1611
Ellenőrzött
| 1611 más naptárakban | |
| Gergely-naptár | 1611 |
| Ab urbe condita | 2364 |
| Bahái naptár | -233 – -232 |
| Berber naptár | 2561 |
| Bizánci naptár | 7119 – 7120 |
| Buddhista naptár | 2155 |
| Burmai naptár | 973 |
| Dzsucse-naptár | N/A |
| Etióp naptár | 1603 – 1604 |
| Hindu naptárak | |
| Vikram Samvat | 1666 – 1667 |
| Shaka Samvat | 1533 – 1534 |
| Holocén naptár | 11611 |
| Iráni naptár | 989 – 990 |
| Japán naptár | 2271 (Jimmu-korszak) |
| Kínai naptár | 4307–4308 |
| Kopt naptár | 1327 – 1328 |
| Koreai naptár | 3944 |
| Muszlim naptár | 1019 – 1020 |
| Örmény naptár | 1060 ԹՎ ՌԿ |
| Szeleukida naptár | 1922–1923 |
| Thai szoláris naptár | 2154 |
| Zsidó naptár | 5371 – 5372 |
Évszázadok: 16. század – 17. század – 18. század
Évtizedek: 1560-as évek – 1570-es évek – 1580-as évek – 1590-es évek – 1600-as évek – 1610-es évek – 1620-as évek – 1630-as évek – 1640-es évek – 1650-es évek – 1660-as évek
Évek: 1606 – 1607 – 1608 – 1609 – 1610 – 1611 – 1612 – 1613 – 1614 – 1615 – 1616
Események
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- március 24. – II. Mátyás magyar király lemondatja Rudolf császárt a cseh királyi címről.[1]
- április 23. – Báthory Gábor erdélyi fejedelem Szebenbe országgyűlést hív össze. (Adót és készültséget szavaztat meg.)[2]
- június 16. – Eperjesen a felső-magyarországi vármegyék hadjáratot szavaznak meg a – Tiszavidéket tavasz óta fosztogató – hajdúk ellen.[2]
- június 19. – Báthory Gábor – serege élén – Brassó alá érkezik. (A város pénzt, lőport, élelmet bocsátott a fejedelem rendelkezésére, de a városba nem engedték be.)[2]
- július 8. – Báthory Gábor hadai súlyos vereséget szenvednek Radu Şerban havasalföldi vajdától.[1]
- július 23. – Bátyja, II. Keresztély szász választófejedelem halála után János György foglalja el a trónt.[3]
- augusztus 25. – Forgách Zsigmond felső-magyarországi főkapitány – hogy megnyerje magának az erdélyi rendeket – Medgyesen országgyűlést hirdet. (Ezt azonban hamvában elhalt ötletnek bizonyult, mivel a gyűlésen igencsak kevesen jelennek meg.)[2]
- szeptember 16. – Báthory fejedelem megbuktatásán igyekvő, és az erdélyi hadjáratot vezető Forgách Zsigmond felső-magyarországi főkapitány és a mellette harcoló Radu vajda – a közelgő török csapatok hírére – Törcsvárnál elhagyják Erdélyt. (A generális november 19-én, a moldvai havasokon és Lengyelországon át érkezett vissza székhelyére, Kassára.)[2]
Az év témái
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- november 1. – Shakespeare romantikus komédiájának, A vihar-nak bemutatója a londoni Whitehall Palace-ban.
Születések
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- január 28. – Johannes Hevelius lengyel csillagász († 1687)
- február 25. – Evlija Cselebi török világutazó († 1682–1687 között)
- május 19. – XI. Ince pápa († 1689)[4]
Halálozások
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- október 3. – Charles mayenne-i herceg, a Guise-ház tagja, a Szent Liga vezetője a francia vallásháborúkban (* 1554)
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 Buskó András: Ezeréves kapcsolatok: Magyarország-Lengyelország kapcsolatai egy ezredéven keresztül. Budapest: Lengyel-Magyar Baráti Kör. 2002. 244. o.
- 1 2 3 4 5 Vörös Péter: Forgách Zsigmond erdélyi expedíciója 1611-ben. Hadtörténelmi Közlemények, CXXIV. évf. 3. sz. (2011) 867–883. o. ISSN 0017-6540
- ↑ Klaus-Jürgen Matz: Ki mikor uralkodott, kormányzott?: Uralkodói táblák a világtörténelemhez. Császárok, királyok, államfők, miniszterelnökök és pártvezérek. Ford. Hulley Orsolya. Átdolgozott, felújított kiadás. Budapest: Magyar Könyvklub. 2003. 107. o. ISBN 963 547 849 6
- ↑ Reinhard Barth: Pápák: Szent Pétertől XVI. Benedekig. Pécs: Alexandra. 2010. 243. o. ISBN 978 963 370 953 5
