Csont

Hosszú csöves csont keresztmetszete, amelyen mind a szivacsos (substantia spongiosa), mind a tömött (substantia compacta) csontállomány látható

Emberi combcsont (hosszú csöves csont)

A csont (latinul os, többes számban ossa) a gerincesekben megtalálható kemény szerv. A csontokat magasan mineralizált csontszövet alkotja. A csontváz a test alakját adja meg és védi azt a külső behatásokkal szemben. A csontrendszer (systema skeletale) az élő emberi test súlyának hozzávetőlegesen 10%-át kitevő része.

A csontváz

Az emberi csontváz felépítésében a járulékos csontokat leszámítva mintegy 206 csont vesz részt. A csontokat a szervezetben az ízületeken keresztül szalagok és egyéb járulékos elemek egyesítik csontvázzá. A csontok kemény, szilárd és egyúttal rugalmas képletek. A csontok külső felszínét csonthártya (periosteum) borítja, a csontok belső üregét csontbelhártya (endosteum) béleli.

Alapvető funkciói

• meghatározza a test alakját és méreteit, annak belső szilárd vázát, az endoskeletont alkotja
• védelem – elhatárolja a különböző testüregeket (koponyaüreg, orrüreg, szájüreg, szemüreg, mellüreg, gerinccsatorna, kismedence), és a bennük lévő szerveket védi a külső hatásokkal szemben. Például a koponya csontjai védik az agyat
• vérképzés – a szivacsos csontvelőüregben található a vörös csontvelő, amely a vér sejtes elemeit képezi (a sárga csontvelő energiatároló zsírszövet)
• az emberi test mozgásának passzív szerve
• ásványi anyagok raktára – a csontban raktározódik a kalcium és a foszfor, ahonnan szükség esetén mobilizálódnak
• sav-bázis egyensúly – a csont képes különböző bázisok megkötésére vagy felszabadítására
• méregtelenítés – a nehézfémek gyors megkötésére képes, kivédve ezáltal káros hatásukat. Később kis, ártalmatlan mennyiségekben adja le.

A csontszövet összetétele

A gerincesek csontjait a támasztószövetek csoportjába tartozó csontszövet építi fel. A csontok, illetve a csontszövet 40%-a víz, a száraz anyagban szervetlen (anorganikus) és a szerves (organikus) alkotórészek egyaránt szerepelnek:

• 35% a szerves rész:
  • osteokollagén rostok (I-es típusú kollagén),
  • osteocalcin (glikoprotein) és
  • sialoprotein.
• 65% a szervetlen rész:
  • ennek mintegy 85%-a hidroxilapatit (Ca₁₀(PO₄)₆(OH)₂)
  • kalcium-karbonát,
  • magnézium-karbonát,
  • kova (szilícium-dioxid),
  • alkáli sók stb.

A csont sejtes alkotórészei

• Csontképző sejtek (osteoblastok), a csont növekedésének és átépülésének a helyén fordulnak elő. Megfelelően szétágazó nyúlványrendszerük van, nagy mennyiségben állítják elő az ún. I-es típusú kollagént.
• Csontsejtek (osteocyták), tulajdonképpen a csontszövet belsejében rekedt osteoblastok. Tápanyagforgalmukat minden irányba kinyúló, nyúlványrendszerük biztosítja, ezek biztosítják a csontok ásványi anyagforgalmát is.
• Csontfaló sejtek (osteoclastok), a csontfelszívódás helyén fordulnak elő. Működésük következtében a csont felszínén (kimaródás) bemélyedés (Howship-féle lacuna) jön létre.

• 
  Tömött csontszövet keresztmetszete (Havers-rendszer). A lemezek között szilvamag alakú csontsejtek
• 
  Tömött csontállományt képző csontépítő sejtek
• 
  Csontfaló sejt (osteoclast): többmagvú óriássejt

A csontok típusai

• Hosszú csöves csontok
• Lapos csontok
• Légtartalmú (pneumatikus) csontok
• Köbös vagy szabálytalan csontok

• 
  Emberi falcsont belső felszíne (lapos csont)
• 
  Emberi felső állcsont (légtartalmú; pneumatikus csont) légtartalmú ürege, az arcüreg (sinus maxillaris) feltárva
• 
  Emberi köbcsont (szabálytalan vagy köbös csont)

A csont alkalmazása

Régi csonteszközök

Ősidőktől fogva használ az ember csonteszközöket. Viszonylag könnyű megmunkálhatóságának köszönhetően gyakran díszíti is. Mára a műanyagnak köszönhetően sokat vesztett funkcionális jelentőségéből, de dísztárgyként napjainkban is kedvelik. Legértékesebbek az elefántcsontból készült tárgyak. Csontból készítenek enyvet is, ezt csontenyvnek nevezik.

Galéria

• 
  Emberi csontváz áttekintő ábrája a fő részek nevének feltüntetésével
• 
  Emberi állkapocscsont
• 
  Vörös csontvelő metszete

Kapcsolódó szócikkek

• Emberi test
• Az emberi csontok listája
• A csontok összeköttetései
• Csontváz

Források

• Tóth Mária, Dobosi Gábor, Bajnóczi Bernadett: Vértesszőlősi égett csontok analitikai vizsgálata
• Donáth Tibor: Anatómiai nevek: anatómiai, szövet- és fejlődéstani terminológia (Medicina Kiadó 2005) (a kiadáson hibás ISBN-nel szerepel) ISBN 963-243-178-7
• Kiss Ferenc: Rendszeres bonctan (Medicina Kiadó 1967)
• Kiss Ferenc - Szentágothai János: Az ember anatómiájának atlasza (Medicina Kiadó 1959)
• Lenhossék Mihály: Az ember anatomiája (Pantheon Irodalmi Intézet Rt.) (Budapest 1924)
• Szentágothai János - Réthelyi Miklós: Funkcionális anatómia (Medicina Kiadó 1989) ISBN 963-241-789-5.)

Kiegészítő irodalom

• Mende Balázs. "Általános csonttan, Részletes csonttan, Paleoantropológiai metodikák, Történeti járványtani ismeretek, Paleopatológia". Régészeti csonttan. 2010. március 10. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2010. március 11..
• Pásztor Emil (2004). "A koponya". Magyar Tudomány. 2010. március 4. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2010. március 11..

• "Csont". A Pallas nagy lexikona. Arcanum. 1998. ISBN 963 85923 2 X. Hozzáférés: 2010. március 11.. {{cite encyclopedia}}: Unknown parameter |archívdátum= ignored (súgó); Unknown parameter |archívurl= ignored (súgó)

Külső hivatkozások

• "Embertan: Az ember mozgása: A csontok felépítése és betegségei". termtud.akg.hu. 2010. április 16. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2010. március 11..
• "Egészség - Ismerettár: A mozgásszervekről I. rész: 3. A mozgásrendszer anatómiai felépítése és működése: A csontrendszer". Vitalitas.hu. 2010. január 10. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2010. március 11..

• "A csontrendszer". Testmester.net. 2010. február 22. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2010. március 11..

• Tóth Gábor. "A csontrendszer". Tóth Gábor egészség és életmód. 2010. március 24. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2010. március 11..