Csehlaka
| Csehlaka (Čehovec) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Muraköz |
| Község | Perlak |
| Jogállás | falu |
| Alapítás éve | 1255 |
| Polgármester | Dragutin Glavina |
| Irányítószám | 40323 |
| Körzethívószám | (+385) 040 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 634 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 21′ 54″, k. h. 16° 37′ 16″46.365000°N 16.621000°EKoordináták: é. sz. 46° 21′ 54″, k. h. 16° 37′ 16″46.365000°N 16.621000°E | |
 | |
Csehlaka (horvátul: Čehovec) falu Horvátországban, Muraköz megyében. Közigazgatásilag Perlakhoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Csáktornyától 14 km-re keletre, Perlaktól 3 km-re északra fekszik.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A települést 1255-ben egy nemes nevében említik először +Chenesa" alakban. Nevét egykori cseh lakosságáról kapta, a középkorban ugyanis Csehországból kézműveseket telepítettek ide. 1478-ban "Eschehowecz" alakban a csáktornyai uradalom falvai között említik.[2] 1477-ben Hunyadi Mátyás Ernuszt János budai nagykereskedőnek és bankárnak adományozta, aki megkapta a horvát báni címet is. 1540-ben a csáktornyai Ernusztok kihalása után az uradalom rövid ideig a Keglevich családé, majd 1546-ban I. Ferdinánd király adományából a Zrínyieké lett.
Miután Zrínyi Pétert 1671-ben felségárulás vádjával halálra ítélték és kivégezték minden birtokát elkobozták, így a birtok a kincstáré lett. 1715-ben III. Károly a Muraközzel együtt gróf Csikulin Jánosnak adta zálogba, de a király 1719-ben szolgálatai jutalmául elajándékozta Althan Mihály János cseh nemesnek. 1771-ben 324 lakosa volt. 1790-ben Csehlakát a perlaki plébániától a tüskeszentgyörgyi plébániához csatolták. Ekkor építették első kápolnáját is. 1791-ben az uradalommal együtt gróf Festetics György vásárolta meg és ezután 132 évig a tolnai Festeticsek birtoka volt. 1822-ben az egyházi vizitáció megemlíti, hogy kápolnája még nincs teljesen befejezve.
Vályi András szerint " CSEHOVECZ. Horvát falu Szala Vármegyében, földes Ura Gróf Álthán Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Szent Györgytöl nem meszsze, ’s ennek filiája, határja kivált termékeny, ’s a’ természettöl nevezetes tulajdonságokkal megáldatván, első Osztálybéli."[3]
1910-ben 839 lakosa volt, közülük 833 horvát, 4 magyar és 2 német anyanyelvű volt.[4] A trianoni békeszerződésig Zala vármegye Perlaki járásához tartozott. 1918-ban a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz, majd Jugoszláviához tartozott. 1941 és 1945 között visszakerült Magyarországhoz. 1990-ben a független Horvátország része lett.. 2001-ben lakosainak száma 725 volt.
Népessége
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Lakosság változása[5][6][7] | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 | 2021 |
| 519 | 657 | 652 | 682 | 759 | 839 | 851 | 819 | 834 | 829 | 775 | 750 | 723 | 744 | 725 | 720 | 634 |
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Szent Rókus tiszteletére szentelt kápolnája 1822-ben épült. Az egyházi vizitáció 1841-ben megemlíti, hogy egyetlen oltára Szent Rókusnak van szentelve. 1845-1846-ban megújították.
Külső hivatkozások
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima". 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal. 2022. szeptember 22.
- ↑ Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ "1910. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 1. A népesség főbb adatai községek és népesebb puszták, telepek szerint (1912)". library.hungaricana.hu. Hozzáférés: 2026. január 19..
- ↑ Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001
- ↑ Stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima, popos 2011
- ↑ Prvi digitalni Popis stanovništva, kućanstava i stanova u Republici Hrvatskoj
