Ugrás a tartalomhoz

Gabonjin

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gabonjin
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeTengermellék-Hegyvidék
KözségDobrinj
Jogállásfalu
PolgármesterNeven Komadina
Irányítószám51514
Népesség
Teljes népesség191 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság224 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 06′ 39″, k. h. 14° 33′ 58″45.110970°N 14.566240°EKoordináták: é. sz. 45° 06′ 39″, k. h. 14° 33′ 58″45.110970°N 14.566240°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Gabonjin témájú médiaállományokat.

Gabonjin (olaszul: Gabogno) falu Horvátországban Tengermellék-Hegyvidék megyében. Közigazgatásilag Dobrinjhoz tartozik.

Krk belsejében, községközpontjától 4 km-re délnyugatra, a község magasabban fekvő részén fekszik.

Gabonjint már a 14. században említik egy 1376-ban kelt glagolita írású közösségi okiratban. Ive Jelenović szerint nevét egykori birtokosáról egy bizonyos Gabonjáról kapta. Tekintettel arra, hogy a Gabonja egy nagyon régi horvát személynév Jelenović arra következtetett, hogy a falu is nagyon régi, valószínűleg sokkal régibb, mint első említésének ideje. Krk szigetét 1480-ig Velence vazallusaiként a Frangepánok igazgatták. 1480-tól közvetlenül Velencei Köztársasághoz tartozott. A napóleoni háborúk egyik következménye a 18. század végén a Velencei Köztársaság megszűnése volt. Napóleon bukása után Krk is osztrák kézre került, majd a 19. század folyamán osztrák uralom alatt állt. 1867-től 1918-ig az Osztrák-Magyar Monarchia része volt. 1857-ben 266, 1910-ben 400 lakosa volt. Az Osztrák–Magyar Monarchia bukását rövid olasz uralom követte, majd a település a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság része lett. A második világháború idején előbb olasz, majd német csapatok szállták meg. A háborút követően újra Jugoszlávia, majd az önálló horvát állam része lett. 2011-ben 199 lakosa volt.

  • A Szent Péter domb alatt áll Szent Péter apostol tiszteletére szentelt temploma, melyet már a 14. században említenek, de valószínűleg ennél is sokkal régebbi. Vinciguerrának a sziget első velencei kormányzójának feljegyzése szerint 1480-ban a templom romos volt. Átadták a dobrinji káptalannak, mely felújíttatta, később loggiát is építettek hozzá. 1892-ben szélesítették. A templom egyhajós építmény négyszög alakú szentéllyel. Homlokzata felett római típusú alacsony nyitott harangtorony áll, benne két haranggal.
  • A Szent Péter templomhoz az úgynevezett Glagolita út, egy az óhorvát glagolita írást oktatóan bemutató, mintegy kétszáz méter hosszú tematikus tanösvény vezet. A gabonjini Svetko Ušalj számos glagolita írást fordított le, majd kőbe véste a teljes glagolita ábécét, valamint harminchét glagolita szót, melyeket kő emlékműveken helyezett el a 2001-ben kiépített ösvény mentén.
  • A Glagolita park 2010-ben nyílt meg a falu északi részén. Tizenhat glagolita írásos kőemlék az ország legfontosabb történelmi eseményeiről. Svetko Ušalj alkotásai.
  • 1950-ben a településen felépült a Jézus Szíve templom is.
Lakosság változása[2][3]
1857186918801890190019101921193119481953196119711981199120012011
266292328383427400389373333306222196180199177199
  1. "Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima". 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal. 2022. szeptember 22.
  2. - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
  3. "Archivált másolat" (PDF). 2014. augusztus 19. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2013. május 20..

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A fordítás fő forrása a megfelelő horvát Wikipédia-szócikk.
Ez nem jelent semmi megkötést a további szerkesztések szempontjából, de a fordítás alapjául szolgáló szócikk tagolásának követése egyszerűsíti a további munkát. Például könnyebben elkerülhetők az ismétlések, könnyebben kiegészíthetők a hiányzó források. A magyar változatban található értelmi hiba esetén először érdemes az eredetiben megnézni, nem fordítási hibáról van-e szó.