1054
Megjelenés
Ellenőrzött
| 1054 más naptárakban | |
| Gergely-naptár | 1054 |
| Ab urbe condita | 1807 |
| Bahái naptár | -790 – -789 |
| Berber naptár | 2004 |
| Bizánci naptár | 6562 – 6563 |
| Buddhista naptár | 1598 |
| Burmai naptár | 416 |
| Dzsucse-naptár | N/A |
| Etióp naptár | 1046 – 1047 |
| Hindu naptárak | |
| Vikram Samvat | 1109 – 1110 |
| Shaka Samvat | 976 – 977 |
| Holocén naptár | 11054 |
| Iráni naptár | 432 – 433 |
| Japán naptár | 1714 (Jimmu-korszak) |
| Kínai naptár | 3750–3751 |
| Kopt naptár | 770 – 771 |
| Koreai naptár | 3387 |
| Muszlim naptár | 445 – 446 |
| Örmény naptár | 503 ԹՎ ՇԳ |
| Szeleukida naptár | 1365–1366 |
| Thai szoláris naptár | 1597 |
| Zsidó naptár | 4814 – 4815 |
Évszázadok: 10. század – 11. század – 12. század
Évtizedek: 1000-es évek – 1010-es évek – 1020-as évek – 1030-as évek – 1040-es évek – 1050-es évek – 1060-as évek – 1070-es évek – 1080-as évek – 1090-es évek – 1100-as évek
Évek: 1049 – 1050 – 1051 – 1052 – 1053 – 1054 – 1055 – 1056 – 1057 – 1058 – 1059
Események
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Kínai és arab csillagászok észlelik az SN 1054 szupernovát, melynek maradványai Rák-ködként ismertek.
Európa
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Két magyar sereg tör be Németországba; az egyik a lázadó Konrád bajor herceg vezetésével Ausztriát és Bajorországot, a másik Karintiát dúlja.
- III. Henrik német-római császár Quedlinburgban rendezi a lengyel-cseh vitát: I. Kázmér lengyel fejedelem még 1050-ben megszállta a csehek által korábban elcsatolt Sziléziát. Lengyelország megkapja Sziléziát, de cserébe évente jelentős adót fizet Csehországnak.
- Henrik császár ezután nyugat felé vonul, júliusban Aachenben megkoronáztatja előző évben német királlyá választott 5 éves fiát, Henriket, majd Flandriában leveri V. Balduin gróf lázadását.
- 76 éves korában meghal Bölcs Jaroszláv kijevi nagyfejedelem. Három fia, Izjaszlav, Szvjatoszlav és Vszevolod közösen, triumvirátusként kormányozza az országot.
- A kijevi krónikák először írnak a Fekete-tengertől északra megjelenő kunokról és oguzokról.
- I. Henrik francia király sereget vezet Normandiába, hogy letörje a túlságosan megerősödött Vilmos herceg hatalmát. A mortemeri csatában Vilmos meglepetésszerűen megtámadja és szétszórja a fegyelmezetlenül fosztogató királyi hadat és foglyul ejti Guy ponthieu-i grófot.
- Siward northumbriai gróf betör Skóciába és a dunsinanei csatában legyőzi Macbeth királyt, hogy Cumbriában trónra segítse az előző király fiát, Malcolmot (nem azonos III. Malcolmmal).
- III. Bonifác toszkánai őrgróf özvegye és Toszkána régense, Bari Beatrix feleségül megy a száműzött III. Gottfried felső-lotaringiai herceghez.
- III. García Sanchez pamplonai király az atapuercai csatában összecsap fivérével, a leóni I. Ferdinánddal, de veszít és maga is elesik az ütközetben. Utóda fia, a 14 éves IV. Sancho Garcés.
- IX. Leó pápa márciusban kiszabadul a normannok fogságából, miután elismerte azok dél-itáliai hódításait.
- Mikhaél Kérulariosz konstantinápolyi pátriárka levelet ír IX. Leónak, amelyben az ortodox és a katolikus egyházak közötti különbségeket veti fel (mint a kelesztett tésztából készült ostya használatát a szentáldozáskor vagy a filioque szó beszúrását a Hiszekegybe) és megkérdőjelezi a római pápa elsőbbségét valamennyi keresztény egyházfő fölött. Leó követséget küld Konstantinápolyba a kérdések tisztázására, amelyet Silva Candida-i Humbert bíboros vezet. Nem sokkal megérkezésük után IX. Leó pápa meghal, így a küldöttség elveszti legitimitását, ezért Mikhaél pátriárka nem fogadja őket. A követek továbbra is Konstantinápolyban maradnak, teológiai vitákat folytatnak az ortodox papokkal, amit a pátriárka nehezményez. Viszonyuk úgy elmérgesedik, hogy Humbert bíboros kiközösíti a pátriárkát; cserébe ő szintén kiátkozza a három követet. Ez az esemény vezet a nyugati és keleti kereszténység végleges szakadásához.
- III. Henrik császár Gebhard eichstätti püspököt jelöli ki IX. Leó utódjául. Gebhard a II. Viktor nevet veszi fel.
Ázsia
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A szeldzsuk Togril bég Perzsia meghódítását követően meghódoltatja az azerbajdzsáni emíreket, majd betör a Bizánci Birodalomhoz tartozó Örményországba és feldúlja a határvidéket.
Afrika
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A szigorú puritanizmusáról ismert nyugat-szaharai Almorávidák egyik első jelentős hódításukként elfoglalják a transz-szaharai kereskedőútvonal déli állomását, Audagosztot.
Születések
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- szeptember 2. – Szukdzsong, korjói király
- Al-Haríri, arab költő
- I. Bohemund, antiochiai herceg
- Sváb Judit, Salamon magyar király felesége
Halálozások
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- február 20. – Bölcs Jaroszláv, kijevi nagyfejedelem
- április 19. – IX. Leó, római pápa
- szeptember 15. – III. García, pamplonai király
- szeptember 24. – Hermannus Contractus, német szerzetes, polihisztor
- Atísa, indiai buddhista tanító
Kapcsolódó cikkek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Fordítás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) 1054 című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.