslés szerint világszerte mintegy 450 000 darabról van szó.
Alkalmazások
2005:
YouTube: 2005 Február
Google Keresési Központja: 2005 június
Google Earth: 2005 június( 2004 is volt elődjei)
2006:
Google DOCS: 2006 október
2009:
Waze: 2009 Január
2010
Google Fordító(alkalmazás): 2010 Január
Chrome Canary(Instabil): 2010 július
Google Hitelesítő:2010 Szeptember
2011:
Google Pay(megszűnt)
Google Arts & Culture: 2011 Február
SnapSeed: 2011 június
2013:
Keep: 2013 Március
Google Cast: 2013 június
Speech Recognition & Synthesis: 2013 Október
2014:
Google Táblázatok(applikáció): 2014 április
WearOS By Google Smartwatch: 2014 március
Pixel Kamera: 2014 április
Android TV Launcher(Önálló alkalmazás) 2014 június[22]
Google Diák: 2014 Június
YouTube For Android TV: 2014 Június
CardBoard; 2014 június
YouTube Studio; 2014 Június
Desktop Kamera: 2014 Október
Google Fitnessz; 2014 Október
Live Channels; 2014 November
Google Calendar: 2014 November
TV Setup: 2014 November
Backdrop Daydream: 2014 November
Android TV Távvezérlő; 2014 November
Google App for Android TV; 2014 November
2015:
Google Tanterem: 2015 január
YouTube Kids:2015 Február
Google Photos: 2015 Május
2016:
Acessibility scanner: 2016 április
Voice Access: 2016 április
My Pixel App; 2016 október
Google Home: 2016 Október
Google Arts & Culture VR: 2016 Október
2017:
Google Family Link: 2017 március
Google Chat 2017 Március
Google Automotive Board: 2017 május
Data Transfer Tool: 2017. augusztus
NowPlaying: 2017 Október
Google Fàjlkezelő: 2017 December
Google Maps Go: 2017 December
2018:
Gmail Go:2018 Február
Google Assistant Go: 2018 Február
YouTube Music; 2018. május
Google Lens; 2018 Június
2019:
YouTube Music for Chromebook; 2019 október
Security Hub: 2019 április
2020:
GameSnacks: 2020 Február
Google Automotive app host: 2020 augusztus
Google TV Home: 2020 Szeptember
Google TV ambient mode:YouTube Music for Chromebook 2020 Szeptember
2021:
Health Services; 2021 május
Dfu Service; 2021 Május
WearOS rendszer UI: 2021 Május
2022:
Google Wallet;2022 május(Google Pay leváltása)
Health Connect: 2022 május
Android Switch: 2022 Április
Google Pixel Óralapok; 2022 október
Pixel Watch Management Service: 2022 október
Weather For WearOS: 2022 október
2023:
Watch Face Push API; 2023 május
NotebookLM; 2023 június
ProtoLayout Renderer; 2023*
Magnifer: 2023 október
Pixel Hőmérő: 2023 Október
Android AIcore: 2023 október
Gemini: 2023 December
2024:
Napló: 2024 június
Pixel Weather(külön alkalmazás)2024. augusztus
Gemini On Wear OS: 2024 augusztus
2025:
2026:
Adózás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Google sok más technológiai céghez hasonlóan alig fizet adót. 2011-ben az Európából származó összes bevétele után átlagosan csak 3,2% adót fizetett, míg az európai cégeket átlagosan 26–34% adóteher sújtja.[23]
- Az „adóoptimalizálás” egyik módja, hogy fizikailag nincs is jelen a cég egy országban.
- Ha jelen van, akkor is a bevételek a regionális központban jelennek meg, ami a legkisebb adókulcsú ország. Európában ez Írország, ahol csak 12,5%-os a társasági adókulcs. Az ír központ akkora technológia-licencdíjról készít számlát minden országba, amekkora ott a bevétel volt.
- Az ír kirendeltség egy karibi adóparadicsomban, Bermudán van bejegyezve, és a két ország törvényei alapján a karibi ország szabályai szerint fizet adót. A Google teljes éves adózatlan nyereségének 80%-át átfolyatja Bermudán, így fizetendő adójának kb. felétől mentesül.
- Mivel a cég központja az Egyesült Államokban van, ezért az osztalékot ott kell fizetni, viszont amikor hazautalja a pénzt a vállalat, akkor az USA-ban adózni kellene utána. Ezért ebből a pénzből főleg a terjeszkedést, a drága nemzetközi befektetéseket, külföldi vállalatfelvásárlásokat finanszírozzák.
Lásd még
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "www.google.com/about/company/history/". Hozzáférés: 2016. szeptember 27..
- 1 2 "Google Inc, Form 10-K, Annual Report, Filing Date Jan 29, 2013". secdatabase.com. Hozzáférés: 2013. március 8..
- ↑ "Google's Income Statement Information". Google.
- ↑ Hanley, Rachel: From Googol to Google: Co-founder returns. The Stanford Daily (angolul) (2003. február 12.) (Hozzáférés: 2018. március 29.) (HTML) arch
- ↑ Brin, Sergey; Page, Lawrence (1998). "The anatomy of a large-scale hypertextual Web search engine" (PDF). Computer Networks and ISDN Systems. 30 (1–7): 107–117. CiteSeerX 10.1.1.115.5930. doi:10.1016/S0169-7552(98)00110-X. ISSN 0169-7552.
- ↑ Barroso, L.A.; Dean, J.; Holzle, U. (2003. április 29.). "Web search for a planet: the google cluster architecture". IEEE Micro. 23 (2): 22–28. doi:10.1109/mm.2003.1196112.
We believe that the best price/performance tradeoff for our applications comes from fashioning a reliable computing infrastructure from clusters of unreliable commodity PCs.
- ↑ Rajong a Google új budapesti irodájáért a nemzetközi sajtó – fotók - HVG, 2015.02.16.)
- ↑ TechCrunch: Marissa Mayer: Orkut’s U.S. Failure Was Due To Slow Performance After Fast Growth
- ↑ Guardian: Google missed out on 'the friends thing', says Eric Schmidt
- ↑ James Niccolai, IDG News Service (2007. szeptember 29.). "Google Buys mobile social network Zingku". PC World. 2012. július 28. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2008. január 8..
- ↑ "Google Acquires Aardvark For $50 million (Confirmed)". TechCrunch. techcrunch.com. Hozzáférés: 2010. február 12..
We can now confirm that Google has signed a deal to acquire us but have no further comment.
- ↑ Lacy, Sarah (2010. augusztus 5.). "Here's What Everybody Made From The Slide Sale". TechCrunch. Hozzáférés: 2010. augusztus 5..
- ↑ "Google buys Angstro". 2010. augusztus 30. Hozzáférés: 2010. augusztus 30..
- ↑ Google Operating System: Google Profiles
- ↑ BusinessWeek Report: Google in Talks to Buy Twitter? Update: Probably Not
- ↑ "Datamation: How 'Google Circles' Could Beat Facebook". 2011. augusztus 8. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2011. július 3..
- ↑ "Larry Page is officially Google CEO again". Silicon Valley / San Jose Business. 2011. április 4. Hozzáférés: 2011. június 14..
- ↑ VentureBeat: Larry Page reorgs Google, ties bonuses to social success
- ↑ eWeek.com: Google Profiles Redesign Searches for Facebook Magic[halott link]
- ↑ "ReadWriteWeb: Google to Launch Major New Social Network Called Circles, Possibly Today". 2012. augusztus 12. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2011. június 30..
- ↑ "Facebook's Newest Challenger: Google Plus". Hozzáférés: 2011. június 29..
- ↑ "Google". www.google.com. Hozzáférés: 2026. április 24..
- ↑ 430 milliárdnyi adót trükközött el a Google – Index, 2012. december 11.
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Flachner Balázs - Mit adott nekünk 25 év alatt a Google? (Telex.hu, 2023.09.08.)
- Látni és megszeretni a világ legjobb munkahelyét: 1. rész, 2. rész – Webisztán.blog.hu
- Milyen lenne a világ a Google nélkül? (infografika) (angolul)
- Fred Vogelstein: Apple vs. Google. Hogyan forradalmasította életünket a gigászok harca; ford. Dankó Zsolt; HVG Könyvek, Bp., 2014
- Laszlo Bock: A Google-titok. Tippek a világcég alelnökétől; ford. Lázár A. Péter; Bookline, Bp., 2015
- Kiss T. Anna: 10 a századikon. A Google; szerzői, Bp., 2018
