1534
Ellenőrzött
| 1534 más naptárakban | |
| Gergely-naptár | 1534 |
| Ab urbe condita | 2287 |
| Bahái naptár | -310 – -309 |
| Berber naptár | 2484 |
| Bizánci naptár | 7042 – 7043 |
| Buddhista naptár | 2078 |
| Burmai naptár | 896 |
| Dzsucse-naptár | N/A |
| Etióp naptár | 1526 – 1527 |
| Hindu naptárak | |
| Vikram Samvat | 1589 – 1590 |
| Shaka Samvat | 1456 – 1457 |
| Holocén naptár | 11534 |
| Iráni naptár | 912 – 913 |
| Japán naptár | 2194 (Jimmu-korszak) |
| Kínai naptár | 4230–4231 |
| Kopt naptár | 1250 – 1251 |
| Koreai naptár | 3867 |
| Muszlim naptár | 940 – 941 |
| Örmény naptár | 983 ԹՎ ՋՁԳ |
| Szeleukida naptár | 1845–1846 |
| Thai szoláris naptár | 2077 |
| Zsidó naptár | 5294 – 5295 |
Évszázadok: 15. század – 16. század – 17. század
Évtizedek: 1480-as évek – 1490-es évek – 1500-as évek – 1510-es évek – 1520-as évek – 1530-as évek – 1540-es évek – 1550-es évek – 1560-as évek – 1570-es évek – 1580-as évek
Évek: 1529 – 1530 – 1531 – 1532 – 1533 – 1534 – 1535 – 1536 – 1537 – 1538 – 1539
Események
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Határozott dátumú események
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- augusztus 27. – Majláth István vezette erdélyi és havasalföldi seregek, szövetségben Moldvával ostromolják Medgyest, ahová Lodovico Gritti vette be magát.
- szeptember 29. – Majláth elfoglalja Medgyest, Grittit kivégzik.[1]
- október 3. – I. Ferdinánd osztrák főherceg értesült Lodovico Gritti haláláról, amit I. Szulejmán előtt Szapolyai János ellen kíván felhasználni.
- október 13. – VII. Kelemen pápa halálát követően (szeptember 25.) Alessandro Farnese foglalja el a pápai trónt III. Pál néven.[2]
- október 17. – Éjszaka I. Ferenc francia király amboise-i kastélyában a király lakosztálya elé kiragasztanak egy plakátot, amely a misét és az egyházat becsmérli.[3]
- november 10. – Szalaházi Tamás püspök visszafoglalja Tihanyt Szapolyai Jánostól.
Határozatlan dátumú események
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- július – Jacques Cartier két hajóval kiköt a Szent Lőrinc-öbölben, és az öböl környékét Franciaország tulajdonának nyilvánítja.[4]
- az év folyamán – A tihanyi vár az apátsággal együtt világi kézre kerül, és végvár szerepet tölt be.[5]
Az év témái
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Születések
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- június 23. – Oda Nobunaga, a japán történelem Szengoku-korszakának egy jelentős daimjója († 1582)
- december 16. – Hans Bol flamand festő († 1593)
Halálozások
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- augusztus 21. – Philippe de Villiers de L’Isle-Adam francia nemes, a Jeruzsálemi Szent János Lovagrend 44. nagymestere (* 1464)
- szeptember 25. – VII. Kelemen pápa (* 1478)[6]
- szeptember 29. – Lodovico Gritti olasz kalandor, Magyarország kormányzója (* 1480 körül)
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Bessenyei József: A Nádasdyak évszázadai. Rubicon, XXVI. évf. 286. sz. (2015) 7. o. ISSN 0865-6347
- ↑ Uralkodók és dinasztiák: Kivonat az Encyclopædia Britannicából. Szerk. A. Fodor Ágnes – Gergely István – Nádori Attila – Sótyné Mercs Erzsébet – Széky János. Budapest: Magyar Világ. 2001. 530. o. ISBN 963 9075 12 4
- ↑ Papp Imre: A francia vallásháborúk és a nantes-i ediktum. In A kora újkor története. Szerk. Poór János. Budapest: Osiris. 2009. 317. o. = Osiris Tankönyvek, ISBN 978 963 276 013 1
- ↑ Papp Imre: Az első francia gyarmatbirodalom. In A kora újkor története. Szerk. Poór János. Budapest: Osiris. 2009. 405. o. = Osiris Tankönyvek, ISBN 978 963 276 013 1
- ↑ Biczó Piroska: Az Árpád-házi királysírok. [Budapest]: Kossuth. 2016. 43. o. = A Magyar Történelem Rejtélyei, ISBN 978 963 09 8450 8
- ↑ Reinhard Barth: Pápák: Szent Pétertől XVI. Benedekig. Pécs: Alexandra. 2010. 219. o. ISBN 978 963 370 953 5
