Boncodfölde

Boncodfölde
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Nyugat-Dunántúl
Vármegye	Zala
Járás	Zalaegerszegi
Jogállás	község
Polgármester	Hegyi Ferenc (független)
Irányítószám	8992
Körzethívószám	92
Népesség
Teljes népesség	388 fő (2025. jan. 1.)
Népsűrűség	55,25 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	5,9 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 52′ 00″, k. h. 16° 43′ 59″46.866667, 16.733333
Boncodfölde Pozíció Zala vármegye térképén
Boncodfölde weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Boncodfölde témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Boncodfölde község Zala vármegyében, a Zalaegerszegi járásban.

Fekvése

A vármegye északnyugati részén, a Zalai-dombság területén, a Göcsejben fekszik az itt nyugat-keleti irányban folyó Zala jobb partján (déli oldalán), a megyeszékhely Zalaegerszegtől mintegy 10 kilométerre nyugatra.

A szomszédos települések: észak felől Bagod, kelet felől Andráshida (Zalaegerszeg része), délkelet felől Teskánd, dél felől Hottó és Böde, délnyugat felől Kávás, nyugat felől pedig Zalaszentgyörgy.

Megközelítése

Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a Balaton térségétől Zalaegerszegen át Nádasdig húzódó 76-os főút, mely alig egy kilométerre északra halad el a településtől, a Zala túlpartján, Bagod központján át. Boncodfölde központja a 76-os főút felől egy önkormányzati úton érhető el, főutcája pedig a főúttal párhuzamos, Teskánd–Kávás-Zalaszentgyörgy között húzódó 7409-es út. A főútból a falu nyugati határszéle közelében ágazik ki a Zalalövő-Őriszentpéter felé vezető 7411-es út.

A megyeszékhelyről sűrűn közlekedő elővárosi autóbuszokkal könnyen elérhető a település.

Szomszédságában van a Boba–Zalaegerszeg–Zalalövő–Őrihodos vasútvonal bagodi vasúti megállóhelye. A megyeszékhelyről elsősorban elővárosi járatok érkeznek oda, amelyek Zalalövő és Őrihodos felé mennek tovább. A vasútállomás 2010 augusztusáig csak földúton volt elérhető, de akkor a falu közössége önerőből aszfaltutat épített a Zala folyón átívelő hídhoz.

A község önkormányzata Teskándon működik.

Története

1333-ból maradt fenn ősi plébániája Jakab nevű papjának a neve. Plébániája 1498-ban is megvolt. 1550-ben és 1554-ben Gergely volt a plébánosa, de a községben már voltak evangélikus nemesek is. 1576-ban is állt még a plébánia, de később a törökök feldúlták, s a templomot is megrongálták.

1717-ben mindössze hat család élt a faluban. 1753-ban Padányi Biró Márton veszprémi püspök újraszervezte plébániáját, s két évvel később templomát is helyreállították, de annak tornya még 1778-ban sem épült újjá. A szőlőhegyen azonban már akkor is állt a Szent Margit tiszteletére emelt kápolna. A hívek lélekszáma 166 volt.

Az 1830. évi vizitációkor már a templom toronya is állt, de akkor még fazsindelyes volt. 1869-ben új plébániaházat építettek, de ez három évvel később leégett. Mai épületét 1907-ben emelték. 1965-ben új festmények készültek a templomban, és szentélyében kialakították a liturgikus teret.

A possessio régóta lakott, keletkezésének pontos ideje ismeretlen. Egy 1531-ből származó irat Bonczodffeldeu (olv. Boncsodfeldő) néven a Kawasi család birtokaként, Kawasi plébánoshoz tartozó területként említi. 1773-ban a Malik, a Deák, a hottói és boncsodföldi Nagy és a Lukács család birtoka volt, s 111 házában 260 fő lakott.

1795-ös feljegyzés szerint Boncodfölde magyar falu, birtokosai különféle nemesek, lakosai katolikusok, határa közepes termékenységű, borai középszerűek, földje néhol sovány.

A 20. században még számontartottak néhány külterületi helyet: Csurgaszi csárda, Martonfapuszta, Nagyhegy, Újhegy.

1935-ben 64 házban 351 lakosa volt a településnek, és 1024 kataszteri hold föld tartozott hozzá.

A második világháborúban a kis falu 6 lakosa vesztette életét. Az 1945-ös földosztáskor a földbirtokszerkezet kissé átrendeződött.

A háború után Zalaegerszeg vonzása miatt sokan elvándoroltak a faluból, de az utóbbi időben megfordult ez a tendencia, új házhelyeket kellett kijelölni a községben, s az új házhelyek nagy része már be is épült.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Zsiga Gáspár (független)
• 1994–1998: Zsuppán Ernő (független)
• 1998–2002: Zsuppán Ernő (független)
• 2002–2006: Zsuppán Ernő (független)
• 2006–2010: Zsuppán Ernő (független)
• 2010–2014: Zsuppán Ernő (független)
• 2014–2019: Fehér Károly (független)
• 2019–2024: Fehér Károly (független)
• 2024–2025: Hegyi Ferenc (független)

A településen 2025. május 18-án időközi polgármester-választást kellett tartani, mert a 2024-ben (minimális szavazatkülönbséggel) megválasztott településvezető néhány hónapnyi hivatalviselés után lemondott.

Nevezetességei

• Szent Anna római katolikus templom (román, barokk)
• Újhegyi kápolna
• Nagyhegyi kápolna
• Egy kb. 500 éves szelídgesztenyefa

A Szent Anna-templom története:

A Szent Anna-templom a település beépített területén, a dombtetőn álló keletelt, egyhajós, félköríves szentélyzáródású nyugati homlokzatú tornyos templom, a szentély felől kontyolt nyeregtetővel, a hajó északi oldalához csatlakozó sekrestyével, a szentélyen és a hajó keleti oldalán 13. századi falsávos tagolással és részben kibontott nyílásokkal. Hajója fiókos dongaboltozatos, szentélye negyedgömb boltozatú, a hajó bejárati oldalán karzat található, a sekrestyében pedig stukkódíszes dongaboltozat. Falképeit Klonfár János papfestő készítette 1965-ben, berendezése jellemzően 20. századi, de keresztelőkútja a 18. század második felében, padjai pedig a 19. században készültek.

A Szent Anna-templom harangja

1332-ben Bunchudfeulde írásmóddal szerepelt az első fennmaradt írásos emlékekben. Ősi plébániája papjának Jakab neve 1333-ból maradt fenn. 1338-ban már biztosan megvolt Szent Kozma és Damján tiszteletére szentelt temploma is. 1498-ban is plébánia volt. 1550-ben és 1554-ben egy Gergely nevű plébános szolgált benne, de ekkor már voltak evangélikus nemesek is a községben. A templom eredetileg romanikus stílusban épült, de a törökök 1576 után elfoglalták, s még 1690-ben is romosan állt. A plébániát 1753-ban alapították újra. 1755-ben Padányi Biró Márton veszprémi püspök építtette újjá és újra szentelésekor Szent Anna lett a védőszentje. 1775 és 1777 között Filipp Wolf Luchserer zalaegerszegi építőmester bővítette, ekkor tornya még nem volt. Tornyát 1830-ban említik először a források ekkor még fazsindelyes volt, ma homlokzati tornya hegyes-sisakos, oromzata volutás, szentélyének falában két romanikus ablak, belsejében ülőfülke található. 1978-ban felújították: kicserélték a bejárati kaput, külsőleg vakolták, a toronyban ablakot cseréltek, és felújították a sekrestye ajtaját is. 2004-ben újabb korszerűsítéseket végeztek a tetőn és a homlokzaton, és díszkivilágítást is kapott a templom. A körülötte lévő, ma már lezárt temetőben a 19. századból és a 20. század elejéről származó sírkövek vannak, valamint egy 20. századi kőkereszt korpusszal és Szűz Mária szobrával. A templom 75 és 55 cm átmérőjű harangjait 1937-ben Seltenhofer Frigyes és fiai öntötték, orgonáját 1919-ben Kempf-Kemenesi Sándor szombathelyi orgonaépítővel építtette a falu közössége.

• Seltenhofer Frigyes (Zittau, 1800 körül – Sopron, 1846. febr. 6.): harangöntő. Bécsből került Sopronba, ahol 1814-ben, majd 1817-ben nyitotta meg műhelyét. Három évtizedig működött, harangjai országszerte elterjedek. Utódai műhelyét gyárrá fejlesztették és tűzoltóeszközök gyártására is rátértek. A gyár 1945-ig működött, mikor is a háborús cselekmények következtében elpusztult.
• Klonfár János (Bántornya, Zala vm., 1926. júl. 23.-Zalaegerszeg, 1984. jún. 4.): pap, festő. - Teológiai tanulmányait Szombathelyen végezte, 1951. június 17-én szentelték pappá. Rábakethelyen, majd Gyöngyösfaluban káplán. Amikor kiderült, hogy jó kezű festő, 1955-57: tanulmányi szabadságot kapott, hogy Budapesten továbbképezze magát. 1957-ben Nyőgérben káplán, 1958-64-ben ismét tanulmányi szabadságon. 1964: Zalaegerszeg II. káplánja, 1966: Szentgotthárd adm-a, 1973: Zalaegerszeg II. kisegítő lelkésze. Kiskanizsán és Sümegen együtt dolgozott Kontuly Bélával. Klonfár János festette a rábakethelyi és a bérbaltavári templomok freskóit és a nemesrempehollósi főoltárt (Szent Rozália) is.

Búcsú: július 26. utáni vasárnap

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2025 között:

Lakosok száma	346	338	341	357	388	399	399	388
	2013	2014	2015	2021	2022	2023	2024	2025

Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 97,9%. A lakosok 66,36%-a római katolikusnak, 2,4% reformátusnak, 1,2% evangélikusnak, 9,4% felekezeten kívülinek vallotta magát (20,3% nem nyilatkozott).

2022-ben a lakosság 90,7%-a vallotta magát magyarnak, 0,5% németnek, 2,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 44,3% volt római katolikus, 3,1% református, 0,8% görögkatolikus, 0,5% evangélikus, 0,5% egyéb keresztény, 1,8% egyéb katolikus, 11,9% felekezeten kívüli (37,1% nem válaszolt).