Ecseny
| Ecseny | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Vármegye | Somogy | ||
| Járás | Kaposvári | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Kőkuti István (független)[1] | ||
| Irányítószám | 7457 | ||
| Körzethívószám | 82 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 204 fő (2025. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 15,56 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 12,92 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 33′ 14″, k. h. 17° 51′ 17″46.553856°N 17.854860°EKoordináták: é. sz. 46° 33′ 14″, k. h. 17° 51′ 17″46.553856°N 17.854860°E | |||
 Ecseny
Pozíció Somogy vármegye térképén
| |||
| Ecseny weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ecseny témájú médiaállományokat. | |||
Ecseny (németül: Etsching)[3] község Somogy vármegyében, a Kaposvári járásban.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A település Somogy vármegye északkeleti részén, a 67-es főút Kaposvár–Balatonszemes közti szakaszától 8 kilométerre fekszik, Kaposvártól 31 kilométerre északra, Balatonszemestől 39 kilométerre délre.
Zsáktelepülés, közúton csak a 67-es régi nyomvonala (a 6714-es út) mernyeszentmiklósi leágazásától, Felsőmocsolád irányából közelíthető meg, a 65 109-es, majd a 65 128-as számú mellékúton.
Domborzatilag erősen tagolt észak–déli irányú völgyben terül el. A kis lélekszám ellenére nagy kiterjedéssel bír, 13 kilométeres úthálózattal rendelkezik, amelynek mintegy 50%-a földút.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Ecseny neve először III. Béla 1193-as okiratában szerepel. A török dúlástól elnéptelenedett falu betelepítése evangélikus svábokkal Mária Terézia idején kezdődött meg. 1784 körül a tolnai és baranyai sváb településekből költöztek át evangélikus családok. A 18. század közepéig a Perneszi család birtoka. 1848-ban 109 úrbéres háztartása volt, ekkor Somogy nagyobb települései közé tartozott. 1910-ben 1005 lakosából 843 volt német (83,9%), magyar 149 (14,8%), egyéb nemzetiségű 13 személy (1,3%) volt. 1930-ban 1022 német anyanyelvű, 38 magyar lakosa volt; 1935-ben 1075. A második világháború után a németek 30%-át kitelepítették, helyükre a csehszlovák–magyar lakosságcsere keretében felvidéki családok költöztek. 1950-ben a községnek 1150 lakosa volt, amely folyamatosan csökkent, jelenleg kevesebb mint 300 ember él a településen.
Közélete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Polgármesterei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1990–1994: Schneiker János (független)[4]
- 1994–1998: Schneiker János (független)[5]
- 1998–2002: Máj Péter (független)[6]
- 2002–2006: Máj Péter (független)[7]
- 2006–2010: Kőkuti István (független)[8]
- 2010–2014: Kőkuti István (független)[9]
- 2014–2019: Kőkuti István (független)[10]
- 2019–2024: Kőkuti István (független)[11]
- 2024– : Kőkuti István (független)[1]
Népesség
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A település népességének változása:
| Lakosok száma | 239 | 227 | 219 | 195 | 212 | 201 | 201 | 204 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,1%-a magyarnak, 0,5% horvátnak, 0,5% szlováknak, 14,9% németnek mondta magát (9,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 25,2%, református 5,9%, evangélikus 46%, felekezet nélküli 3,5% (18,3% nem nyilatkozott).[12]
2022-ben a lakosság 66,9%-a vallotta magát magyarnak, 9,9% németnek, 0,5% szerbnek, 3,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (27,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 25,5% volt evangélikus, 9,9% római katolikus, 0,9% református, 1,4% egyéb keresztény, 1,4% egyéb katolikus, 9,9% felekezeten kívüli (50,9% nem válaszolt).[13]
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]1842–1843-ban épült evangélikus temploma. Tűzvészek miatt többször is újjá kellett építeni, legutóbb 1994-ben újították fel.
1937-ben épült fel az evangélikus kultúrház, emeletén tanítói lakással. Ma ez az épület a polgármesteri hivatalnak otthont adó községháza.
Itt született
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Roder Adolf (1833. december 11 – 1899. október 4) községi iskolai igazgató, pedagógus, lapszerkesztő, hittudományi író, Radó Antal édesapja.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 "Ecseny települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2024. június 9. Hozzáférés: 2024. augusztus 20..
- ↑ "Magyarország helységnévtára". Központi Statisztikai Hivatal. 2025. szeptember 30. Hozzáférés: 2025. október 1..
- ↑ "Ecseny". Központi Statisztikai Hivatal (magyar nyelven). Hozzáférés: 2022. május 19..
- ↑ "Ecseny települési választás eredményei" (txt) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 1990. Hozzáférés: 2020. február 21..
- ↑ "Ecseny települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1994. december 11. Hozzáférés: 2019. december 7..
- ↑ "Ecseny települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1998. október 18. Hozzáférés: 2020. március 22..
- ↑ "Ecseny települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2002. október 20. Hozzáférés: 2020. március 22..
- ↑ "Ecseny települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2006. október 1. Hozzáférés: 2020. március 22..
- ↑ "Ecseny települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2010. október 3. Hozzáférés: 2012. január 14..
- ↑ "Ecseny települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2014. október 12. Hozzáférés: 2020. január 7..
- ↑ "Ecseny települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2019. október 13. Hozzáférés: 2024. július 28..
- ↑ Ecseny Helységnévtár
- ↑ Ecseny Helységnévtár
