Ugrás a tartalomhoz

Gigantopithecus

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gigantopithecus
Evolúciós időszak: MiocénPleisztocén
A Gigantopithecus rekonstrukciója
A Gigantopithecus rekonstrukciója
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülők (Theria)
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Euarchontoglires
Rend: Főemlősök (Primates)
Alrendág: Majomalkatúak (Simiiformes)
Öregcsalád: Emberszerűek (Hominoidea)
Alcsalád: Ponginae
Nem: Gigantopithecus
von Koenigswald, 1935
Fajok
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Gigantopithecus témájú rendszertani információt.
A Wikimédia Commons tartalmaz Gigantopithecus témájú kategóriát.
A Gigantopithecus állkapcsa

A Gigantopithecus egykor Ázsiában élt emberfélék neme; egyfajta óriás orangután a késő miocén és a középső pleisztocén korszaka idején. Szinte kizárólag fog- és állkapocsleleteiből ismert nem. A fogak és állkapcsok méretéből következtetik, hogy magasabb és vállasabb is volt az Afrikában élő gorilláknál. Egyes becslések szerint a hímek 3 méter magasak és 540–600 kilogramm tömegűek,[1][2][3][4] míg más becslések szerint csak 1,85–2,3 méter magasak és 200–300 kilogramm tömegűek lehettek.[5][6][7] Kína területén élt, és csak mintegy százezer éve halt ki, ami azt jelenti, hogy kortársa volt a Homo erectusnak és az archaikus Homo sapiensnek is.[8] Egyes elképzelések szerint a Gigantopithecus túlélő képviselője, illetve utódja a himalájai jeti (amennyiben létezik).

Valószínűleg talpán és kézbütykein járt, ahogy a ma élő csimpánzok és gorillák, tehát életmódja jelentősen különbözhetett az orangutánokétól.

A Gigantopithecustól ezer körüli a fogleletek száma, ezek nagyon különböző méretűek. Korábban úgy gondolták, hogy a nemet erős ivari dimorfizmus jellemezte. Mára a kormeghatározások pontosításával úgy módosult az elképzelés, hogy a folytonos méretnövekedés jellemezte a csoport evolúcióját. Minél későbbi egy foglelet, annál nagyobb a fog.

  1. Christmas, Jane (2005. november 7.). "Giant Ape lived alongside humans". McMaster University. 2012. február 6. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2007. december 6..
  2. Coichon, R. (1991). "The ape that was – Asian fossils reveal humanity's giant cousin". Natural History. 100: 54–62. ISSN 0028-0712. 2015. május 25. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2007. december 6.. {{cite journal}}: Unknown parameter |deadurl= ignored (|url-status= suggested) (súgó)
  3. Pettifor, Eric (2000) [1995]. "From the Teeth of the Dragon: Gigantopithecus Blacki". Selected Readings in Physical Anthropology. Kendall/Hunt Publishing Company. 143–149. o. ISBN 0-7872-7155-1. 2017. augusztus 4. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2008. január 30..
  4. de Vos, J., 1993. Een portret van Pleistocene zoogdieren: Op zoek naar de reuzenaap (Gigantopithecus) in Vietnam. Cranium, 10(2), pp.123-127.
  5. Willoughby, David P. (1978). All about Gorillas. A. S. Barnes. 50. o. ISBN 978-0-498-01845-9.
  6. Gayford, Joel H.; Engelman, Russell K.; Sternes, Phillip C.; Itano, Wayne M.; Bazzi, Mohamad; Collareta, Alberto; Salas-Gismondi, Rodolfo; Shimada, Kenshu (2024). "Cautionary tales on the use of proxies to estimate body size and form of extinct animals". Ecology and Evolution (angol nyelven). 14 (9) e70218. Bibcode:2024EcoEv..1470218G. doi:10.1002/ece3.70218. ISSN 2045-7758. PMC 11368419. PMID 39224151.
  7. Zhang, Y. and Harrison, T., 2017. Gigantopithecus blacki: a giant ape from the Pleistocene of Asia revisited. American journal of physical anthropology, 162(S63), pp.153-177. doi: 10.1002/ajpa.23150.
  8. Ciochon, R.; et al. (1996). "Dated Co-Occurrence of Homo erectus and Gigantopithecus from Tham Khuyen Cave, Vietnam" (PDF). Proceedings of the National Academy of Sciences of the United States of America. 93 (7): 3016–3020. doi:10.1073/pnas.93.7.3016. PMC 39753. PMID 8610161. Hozzáférés: 2016. március 19..
  • R. Dawkins: Az Ős meséje

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]